Erdő Péter elárulta, milyen csellel csalta Magyarországra Ferenc pápát

Az Egyházat Jézus alapította, de joggal merül fel a kérdés, hogy az évszázadok során nem vált-e csupán emberi szervezetté? Szükség van-e intézményes egyházra? Ez volt-e Jézus eredeti szándéka? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Franciscus Alapítvány szervezett esten a Café Francesco keresztény missziós kávézóban, melynek vendége Erdő Péter bíboros volt.

A beszélgetés felütésében a moderátor azt a kérdést tette fel Erdő Péternek, hogy miként emlékszik vissza Ferenc pápára, és milyen élményeket őriz a húsvét hétfőn elhunyt Szentatya magyarországi látogatásaival kapcsolatban. A budapesti-esztergomi érsek erre azt felelte, hogy bár az egykori egyházi vezető személyisége titokzatosnak tűnt, nagyon sok szimbolikus cselekedetet vitt végbe, és nagyon sok olyan tanítást is adott, amelyen azóta is vitatkoznak a magyarázók – tette hozzá. Ezután hangsúlyozta, hogy véleménye szerint 

Hídországként tekintett Magyarországra Ferenc pápa

A bíboros felidézte, hogy több meghívást intézett a Szentatyához. Ekkor sorra megkapta azt a kérdést, hogy „jók vagytok”, mire ő mindig azt válaszolta, hogy „igen, jók vagyunk”. De mikor utoljára hívta, akkor viszont cselhez folyamodott, és azt felelte neki, „Szentatya, mi rosszak vagyunk! Jöjjön javítson meg minket!”. Ennek az lett a vége, hogy a 2021-es eucharisztikus kongresszus zárónapjára ellátogatott Ferenc pápa Magyarországra.

Erdő Péter megjegyezte, hogy az is nagy hatással volt a Szentatyára, hogy első látogatása során megannyi vallási közösséggel és keleti püspökkel találkozott Budapesten. „Mindezek erősítették benne azt az élményt, hogy ez egy hídország. (…) De megérezte azt is, hogy őt itt szeretik, így gyakorlatilag Szlovákiából Rómába tartva már a repülőn megígérte, hogy visszajön”. Mint emlékezetes, ez 2023-ban történt meg, és ekkor már mondhatni szimpátiával tért vissza” – árulta el a hallgatóságnak.

A budapesti-esztergomi érsek azokra a megnyilvánulásokra is reagált, amelyek Ferenc pápát formabontónak nevezték az intézményesített egyházhoz való viszonyát illetően. Itt egy olyan beszédét idézte fel XIV. Leó pápa elődjének, melyben kijelentette, hogy „az evangelizáció elválaszthatatlan a jogi szervezettségtől az egyházban”. „Fontos dolog, hogy az egyház születésétől fogva intézményként létezik. Nincs olyan, hogy intézményes egyház és nem intézményes egyház. 

 – szögezte le.

Ezek voltak az első benyomásai az új pápáról

Természetesen a beszélgetésen szó esett a konklávén történtekről is. Erdő Péter elmondta, hogy reggeltől estig, délelőtt, délután hosszas megbeszélések zajlottak a bíborosok között ezekben a napokban a Vatikánban. A jelenlévők azt is megtudhatták, hogy az előírt zsinóros reverenda bár finom viselet, de ha hosszú ideig hordják, akkor nyomni tudja a viselője nyakát.

Mindezt követően ugyancsak kérdésre válaszolva Erdő Péter az első találkozásának emlékét is megosztotta a nemrég megválasztott XIV. Leó pápával. Mint kiderült, 

Ekkor még csak érsek volt, de a magyar bíborosnak már ekkor feltűnt, hogy Prevost mennyire nyitott, intelligens és érdeklődő. „Bár a nézeteiről a világsajtóból most már sokat lehet tudni, de az biztos, hogy 

– jellemezte a magyar bíboros a pár hete megválasztott új pápát.

Majd kitért a névválasztására is. Ismertette, hogy a Leó nevet XIII. Leó pápa iránti tiszteletből vette fel, aki a 19. század végének nagy pápája volt, és megváltozott körülmények között – nem volt pápai állam – kereste a kérdésekre a választ. „Még a diplomáciai kapcsolatokat is megerősítette, anélkül, hogy lett volna pápai állam”. 

Erdő Péter itt párhuzamot vont XIII. Leó és XIV. Leó kora között. A frissen megválasztott Szentatya neves elődjéhez hasonlóan úgy látja, hogy napjainkban is veszélyt jelent a kizsákmányolás. „De veszély az is, hogy nemzetközi a munkamegosztásban egyes országokat, régiókat is kizsákmányolnak. Ez is mutatja, hogy nem a klasszikus amerikai ideológiát vallja, mélyebben látja a valóságot” – hívta fel a figyelmet.

Újabb veszély fenyegeti a világot

A magyar bíboros ezután arra is rámutatott, hogy a nagyfokú technológiai fejlődés is veszélyeket hordoz magában. „A mesterséges intelligencia azzal fenyeget, hogy emberek milliói érzik úgy, hogy feleslegesek. Az pedig az emberi méltósággal ellenkezik, ha azt mondják valakire, hogy felesleges.”

„Pedig Isten nem feleslegesen teremtette az embert. 

 – hangsúlyozta.

Valamivel később arra is kitért, hogy a lehetőség arra is mindig megvan, hogy egyházszakadás következzen be a világon. 

Akkor is, hogyha más felekezetű keresztényekkel keressük az egység útját, de akkor is, ha meg akarjuk tartani az egységet a katolikus közösségen belül is. (…) Ez kívánja a hitnek a legkritikusabb megfogalmazását is, és ilyen módon fejlődik a tanítás is. Továbbá meg kell fogalmazni a közös örökségünket is” – húzta alá Erdő Péter.

A teljes beszélgetést alább tekintheti meg:

Nyitókép: Ambrus Marcsi – IEC2020

***