A 42 éves korában elhunyt Móricz-Sabján Simon emlékére nyílik kiállítás hétfőn a budapesti Einspach Fine Art & Photography galériában. A kiállító művészek és a kurátorok a fotóriporter családját támogatják a felajánlott képekből befolyó összeggel.
A december végén tragikus balesetben elhunyt Móricz-Sabján Simon négy gyermek édesapja volt. Kollégái a február 27-én este hatkor nyíló és március 4-éig látogatható kiállítással nem csupán a kiváló, sokszorosan díjazott fotóriporter, dokumentarista fotográfus emlékét szeretnék őrizni, de segíteni is szeretnének a családjának egy-egy fontos képük felajánlásával, amelyeket bárki megvásárolhat.
Móricz-Sabján Simon 1980-ban született Kiskunhalason. 2003-tól a lap bezárásáig a Népszabadság munkatársa, 2016 végétől a Manager Magazin és a Világgazdaság fotográfusa volt. Emellett
mások mellett a falusi fociról, az Y házakról, a 2015-ös menekültválságról, egy nyolctagú Csongrád megyei család mindennapjairól, a Covid időszakáról, a vidéki Magyarországról. Hihetetlen munkabírásába és végtelen energiájába belefért a közösségteremtés is: Szabó Bernadett-tel és Bácsi Róberttel együtt létrehozta Pictorial Collective csoportot, amelynek „létrejöttét az motiválta, hogy olyan fotográfiai közösség alakuljon, amelyben a tagok egymástól függetlenül, de egymást inspirálva dolgozhatnak”.
Gazdag pályafutása során számtalan szakmai elismerésben részesült, 43 alkalommal nyert a Magyar Sajtófotó Pályázaton, ebből háromszor a MÚOSZ Nagydíját, hatszor Munkácsi Márton-díjat a legjobb kollekcióért, három alkalommal a 30 év alatti, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter díját és háromszor a legjobb hírképért járó Escher Károly-díjat. Fotográfiái számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek, köztük három önálló kiállításon a Magyar Fotográfusok Házában, csoportos tárlatokon a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Műcsarnokban, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, a Várkert Bazárban, illetve többek között Barcelonában, Denverben, Milánóban, Tbilisziben és Varsóban.
2022-ben neki ítélték a Capa-nagydíjat az Alföldről készített Árnyéksáv című sorozatért.
Erről úgy nyilatkozott:
„Amikor elkezdtem, még nem volt tudatos, hogy az Alföld engem úgy vonz, mint egy mágnes. Az ember ahogy idősödik, elkezd visszatérni a gyökereihez, apaként pedig úgy gondolom, az, hogy valaki hol nő fel és hol tölti a gyermekkorát, egy életre meghatározza. Ezért is szeretek hosszú távú anyagokon dolgozni, mert mélyen szeretek foglalkozni az adott közösség változásaival, miközben mint alkotó ember én magam is változom. (…) Rengeteg olyan visszajelzést kaptam, hogy az illetőre a képeimet nézve rátörtek a régi emlékek, és rengeteg gyermekkori érzés kezdett benne kavarogni. Az alkotói tevékenység lényege, hogy az érzéseinket tovább tudjuk adni, ezt viszont tényleg csak őszintén, örömből lehet csinálni.”
A hétfőn nyíló tárlaton csaknem 90 fotográfus munkái lesznek láthatók, többek közt Barakonyi Szabolcs, Keleti Éva, Mohai Balázs, Csontó Lajos, Csoszó Gabriella, Hajdú D. András, Gáti György, Korniss Péter, Kovalszky Dániel, Lugosi LUGO László, Mónus Márton, Mandur László, Urbán Tamás, Révész Tamás, és Vető János képei.
Nyitókép: Mohai Balázs fotója, Móricz-Sabján Simon Facebook-oldala
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Hadd játsszam a szavakkal: „megéri” megöregedni, ha az ember mer szépen élni.
Radnóti a XX. századi magyar költészet egyik legnagyobbja, ehhez kétség sem fér. Ami a számomra mindig is a leginkább megrendítő volt vele kapcsolatban, az az, ahogy bejárta a számára rendelt utat.
Az épület önmagában megér egy látogatást.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
