Józan részegség címmel megjelent főmunkatársunk legújabb kötete, melyben a táncházmozgalom tagjaival, főként népzenészekkel és néptáncosokkal készült interjúi olvashatóak.
Új kötettel jelentkezett a Mandiner főmunkatársa, Szilvay Gergely. A szerző ötödik könyve a táncházmozgalom különféle szereplőivel 2014 óta készült interjúit gyűjti egybe, melyek túlnyomó többsége a Mandineren jelent meg. A kiadó a L’Harmattan. A kötet apropója az, hogy a táncházmozgalom 2022-ben ünnepelte ötvenedik születésnapját.
Mint a Józan részegség című gyűjteményes kötet fülszövege fogalmaz: a mozgalomnak „zenésze és táncosa talán van elég, de krónikása alig. Szilvay Gergely, aki gyermekkora óta néptáncol, 2014-ben kezdett el szisztematikusan interjúkat készíteni a táncházmozgalom muzsikusaival, táncosaival és más szereplőivel – koreográfusokkal, viseletkészítőkkel, népmesemondókkal. Ezeket az interjúkat gyűjti egybe ez a kötet, ami a mozgalom előző, ötödik évtizede lenyomatának is tekinthető. Nem "rajongói" interjúkról van szó, a kötet elsősorban nem pályaíveket mutat be; a szerző a megkérdezettek gondolataira kíváncsi, habár persze az izgalmas történetek sem maradtak ki a beszélgetésekből. Az előző évtizedekben alig született néhány hasonló kötet, ami így a szakma számára forrásértékű lehet, bár elsődlegesen az érdeklődő olvasók számára készült.”
Szilvay Gergely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészettudományi karán végzett történelem-kommunikáció szakon. Ugyanitt doktorált politikaelméletből. Kis kora óta néptáncol, 2016-17-ben a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként a New York-i Magyar Ház önkéntese volt, ahol többek közt néptáncot tanított. 2019-ben elvégezte a Hagyományok Háza Magyar népmese – Hagyományos mesemondás tanfolyamát. Ez az ötödik kötete.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Mondatai a pitiánerség ellentétei: hétköznapiak, de valódiak. Mit akarnak ezek a mondatok? Egy másik életet, ami nem hazugságban telik.
A történelem egyik legzseniálisabb hadvezérének tartott Bonaparte Napóleonról mind ez idáig több könyv született, mint ahány nap a halála óta eltelt.
Februárban indul a Hagyományok Háza élőszavas mesemondásról szóló tanfolyama, melyre még várják a jelentkezőket. Agócs Gergelyt, az egyik alapítót és a tanfolyam vezetőjét kérdeztük.
A Krétakör alapítója szerint akkor lesz újra szabad és független Magyarország, amikor Orbán, Rogán és Szijjártó bíróság előtt felel az orosz-ukrán háborúban betöltött szerepéért.
A MÚSZ elnöke néhány éve még azt mondta, „elég sok úszót eltemetett már az amerikai edző”. Wladár most úrja megszólalt Tusuppal kapcsolatban.
