Szakértő: helyes a mobiltelefonok korlátozása, a szülőknek is el kéne gondolkodni
Az MCC pécsi képzési központjában tartott őszi Pedagógus Konferencián került szóba a téma.
Továbbra is érzékelhetőek a fiatalok körében a koronavírus-járvány hatásai: a baráti társaságok hiánya mellett nemzedékük legégetőbb problémájának a bizonytalanságot, céltalanságot és az anyagi nehézségeket tartják – derült ki az Ifjúságkutató Intézet friss elemzéséből.
Az elmúlt évtizedekben jelentős változáson esett át a fiatalok által fontosnak tekintett problémák sorrendje. A változás lényegét az adja, hogy az olyan konkrét problémák, mint az anyagi nehézségek vagy a munkanélküliség jelentősége csökkent, míg az olyan kevésbé megfogható problémák, mint
Ez derül ki az Ifjúságkutató Intézet ezer fős, magyarországi 15–29 évesek körében végzett felméréséből készült részletes vizsgálatából, amit a Kívánj tizet! – A magyarországi fiatalok nemzedéki önreflexiója és jövőképe című kötetben végeztek el. Arra a kérdésre, hogy mi az ifjúság legégetőbb problémája ma Magyarországon, a megkérdezettek 28 százaléka azt válaszolta, hogy a bizonytalanság és a kiszámíthatatlan jövő. A második helyre az anyagi nehézségek, elszegényedés és a szegénység került, míg a harmadik legégetőbb problémának a céltalanságot tartják a fiatalok. A bizonytalanság és az anyagi nehézségek hangsúlyosabbá válását elsősorban a szomszédunkban zajló háború és az ahhoz kapcsolódó gazdasági nehézségek magyarázhatják, amelyeknek hatását már a tavalyi évben érzékelhettük a fiatalok gondolkodását alakító témák vizsgálata kapcsán. Az Ifjúságkutató Intézet a parlamenti választásokat követően végzett vizsgálatából kiderült, hogy a fiatalok két legfontosabb beszédtémája az áremelkedés és az orosz-ukrán háború voltak.
A kérdőívből a kortárscsoportok válsága olvasható ki, a fiatalok ugyanis a negyedik legjelentősebb nemzedéki problémát a baráti társaságok, közösségek hiányában érzékelték, a megkérdezettek tizede szerint ez a nemzedékük legégetőbb problémája. A baráti társaságok, közösségek hiánya a korábbi években nem szerepelt ilyen előkelő helyen a problématérképben, megjelenését a kutatók egyértelműen a járvány következményeként, a felértékelődő személyes találkozásokhoz kapcsolódóan azonosították. Az Ifjúságkutató Intézet friss felmérése azt mutatja, hogy a pandémiát követően nem álltak helyre a korábbi viszonyok, azaz a fiatalok tartósnak érzékelik a közösségek hiányát.
Érdekesség, hogy míg 2008-ban négyből egy fiatal a legégetőbb nemzedéki problémának a munkanélküliséget, elhelyezkedési nehézségeket tartotta, addig mostanra ez a probléma vesztett a jelentőségéből a szemükben, ma már csupán a 15–29 évesek 3 százaléka tartja ezt a legnagyobb gondnak.