Erre a születésnapi ajándékra senki sem számított: a németek óriási többsége elzavarná a Merz-kabinetet

Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.

A román parlament kedden sorsdöntő szavazás elé néz. Románia politikai jövője a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványon múlhat, ám a jelenlegi erőviszonyok alapján nem világos, hogy a bukás után stabilabb vagy még kaotikusabb helyzet következik.

A romániai politikai élet ismét forrong, hiszen kedden a parlament a Bolojan-kabinet sorsáról dönt. A bizalmatlansági indítvány körüli számháború és az utolsó pillanatig tartó alkuk miatt az eredmény teljesen kiszámíthatatlan, miközben már most látszik, hogy a lehetséges forgatókönyvek egyike sem ígér nyugalmat. A Maszol beszámolója szerint a kormány megbuktatásához legalább 233 szavazatra van szükség, ám az eredetileg 254 aláíró közül többen visszaléptek vagy eltűntek a szavazás közeléből. A román parlamentben ráadásul sajátos „hagyomány” alakult ki:
a titkos szavazáson jellemzően csak azok a képviselők jelennek meg, akik valóban meg akarják buktatni a kormányt.
Ez azonban most sem jelent biztos kapaszkodót. Egyes politikusok az utolsó órákban pártot váltottak, mások egészségügyi okokra hivatkozva maradnak távol, miközben a háttérben intenzív alkudozás zajlik minden egyes szavazatért. A bizonytalanságot jól mutatja, hogy még a főszereplők is teljesen eltérően látják a helyzetet. A liberális Ciprian Ciucu úgy látja, hogy a helyzet továbbra sem dőlt el, és még néhány szavazat hiányzik ahhoz, hogy az indítvány elbukjon, miközben a PSD főtitkára, Claudiu Manda már biztosra veszi annak elfogadását. Közben az AUR egységesnek mutatkozik, George Simion pedig egyértelmű üzenetet küldött:

Ne féljetek: az AUR nem árulja el a román népet.
A kisebbségi képviselők és több kisebb frakció álláspontja azonban továbbra is kérdéses, ami tovább növeli a bizonytalanságot.
A jelenlegi helyzet paradoxona, hogy még a kormány bukása sem jelentene egyértelmű fordulatot. A Maszol összefoglalója alapján a román alkotmány világosan rögzíti, hogy egy sikeres bizalmatlansági indítvány után a leköszönő kabinet csak az aktuális ügyek intézésére korlátozódhat, egészen addig, amíg az új kormány tagjai le nem teszik az esküt.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam működése nem áll le, de a stratégiai döntések elhalasztódnak, ami könnyen elnyúló átmeneti időszakhoz vezethet.
Márpedig a jelenlegi parlamenti viszonyok nem azt vetítik előre, hogy gyorsan összeállna egy új, stabil többség. A bizalmatlansági indítvány körüli folyamatok is azt mutatják, mennyire törékenyek a politikai szövetségek: több aláíró visszalépett, egyes képviselők pártot váltottak, mások pedig bejelentették, hogy végül nem vesznek részt a szavazáson.
Közben a kisebbségi frakció tagjai szabad kezet kaptak, így az ő döntésük is kiszámíthatatlan maradt.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egyes pártok – például az RMDSZ és az USR – jelezték, jelen lesznek ugyan a vitán, de nem szavaznak, ami szintén befolyásolja a végkimenetelt. Eközben a két fő politikai tömb, a PSD és a PNL az utolsó pillanatig próbálja maga mellé állítani a bizonytalan képviselőket.
Mindez azt jelenti, hogy Románia könnyen egy olyan politikai patthelyzetbe sodródhat, ahol a jelenlegi instabilitást nem feloldja, hanem inkább elmélyíti egy kormánybukás.
A mai szavazás így nem feltétlenül hoz tiszta helyzetet, inkább egy hosszabb, nehezen kiszámítható átmeneti időszak kezdetét jelentheti.
Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP