Az európai szocialisták egyébként többek között azt kifogásolják, hogy Várhelyi nyugat-balkáni politikusokkal találkozik és nem utasítgatja rendre az EU nevében az unió régióbeli partnereit. A magasszintű találkozókon való részvétel egyébként a mindenkori bővítési biztos munkájának és feladatának a része, a partnerek utasítgatásával pedig tudatosan szakított a most regnáló Bizottság. Erről egyébként maga Várhelyi Olivér is beszélt nekünk.
A Bizottság szóvivője is kiállt Várhelyi mellett, a Népszava lepattant
A Népszava láthatóan igyekszik itthon felerősíteni az európai szocialisták akcióját. Újságírójuk egyébként egy sajtótájékoztatón megkérdezte a Bizottság szóvivőjét is a Várhelyi elleni vizsgálatról, akitől elég határozott – talán nem várt – választ kapott. A szóvivő ugyanis kiállt a magyar biztos mellett, s lényegében lepattintotta a népszavás újságíró támadásnak is felérő kérdését. A szóvivő emlékeztette az újságírót arra, hogy bővítési kérdésekben a döntéseket és az értékeléseket a Bizottság közösen fogadja el, tehát az nem egyetlen biztos, hanem a teljes kollégium véleményét tükrözi. Emlékeztette továbbá arra is, hogy éppen Várhelyi Olivér vezette be az úgynevezett felülvizsgálati módszert (amelyet egyébként a Parlament és a Tanács is fontos lépésként értékelt), amely kimondja, hogy a jogállamisági kritériumoknak való megfelelés a legfontosabb pontja lett a csatlakozási folyamatnak.
A bővítéssel éppen a kevés sikeres terület egyikét támadják
Az Európai Unió válságról válságra él, nagyon kevés olyan terület van, ahol egyértelműen sikereket ér el. Az egyik ilyen éppen a bővítési portfólió. A szocialista EP-képviselők tehát ott is bajt okoznának ahol egyébként nincs. Ennek kapcsán Gál Kinga fideszes EP-képviselő fel is szólalt. Szerinte éppen azt a területet támadják, amely jól működik; az EU bővítési politikája ugyanis nem várt lendületet vett. A képviselőasszony egyúttal rávilágított a szóban forgó jelentés egy másik igen problémás pontjára: a kül- és biztonságpolitikában a többségi döntéshozatalra való áttérés sürgetésére. Az EP-képviselő szerint az alapszerződésekkel és az unió alapvető érdekeivel szemben a saját érdekeit előtérbe helyezve erőlteti néhány tagállam, hogy a többségi döntéshozatalra térjenek át az egyhangúság helyett. Gál Kinga szerint a többségi döntéshozatal a kisebb államok érdekérvényesítését és a kölcsönös szolidaritást jelentősen csorbítaná. „Az egyhangúság megőrzése valójában az egység a sokféleségben alapelvnek, a jóhiszeműségen alapuló együttműködésnek a védelmét jelenti.” – zárta felszólalását.