A polgári célpontok, az ukrán infrastruktúra elleni orosz kibertámadások, fenyegetések kivédésére egy globális információmegosztó hálózat kiépítését szorgalmazza az ukrán kibervédelmi szervezet vezetője. Szerinte ezzel lehetne megelőzni az ukrajnai közszolgáltatások összeomlását.
***
„Kiber Egyesült Nemzetek” – ez a projekt neve, amelyet az ukránok kitaláltak, és amelynek létrehozására kérik a nemzetközi közösséget. Úgy vélik, az orosz számítógépes támadások kivédésére az ENSZ tagállamainak
ahol az országok szakszolgálatai gyorsan tudnak információkat cserélni a formáló behatolási kísérletekről, a rendszereik elleni kémkedésekről, támadásokról.
Jurij Scsihol, az Ukrán Különleges Kommunikációs és Információvédelmi Szolgálat vezetője a Politico nevű uniós portálnak nyilatkozva elmondta: az orosz állami hackerek tavaly folyamatosan támadták a stratégiailag fontos ukrán infrastruktúrát, az energetikai rendszert, a műholdas kommunikációs eszközöket
ami ellen csak úgy lehetne hatékonyan védekezni, ha a szövetségeseik kiberinformációkat adnának át nekik. „Egy kibertér – erre van szükség” – fogalmazott Scsihol.
Közismert, hogy az ukrajnai háború (is) több dimenziós küzdelem, a harci cselekmények mellett a gazdasági, az energetikai és a kibertérben történő hadviselés is jelentős. Egyes esetekben a számítógépes rendszerekben okozott kár hatásaiban, volumenében nagyobb tud lenni, mint egy fizikai támadás, például egy akna becsapódása. Az oroszok azonban ezeket az eszközöket mesterien alkalmazzák párhuzamosan: az ukrán energetikai létesítményeket egyszerre bombázzák és támadják kiberakciókkal is.
Ukrajna szövetségesei hivatalosan egyelőre nem kommentálták a kérést.
A Politico ugyanakkor megszólaltatott egy volt amerikai külügyminisztériumi kiberszakértőt, aki szerint az „ENSZ” szó használata szerencsétlen egy olyan szervezeti projekt nevében, amely nyíltan egyes államok kizárására, azok ellenében fogalmazza meg magát. Christopher Painter úgy vélte, egy szigorúan informális jellegű ernyőszervezet alapítása logikus lépés enne, hiszen ennek keretében szabadon és gyorsan lehetne információkat váltani.
A február 24-i katonai támadás előtt egy héttel például nagyszabású hackertámadás érte a kormányzat több szerverét és a nagy bankok honlapjait is. Márciusban
míg májusban ugyanígy egy időben fagyasztották le a lvivi városháza belső információs rendszerét az épületet célba vevő bombázással.
A kibertámadásokat Moszkva gyakran megtorlásként veti be, alig félreérthetetlen módon: közvetlenül azt követően, hogy a lengyel szenátus októberben, illetve az Európai Parlament egy hónappal később terrorizmust támogató államnak minősítette Oroszországot, hacker-támadás érte a testületek számítógépes rendszereit.
Az ukrán kormányzat kibervédelmi hatóságai megpróbálják minél pontosabban adatolni az orosz kibertámadásokat, és nemcsak azért, hogy érveiket alá tudják támasztani, hanem egy súlyosabb szempont miatt:
és ha ez megtörténne, terveik szerint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtt kezdeményezett büntetőeljárás során a többi fizikailag elkövetett háborús bűncselekmény mellé becsatolnák az orosz kibertámadások dokumentált fájljait is.
--
Nyitókép: Silas Stein / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP. Illusztráció
A rezsihátralékok gyors növekedése azt mutatja, hogy a lakosság jelentős része már a legalapvetőbb közüzemi díjakat sem tudja kigazdálkodni a háborús gazdasági helyzetben.
Felragyogott a boldogságtól az ukrán külügyminiszter.
Az amerikai–orosz tárgyalások tétje óriási, hiszen Witkoff és Kushner az átdolgozott békecsomagot ismertetik az orosz elnökkel.
Korrupció gyanújával őrizetbe vették a kijevi biztonsági erők a volt ukrán energiaügyi miniszterhelyettest.
Dmitrij Korcsinszkij abban bízik, az orosz elnök vissza fogja utasítani Trump béketervét.
Oroszország verhetetlennek látszik.
Komoly ferdítésen kapta a liberális lapot a Faktum tényellenőrző portál.
Az időpont is megvan.
