HBO-s luxussorozat született a mai kor emberi színjátékairól, nyugati világunk kései dekadenciájáról. A Fehér Lótusz nem csak egy fekete komédia, mer mélyebb létdrámákat is felvillantani – és ezen az úton még tovább is mehetne, ha van elég mersze.
Emberi Színjáték – a streaming-korszak embereinek. A legrövidebben talán így lehet összefoglalni A Fehér Lótusz filmsorozat lényegét.
Na persze, Balzac egész saját élete során írt, ma már szinte befogadhatatlanul hosszú regénysorozatba foglalt társadalmi tablójának mélységéhez és minőségéhez – erős a gyanú – nem fog fölérni ez a filmes produkció. Más idők járnak, na.
Mégis, mégis, ebben a minden korábbinál laposabb, ámde egyúttal minden korábbinál színpompásabb és zsibvásáribb korban A Fehér Lótusz a mai mainstream szórakoztatóipar legfontosabb csatornáján, a streaming felületen, konkrétan az HBO Maxon, annak saját gyártásában
Igaz, A Fehér Lótusz elsőre, a felszínen könnyed, néhol megbotránkoztató vígjátéksorozat arról, hogy mindenféle lelki, szellemi és emberi bajokkal küszködő gazdag fehér emberek hogyan gabalyodnak egymásba és saját problémáikba egy-egy luxus üdülőhelyen. Lehet hahotázni az emberi csetlés-botlásokon, a mesterkedéseken és a lebukásokon, a jól megírt, színes karakterek történetein.
Másodjára, ha van szemünk a látáshoz és fülünk a halláshoz, észrevehetjük a történetek mélységét is – mindazt, ami a csillogó felszín alatt húzódik, aztán hol feltör, mint az Etna vagy egy hawaii óceánhullám, hol pedig ott marad kimondatlanul, elhallgatva, szőnyeg alá söpörve – vagy kényelemből, vagy pedig egy tragikus végzet képében.
Az első évad előzetese
Ahogy a Mandiner év végi kulturális ajánló cikkében írtam: A Fehér Lótusz görbe tükröt a kor emberének
A 2021-es első évad helyszíne egy Hawaii-szigeteki, míg az idei második évadé egy szicíliai luxusszálloda, benne az önteltség és idiótaság különböző fokain álló, különböző léthazugságokban vergődő vagy épp azokból kitörni akaró vendégekkel, utat kereső és utat vesztett fiatalokkal, kiégett és meghasonlott középkorú családosokkal és teljes zsákutcába kerülő megöregedettekkel (Stifler mamája nagymamává érett, ez van).
A Fehér Lótusz egy kiváló szatíra, gyönyörűen megfestett társadalmi tabló korunkról, telitalálat karakterekkel, éjfekete humorral, vicces csavarokkal, nyugati társadalmaink válságjelenségeinek nem szájbarágós számbavételével,
A sorozatnak van egy atyja, megalkotója: egy bizonyos Mike White. Játszott színészként, részt vett kisebb filmek és sorozatok írásában, majd producerkedni és rendezni kezdett – eddigi futottak-még jellegű produkciói után egyértelműen a Fehér Lótusz az eddigi fő műve. Ha még azt is eláruljuk, hogy apja az amerikai keresztény jobboldal egyik ismert személyisége volt, aki beszédeket írt többek között Jerry Falwell tiszteletesnek és Pat Robertsonnak, majd élete egy pontján megvallotta, hogy valójában meleg – akkor nem lepődünk meg, hogy egy ilyen történet a Fehér Lótuszban is előjön. Apropó LMBT-satöbbi: igen, A Fehér Lótuszban több mint hangsúlyosan előjön ez a téma, viszont sok egyéb produkcióhoz képest itt nem kínos erőltetettséggel húzzák be ezt a vonalat, hanem az összetett és életszerű történetszálak egyikeként, mindkét évadban.
És nem csak a történetszálak összetettek, hanem a karakterek is. Sokáig lehetne sorolni a társadalmi tabló figuráit:
a kapaszkodókat kereső, elveszett kamaszfiú és kamaszlány; egy gazdagságból, illetve szegénységből érkezett ifjú házaspár egyenlőtlen kapcsolata; az önpusztító, saját démonaival küszködő hotelmenedzser; egy közös nyaralásra és gyökereik felkutatására Szicíliába érkezett nagyapa, apa és fiúunoka összetett kapcsolatrendszere; két fiatal pár barátságnak álcázott bornírt vetélkedése; és egy idős, zizzent örökösnő utolsó próbálkozásai a józan, normális életre – Jennifer Coolidge most már ünnepelt megformálásában.
És még sok más karakter és konfliktus, komédia és tragédia. Szex és vágyódás, pénz és pénztelenség, ifjúság és öregség, öntetszelgés és öngyűlölet, reménykedés és meghasonlás, sok csalás és még több ámítás – és a szerencsés kevesek esetén a beteljesülés. Mint a való életben, ugye.
A második évad trailere
Ahogy A Fehér Lótuszt néztem, és a minap értesültem, hogy lesz majd egy harmadik évad is, azon tűnődtem, hogy
Mennyi lehetőség lenne például egy kelet-európai helyszínen, akár Budapesten játszódó évadban! Vagy egy afrikaiban, egy ázsiaiban.
A pénz nem tűnik akadálynak: tényleg Hawaii és Szicília leggyönyörűbb tájain, luxushotelekben, tengerpartokon játszódik a sorozat eddigi két évada. A képi világa pazar, az operatőri munka, a történet- és színészvezetés pazar, még a természeti képek és szobabelsők felvételei is mesélni tudnak, a legtöbb színész pedig lubickol a szerepében.
Tökéletesen összerakott produkcióról van szó – ami előtt most két út áll: vagy az ellaposodás valami összedobott bohóckodással, még egy bőrt le- és még egy adag bevételt behúzva; vagy pedig a továbbevezés a mélyebb vizeken. Az utóbbiban bízom.
van miért katarzist keresnünk – és van miért az arcunkat kaparnunk ebben a mai világban.
Túl sok bevándorlás, túl sok szabály, túl kevés közös érték – így látja a Nyugat hanyatlásának okait Gernot Blümel, aki szerint a liberális demokráciák elvesztették erkölcsi alapjukat
„Az, hogy nem lőnek tarkón, az a posztmodern diktatúra itt Európában, de attól ez még diktatúra” – jelentette ki a KlikkTV műsorában az egykori televíziós.
Úgy tűnik, hogy mindent a politika határoz meg, így egy elnökváltás után könnyen jó viszony jöhet létre a két ország között.
Hogy sikerül-e neki megtalálnia, azt nem árulhatjuk el. Azt viszont igen, hogy Deák Kristóf egész estés kamaradrámája, az Egykutya alaposan feltörli velünk a padlót.
Egy újabb vámot említett az amerikai elnök.
Horrorfilmekkel kezdte, ma már filozofikus mélységekben gondolkodik élet, halál és az emberi történelem dolgairól David Cronenberg. A kanadai rendezővel munkásságáról és tűnődéseiről beszélgettünk.
Gyönyörűen csavart a bal felső sarokba!
Mihez kezd három vétóval Brüsszel? És mi lesz Szerbia EU-csatlakozásával?
