Az Igazság és Fejlődés és Erdoğan elnök az előre hozott választás belengetése után gyakorlatilag egyből kampányüzemmódba kapcsolt, s
már most egy olyan tekintélyes választási osztogatás jelei körvonalazódnak Törökországban,
amit az ország fentebb vázolt, elkeserítő gazdasági helyzete egyáltalán nem indokol. Erdoğan hétfőn bejelentette, hogy kétezer líráig mindenkinek elengedik az adóhátralékait és közigazgatási bírságait, sőt, arról is szó van, hogy visszaadnak tízezer bevont vezetői engedélyt is a korábban szabálytalankodó sofőröknek.
De kire szavaznak a kurdok?
A valóban érdekes kérdés azonban nem is az, hogy mi lesz ezt követően a török utakon, hanem az, hogy mi történik majd a kurdokkal. A török választási kampányok állandó attrakciói a hatalmon lévő kormány elhivatottságát és cselekvőképességét demonstrálandó elindított kurdellenes hadjáratok Törökország keleti határvidékein.
A kurdkérdés természetesen most is napirenden van
– a török kormány emiatt nem akarja jóváhagyni Svédország és Finnország felvételét a NATO-ba. Ha sikerülne elérni, hogy Stockholm kiadjon egy sor terroristagyanús kurd aktivistát Ankarának – s ezzel ismét bizonyítani, hogy a török–kurd ellentét nemzetközi relevanciájú probléma –, az hatalmas győzelem lenne Erdoğan számára; az ellenzéknek eközben arra kell választ találnia, hogy hogyan szólítsa meg a kurd szavazókat.
Dudlák Tamás azt hangsúlyozza, hogy a törökországi kurd közösség politikailag nagyon megosztott. A legjelentősebb kurd párt, a HDP nem része az ellenzéki együttműködésnek, vagyis a rá adott szavazatok nem feltétlenül segítik elő a jelenlegi kormány és elnök leváltását – viszont az ellenzék legpotensebb szereplői, a CHP és az IYI maguk sem kifejezetten kurdbarátok.
Vagyis: Erdoğan a hétfői bejelentéssel mindenképpen biztosított magának némi lépéselőnyt, ami egy ideig biztosan ki is fog tartani neki. Bár hivatalos döntés még nincsen a választások tényleges előrehozataláról – ehhez vagy a nemzetgyűlés háromötödös többsége kell, vagy egy elnöki határozat, méghozzá ebben az időbeli sorrendben –, azzal, hogy az elnök és az AKP már most veszettül kampányolni kezdett, óriási nyomást helyeznek az ellenzékre.
A Nemzet Szövetségében több konkurens elnökjelölt-aspiráns is van,