Alig olvas valaki tudományos tanulmányokat, négyötödüket nem is hivatkozzák, mégis ez az egyetemi karrier non plus ultrája – írja egy lap.
Az egyetemi professzorok általában 3-6 hónapot dolgoznak egy tanulmányon, amit aztán jóval később közöl le egy tudományos szaklap. A tanulmányokat azonban átlagosan csak tíz ember olvassa – írja az Intellectual Takeout című magazin.
De a lap durvább számokat is közöl: a bölcsészettudományok területén írt szaktudományos tanulmányok 82 százalékát a megjelenést követő öt évben senki nem hivatkozza. Amelyeket hivatkozzák, azoknak csak a 20 százalékát olvassák el ténylegesen. És a tanulmányok felét senki más nem olvassa el soha, csak a szerző, a közlő folyóirat szerkesztői és a lektorok.
Mindeközben évi kétmillió közlemény jelenik meg. Ennek oka pedig a professzori, akadémiai karrierpálya és az azon előírt publikálási követelmények – írja a lap.
Ezek az adatok súlyos kérdéseket vetnek fel a „publish or perish”, azaz „publikálj vagy eltűnsz” divatos jelszavával kapcsolatban, a megjelent tanulmányok túlnyomó többsége ugyanis a gyakorlatban senkit nem ér el, miközben az akadémiai élet netovábbja az idézettségi index – ami azonban keveseknek kiváló, és náluk is néhány sikeres tanulmányra koncentrálódik.
Mindez itthon is gyakorlat, Magyarországon ugyanakkor a társadalomtudományok területén elterjedt az a felfogás, hogy az angol nyelvű, külföldi, magasan jegyzett, lektorált szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok többet érnek egy-egy magyar nyelvű monográfiánál – holott nyilvánvalóan az utóbbinak van esélye több olvasót elérni.
Illusztráció: képernyőkép
Tudomány és vallás, tények és elméletek, lyukak és Isten, hitek és bizonyosságok. A fókuszcsoportos Nagy Ádám szétszedi Tudóslányt, mi nekiesünk Nagy Ádám mondásainak. Szilvay Gergely írása.
A kétszáz éve született Bereczki Mátéra emlékezünk. Gózon Ákos írása.
„Egy ország nem minden téren lehet versenyben – a legfontosabb, hogy a saját erősségeire koncentráljon” – vallja Sir Philip Campbell.
Több száz szakcikk, könyv, jogszabály került ki a tollából, meghatározó jogásza volt a 20. századi Magyarországnak: Nizsalovszky Endrére emlékezik szerzőnk.
A Brain Bar alapítójával az idén tizedik születésnapját ünneplő jövőfesztiválról, egyetemi szemléletformálásról, új kötetéről és a katonaság regeneráló erejéről beszélgettünk.
Az egyetemi modellváltás, az Erasmus-program, a felvételik és más fontos kérdések kerültek szóba szombat délután Tihanyban, a Tranziton Varga-Bajusz Veronika, a terület felelős államtitkára és Charaf Hassan, a Műegyetem rektora beszélgetésén.
Még egy éjszaka, és véget ér az utóbbi idők legfontosabb választása Amerikában. De mi vár rájuk és a nagyvilágra holnaptól?
A magyar labdarúgó-válogatottra két rangadó vár a Nemzetek Ligájában, a szövetségi kapitány bennük bízik!
