Miért magyar termelőtől származó fa alá tedd az ajándékot?

Mi, egyszerű vásárlók, akik egy-egy fenyőlerakatnál válogatunk sietősen a közelgő ünnepre gondolva, nem is gondolnánk, mennyi munka van az év során a karácsonyfának való növények termesztésével. Feldman Zsolt agrárállamtitkár szíves közlése, hogy

A Mandiner közülük az egyik legismertebbről: a zalaegerszegi Harmath Lászlótól tudta meg, hogy a fenyőfatermesztéssel bizony többet kell bajlódni, mint a gyümölcsfákkal.

„Szinte nonstop dolgozunk az évben, sokszor a hétvége is becsúszik; pihenni jószerivel csak akkor tudunk, ha esik az eső, az viszont a Jóisten ajándéka, addig se kell drágán locsolni – meséli az ötvenes évei elején járó gazda. – Sorolok néhány teendőt: kerítésépítés vagy -javítás a vadak betolakodása ellen... 

megmetsszünk minden fát, ami enélkül formátlanná válna; ügyelünk a körkörösség elősegítésére is… Van aztán, ugye, a gyomirtás, műtrágyázás. Különösen a fiatal állománynál folyamatos talajmunka kell. És persze a hajtások tavaszi megindulása után is szükséges formázni a fát. A hajtás után körömmel a hajtások vissza lesznek csípve, másodformázás gyanánt. A vezérhajtás növekedés-szabályozásának is megvan trükkje. De a kártevők ellen is kezelni kell növendékfáinkat, például rovar- és gombaölővel…”

Már-már azt hisszük, kifogyott ez a fenyős gazda a tennivalók felsorolásából, de tévedünk. Harmath László nem tart még csak szünetet sem az inkább lelkes, mint panaszos – monológjában: „Amikor ezek már minden megvannak júliusra, akkor sincs megállás, mert elkezd csörögni a telefon,

 aminek mi aztán mérőbottal mind megmérjük a magasságát, címkézzük, osztályozzuk… Szeptemberben a földlabdás fenyőket sem géppel, hanem kézzel-ásóval szedjük ki, a normand fenyőnél végképp nem lehet másképp! Utána jön a vágás.”

Ez a fenyőt 40 hektáron termelő zalai gazda - aki fáival ott van minden jelentős kertészet elárusítóhelyein, de jónéhány óriás áruházlánc parkolójában is, standjai vannak sok városban, beleértve felvidékieket - a faültetvényében családilag, hatodmagával dolgozik az év során. De csak általában. Merthogy a jelen bő hónapban a kitermelés, árusítás több kezet igényel. Ilyenkor 10-15 további (például a szezonon kívül került építőiparból érkező) ember talál alkalmi munkát ennél a családi gazdaságnál.

A „fenyős” szakmában szinte királynak számító Harmath László személyesen is részt vesz az elárusításban, mi is szentendrei három standja egyikében érjük el. Úgy becsli: Magyarországon

de például osztrák, német és egyéb külföldi karácsonyfa is található a hazai piacon.

De vajon érdemes-e magyar fenyőfát vásárolni karácsonykor, azon túl, hogy illik egy magyarnak a magyar termelőt támogatni? (Nem mellesleg az állam is gondoskodik erről a rétegről: 2020-tól hektáronként 73.000 forintos vissza nem térítendő, jövedelempótló támogatást biztosít az ezzel foglalkozó magyraoknak az agrártárca!) László gazda a fenyők frissességét említi elsősorban. Általában a multik Magyarországon főleg Dániából rendelnek karácsonyfának valót. Ebből november közepén készleteznek be ezek az óriásáruházak. Ha ez így van, akkor - és ez a gazda következtetése - nagy valószínűséggel

ha a szállítások, csomagolás, ki- és berakodások idejét mind beszámítjuk.

Egy kérdésünk maradt akkor: hogyan ügyelhetünk arra, hogy lehetőleg magyar fát vegyünk karácsonyra?

„Hát – vakarja meg a fejét a „fenyős” – Ez egy pici tájékozódást igényel, hiszen azok a termelők, akik az elárusításon is ott vannak, már megfogyatkoztak. A fa címkéje nem igazít el igazán. De érdemes tudakozódni a kereskedőtől. Én azt tanácsolnám, hogy az a vásárló, aki nem először szerez be karácsonyfát, a régi, bevált fakereskedőjéhez menjen, ne a multihoz. A bizalom a fontos… Akinek becsületes arca van, és úgy mondja már évek óta nekünk, hogy ők teszem azt Zalaegerszegről hozzák a fát, termelőtől, annak érdemes hinni!”

A nyitóképen: Harmath László fenyőtermelő (Mandiner-archív)