Az atombomba atyjaként emlegetett amerikai fizikus életének egyes epizódjai állnak a film középpontjában, ezen belül is a Los Alamosban a vezetésével folyó atombomba-kísérletek. Az előzetes nem árul el sokat a történetből, de már ennyiből is látszik, hogy a Nolan munkáira jellemző szédületes látványvilág itt is erős hangsúlyt kap.
Az angol Christopher Nolan az utóbbi két évtized egyik legmegosztóbb filmrendezője. Vannak (sokan), akik rajonganak érte és agyba-főbe dicsérik, de akadnak olyanok is (talán kevesebben), akik úgy gondolják, csupán egy hatásvadász, egészségtelenül sok hübrisszel megáldott filmes. Tény mindenesetre,
Elég, ha csak a 2010-ben, Leonardo DiCaprióval a főszerepben bemutatott Eredetre gondolunk, vagy 2020-as mozijára, a Tenetre. És akkor ott van még a Dunkirk című háborús filmje, amelyben alig beszélnek, alig háborúznak, mégis lenyűgöző hatást képes kiváltani egyszerre tágas és fojtogató atmoszférájával. Vagy a Csillagok között, amit sokan minden idők egyik legjobb sci-fijének tartanak, amivel nyilván lehet vitatkozni, de talán egyetértés mutatkozik abban, hogy a látványvilága egészen elképesztő.
Tegnap pedig nyilvánosságra került legújabb, IMAX-technikával forgatott filmjének előzetese. Az Oppenheimer már a címével sem árul zsákbamacskát: a mozi középpontjában az atombomba atyjaként emlegetett amerikai fizikus életének egyes epizódjai állnak,
Az előzetes nem árul el sokat a történetből, de már ennyiből is látszik, hogy a Nolan filmjeire jellemző szédületes látványvilág itt is nagy hangsúlyt kap, emellett Oppenheimer – akit a rendező néhány korábbi munkájában is szereplő Cillian Murphy alakít olyan nevek mellett, mint Emily Blunt, Matt Damon, Robert Downey Jr., Josh Hartnett, Rami Malek, Kenneth Branagh és Gary Oldman – belső vívódásai szintén megjelennek. A tudósnak komoly lelkiismereti problémákat okozott ugyanis, amikor szembesült azzal, hogy a nagyrészt általa kifejlesztett atombomba miféle pusztításra képes.
Nolan az Oppenheimer kapcsán egy amerikai lapnak arról is beszélt, hogy mivel nem híve a filmekben egyre többet használt számítógépes trükköknek, így ez esetben sem használt ilyesmit, hanem
Beleértve az 1945 júliusában Új-Mexikóban végrehajtott Szentháromság-tesztet is, amelyet nem digitálisan alkottak újra, helyette a kísérleti atomrobbantást valódi robbanóanyagok segítségével forgatták le. Mindezt az új-mexikói Los Alamos mellett található fennsíkon hajtották végre, és ez rendkívül nagy feladat volt a vizuális effektusokat felügyelő munkatársa, Andrew Jackson számára.
A nukleáris armageddontól való rettegés talán az ötvenes évek óta nem volt olyan erős a világban, mint manapság. Nolan jövő júliusban mozikba kerülő filmje ebbe az egyre kézzelfoghatóbb félelembe érkezik majd. Reméljük, az előzetesben látható gombafelhők ott is maradnak majd a filmvásznon.