A tapasztalati tanulást már a huszadik század közepétől kezdve használják az oktatásban, erre épülve jött létre az irányzat pszichoterápiás alkalmazása, a kalandterápia. „Ennek fontos eleme, hogy a páros-, csoportos vagy egyéni gyakorlatokba – például alacsony/magas kötélpályás feladatok, vagy akár fára mászás – a részt vevő páciensek a teljes személyiségükkel bevonódnak, intenzív érzelmeket élnek meg, emlékezetes tapasztalatokat szereznek. A kihívást jelentő, izgalmas, szokatlan helyzetben átélt élményeket mindig feldolgozzuk, megbeszéljük, ezáltal fontos önismereti, terápiás felismerések születhetnek meg” – mutatott rá Kenézlői. Hozzátette:
a gyakorlatok lehetővé teszik, hogy a résztvevők kilépjenek a megszokott mintáik, sémáik közül,
és lehetőségük nyílik arra, hogy új megküzdési módokat próbáljanak ki. Mint mondta, nagy előnye a terápiának, hogy a folyamatban nem csak a nehézségek mutatkoznak meg, amivel küzd az illető, hanem a személy erősségei, lehetőségei is láthatóvá válnak, amire lehet építeni. Az ilyen formán önmagukról tudatosított ismereteiket később át tudják vinni és alkalmazni a hétköznapokban is. A módszer hatékonyságát mutatja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban több program is akkreditált és egészségbiztosító által finanszírozott.