Lépj ki a rossz sémáidból! – Új terápiás lehetőség indult a Semmelweisen

Új terápiás lehetőség vált elérhetővé a Semmelweis Egyetemen: természet- és kalandterápiával bővítették az évek óta működő sématerápiás programot. Az eljárás innovatív eleme, hogy

– mondta lapunknak Kenézlői Eszter gyermek- és ifjúságpszichiáter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika PhD-hallgatója, akitől a program és a kapcsolódó kutatás alapötlete származik.  

Impulzív, vagyis gondolkodás nélküli cselekvés

A klinika még 2018-ban egy OTKA- (ma NKFIH-) pályázatban tűzte ki célul, hogy az impulzivitást, vagyis a hirtelen, gondolkodás nélküli cselekvést, reakciót mint tünetet vizsgálja. Fontos kutatás ez, hiszen a felnőttkori pszichiátriai betegségekben és személyiségzavarokban nagyon gyakran megjelenő tünetről van szó. A klinika kutatói kifejezetten a felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban (ADHD) és a borderline személyiségzavarban megjelenő impulzivitást vizsgálták: azt, hogy mennyire térnek el a különböző impulzív tünetek e két kórképben szenvedő pácienseknél, valamint azt, hogy a fokozott impulzivitás hogyan kezelhető hatékonyan pszichoterápiával.

„Az impulzivitás azért érdekes, mert nagyon alapvető magatartás, aminek megléte egyes helyzetek megoldásában kifejezetten előnyös, ám túlzott mértékben diszfunkcionálissá válik” – emelte ki Réthelyi János egyetemi tanár, klinikaigazgató. Egyebek mellett kérdőíves felméréssel, neuropszichológiai tesztekkel, EEG-vel is vizsgálták az impulzivitást. A kutatók azt találták, hogy míg az ADHD-ban szenvedő betegeknél a gondolkodás nélküli hirtelen reakció inkább gátlási zavarként jelenik meg, addig borderline-betegek gondolkodási sémáiba van nagyon mélyen beivódva.

„Ebből az is kiderült számunkra, hogy a két betegség – bár vannak köztük hasonló jelenségek – sok mindenben nagyon különböző, a kialakulásuk is eltérő”. A kutatás során azt is elemzik, hogy a természet- és kalandterápia alkalmas-e arra, hogy ezeket az impulzív tüneteket csökkentse az említett betegségben szenvedőknél. „Egyelőre odáig jutottunk, hogy

hiszen ez a módszer nagyon izgalmas és újszerű eleme a pszichoterápiáknak” – emeli ki a klinika igazgatója, hozzátéve, tovább kutatják még a kérdést.

A tapasztalati tanulást már a huszadik század közepétől kezdve használják az oktatásban, erre épülve jött létre az irányzat pszichoterápiás alkalmazása, a kalandterápia. „Ennek fontos eleme, hogy a páros-, csoportos vagy egyéni gyakorlatokba – például alacsony/magas kötélpályás feladatok, vagy akár fára mászás – a részt vevő páciensek a teljes személyiségükkel bevonódnak, intenzív érzelmeket élnek meg, emlékezetes tapasztalatokat szereznek. A kihívást jelentő, izgalmas, szokatlan helyzetben átélt élményeket mindig feldolgozzuk, megbeszéljük, ezáltal fontos önismereti, terápiás felismerések születhetnek meg” – mutatott rá Kenézlői. Hozzátette:

és lehetőségük nyílik arra, hogy új megküzdési módokat próbáljanak ki. Mint mondta, nagy előnye a terápiának, hogy a folyamatban nem csak a nehézségek mutatkoznak meg, amivel küzd az illető, hanem a személy erősségei, lehetőségei is láthatóvá válnak, amire lehet építeni. Az ilyen formán önmagukról tudatosított ismereteiket később át tudják vinni és alkalmazni a hétköznapokban is. A módszer hatékonyságát mutatja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban több program is akkreditált és egészségbiztosító által finanszírozott.

Arra a kérdésünkre, mely kórképeknél lehet segítség a kalandterápia, azt válaszolta, hogy az eddigi vizsgálatok alapján sokat segít az önértékelésben, növeli a rugalmas alkalmazkodóképességet, a kompetenciaérzést, csökkenti a kirekesztettség érzését. „Ha ezeken a területeken sikerül változást elérni, akkor a személyiség több dimenziójában javulás érhető tetten, többek között az érzelemszabályozásban, a társas viszonyokban és a szorongásszint csökkenésében is” – emelte ki.

Kevés a kapcsolódás a természethez

Fontosnak tartja még, hogy a fenti terápiás program a fiatalabb, serdülő korosztály számára is elérhetővé válhasson, akik esetében különösen jól alkalmazható a természet- és kalandterápia és jelenleg alig van hosszabb távú, közfinanszírozott terápiás lehetőség e korosztály számára. „A városi életforma egyre gyakoribbá válása és a leginkább a fiatalabb generációt érintő digitalizációs forradalom automatikusan hozta magával, hogy

Pedig számos vizsgálat bizonyítja, milyen jótékony hatásokkal bír már az is az idegrendszerre, ha az ember egy rövid időre kimegy a természetbe” Hangsúlyozta továbbá, hogy ez a program akkor tudna fenntarthatóan működni, ha maga az osztály stabilan olyan környezetben működhetne, ahol elérhető közelségben van zöld terület.

„A pszichoterápiás ellátás esetében nem feltétel a hagyományos értelemben vett kórházi környezet, a fehér falak, a bent fekvés, sőt, bizonyos értelemben hátráltató körülmény.  Ugyanakkor fontos, hogy aktívan, közös cselekvéssel, a természethez kapcsolódva (akár kertészkedéssel, szabadban végzett mozgással, ház körüli teendők elvégzésével) hasznosan tölthesse el az időt a páciens és e tevékenységek során átélt élményeket is bevonjuk a terápiás folyamatba”. A megoldási lehetőségeket kollégáival együtt vizsgálják, és a közelmúltban felmerült az egykori Istenszeme Fogadó épülete is, amelynek jelenleg funkciót keres a 12. kerületi Önkormányzat.  Ez a helyszín például kiválóan alkalmas lenne nappali szanatóriumi formában működő, serdülőket és felnőtteket is fogadó pszichoterápiás központnak.

A nyitókép illusztráció: Shutterstock