A tapasztalati tanulást már a huszadik század közepétől kezdve használják az oktatásban, erre épülve jött létre az irányzat pszichoterápiás alkalmazása, a kalandterápia. „Ennek fontos eleme, hogy a páros-, csoportos vagy egyéni gyakorlatokba – például alacsony/magas kötélpályás feladatok, vagy akár fára mászás – a részt vevő páciensek a teljes személyiségükkel bevonódnak, intenzív érzelmeket élnek meg, emlékezetes tapasztalatokat szereznek. A kihívást jelentő, izgalmas, szokatlan helyzetben átélt élményeket mindig feldolgozzuk, megbeszéljük, ezáltal fontos önismereti, terápiás felismerések születhetnek meg” – mutatott rá Kenézlői. Hozzátette:
a gyakorlatok lehetővé teszik, hogy a résztvevők kilépjenek a megszokott mintáik, sémáik közül,
és lehetőségük nyílik arra, hogy új megküzdési módokat próbáljanak ki. Mint mondta, nagy előnye a terápiának, hogy a folyamatban nem csak a nehézségek mutatkoznak meg, amivel küzd az illető, hanem a személy erősségei, lehetőségei is láthatóvá válnak, amire lehet építeni. Az ilyen formán önmagukról tudatosított ismereteiket később át tudják vinni és alkalmazni a hétköznapokban is. A módszer hatékonyságát mutatja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban több program is akkreditált és egészségbiztosító által finanszírozott.
Arra a kérdésünkre, mely kórképeknél lehet segítség a kalandterápia, azt válaszolta, hogy az eddigi vizsgálatok alapján sokat segít az önértékelésben, növeli a rugalmas alkalmazkodóképességet, a kompetenciaérzést, csökkenti a kirekesztettség érzését. „Ha ezeken a területeken sikerül változást elérni, akkor a személyiség több dimenziójában javulás érhető tetten, többek között az érzelemszabályozásban, a társas viszonyokban és a szorongásszint csökkenésében is” – emelte ki.
Kevés a kapcsolódás a természethez
Fontosnak tartja még, hogy a fenti terápiás program a fiatalabb, serdülő korosztály számára is elérhetővé válhasson, akik esetében különösen jól alkalmazható a természet- és kalandterápia és jelenleg alig van hosszabb távú, közfinanszírozott terápiás lehetőség e korosztály számára. „A városi életforma egyre gyakoribbá válása és a leginkább a fiatalabb generációt érintő digitalizációs forradalom automatikusan hozta magával, hogy
a gyerekeknek, fiataloknak alig van lehetősége kapcsolódni a természethez.
Pedig számos vizsgálat bizonyítja, milyen jótékony hatásokkal bír már az is az idegrendszerre, ha az ember egy rövid időre kimegy a természetbe” Hangsúlyozta továbbá, hogy ez a program akkor tudna fenntarthatóan működni, ha maga az osztály stabilan olyan környezetben működhetne, ahol elérhető közelségben van zöld terület.