Ez áll a Budaházy-ügyben adott elnöki kegyelem hátterében

2022. december 28. 16:37

Ritka, de a világon mindenhol ismert jogállami módszerrel élt Novák Katalin, amikor eljárási kegyelmet adott a Budaházy-ügy hét terheltjének.

2022. december 28. 16:37
null

Írta: Tóth Levente, az ELTE ÁJK oktatója, az Aurum Alapítvány szakmai vezetője

Novák Katalin, köztársasági elnök kegyelemről döntött a Budaházy-ügy hét terheltjével szemben - adta hírül a Sándor-palota december 27-én. Az államfői – „uralkodói” – kegyelem történelemkönyvekből és filmekből mindenki számára ismert lehet. Arról azonban aligha esik szó, hogy hogyan is néz ki mindez a modern magyar joggyakorlatban – a Budaházy-ügy pedig kiváló apropóként szolgál arra, hogy többet is megtudhasson a közvélemény erről az aktusról.

A Budaházy-ügy vádlottainak évtizedeken átívelő ügye rendre feltűnik a magyar sajtóban és megszólalásra készteti a közélet szereplőit is.

Budaházy hét társa kegyelmet kapott, ő nem - így reagált Novák Katalin döntésére

Mint ahogy egy korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk róla , Novák Katalin köztársasági elnök kedden kegyelmet adott a Budaházy/Hunnia-ügy hét vádlottjának. A többi vádlott - így Budaházy György - esetében pedig a kegyelmi kérelmeket Novák nem utasította el, így jövő márciusban várhatóak az ezzel kapcsolatos fejlemények.

 

A vádlottaknak, Budaházy Györgynek és tizenhat társának terrorcselekmény, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt kellett megjelenniük a Fővárosi Törvényszéken. Az elsőfokú ítéletet, amely szerint

a vádlottak összesen 125 év fegyházbüntetéssel néznek szembe,

másodfokon hatályon kívül helyezte a bíróság, és új eljárás lefolytatására kötelezte a törvényszéket. Idén pedig, bár a hatályon kívül helyezett ítélethez képest, Budaházy szigorúbb büntetést kapott, attól volt hangos a sajtó, hogy a terhelt elhagyta a börtön épületét, ugyanis a Kúria megszüntette a letartóztatását. 

Köztársasági elnök: a Budaházy-per elhúzódása aránytalan sérelmet jelent a terheltek számára

A büntetőeljárások elhúzódása és a gyakran olvasott „túlterheltek a bírók” mondattöredék mindenképpen összefüggő fogalomkörök. Habár néhány esetben valóban észszerű a magyarázat arra, hogy miért húzódhat el egy per hosszú évekre, a Budaházy-ügy esetében azonban – Novák Katalin köztársasági elnök közleménye szerint –, az eljárás elhúzódása aránytalan sérelmet is jelent a vádlottak számára. 

A büntetendő cselekmény elkövetésekor hatályban lévő, a büntetőeljárást szabályozó törvény nevesíti az eljárás elhúzódásának potenciális problémakörét, ezen belül pedig a vádlott, illetve az őt védő jogi képviselő lehetőségét kifogás előterjesztésére, ha az eljárás elhúzódik.

Ennek a lehetőségnek az alkotmányos természete és jelentősége egyenesen az Alkotmánybíróság tollából származik.

Az Alkotmánybíróság 62/2006. (XI. 23.) AB határozata megköveteli, hogy a büntetőeljárásnak a bírósági szakaszt megelőző folyamatában is legyen olyan jogvédelmi eszköze, amely megfelelő ráhatást biztosít a hatóságoknak meghatározott eljárási határidők megtartására. Mindezt a jogállamiság, illetve a jogbiztonság érvényesülése céljából fogalmazta meg az Alkotmánybíróság. Ezzel a – szaknyelvi fordulattal élve – „felszólamlási” lehetőséggel megfelelő védelmet lehet nyújtani az eljárás során a határidők elmulasztásából adódó elhúzódás ellen is.

Az elnöki kegyelem természetesen a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvényben is rögzítésre került. Annak szövegében is ott áll mindenkinek a joga az ügyek tisztességes módon és ésszerű időn belül való elbírálásához. Ez egy olyan garancia, amely nem csupán jogbiztonsággal, illetve a jogállamisággal köthető össze, hanem az emberi méltósággal is. Mindezek mellett

az Alaptörvény kifejezetten nevesíti is a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogát,

amelyről a napokban mi is olvashattunk. 

Egyfajta „beavatkozás” ez

A kegyelmezési jog – lényegét tekintve – az igazságszolgáltatásba való beavatkozást jelent. A jogrendszerek általában hagynak olyan lehetőséget, ahol az állam első embere valamilyen méltányolható okból „beleavatkozhat” egy egyéni igazságszolgáltatási ügybe. A jogalkotó valahol ezzel (is) próbálja kiküszöbölni a jogszolgáltatás rendszerében rejlő igazságtalanságokat. A magyar jogban jelenleg kétféle kegyelemet ismerünk. A köztársasági elnököt megillető egyéni kegyelmezési jog mellett beszélhetünk közkegyelemről is, mely gyakorlása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. 

A Budaházy-ügyben az előbbi kategóriába tartozó eljárási kegyelemről olvashattunk, melyet más szóval pertörlésnek is nevez a szakirodalom: ez

büntethetőséget megszüntető oknak számít, tehát a vádlott ezután a vád értelmében elkövetett cselekmények tekintetében nem lehet büntethető. 

Az eljárási kegyelem azonban nem az egyetlen kegyelmezési lehetőség, hiszen a kegyelem kiterjedhet részben, vagy egészben a büntetés végrehajtására, és ilyenkor a kegyelem a büntetés végrehajtását kizáró oknak számít. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha már a bíróság jogerős döntést hozott az ügyben. Végezetül kiterjedhet a kegyelem a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre, amelyet a szakirodalom a rehabilitációnak is nevez. Ilyenkor az adott személy elveszítheti a köznyelvben használt „priuszát”.

Kegyelmet kapott az államfőtől a Budaházy-ügy hét vádlottja

Közleményt adott ki Novák Katalin köztársasági elnök. Ezt változtatás nélkül közöljük: „December közepén érkeztek meg hozzám az úgynevezett "Budaházy-ügyben" érintettek kegyelmi kérelmei. Mint ismert, 17 személlyel szemben zajlik még ma is, 13 év elteltével büntetőeljárás. Sajnálatosnak tartom, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni.

Fontos tudni, hogy

Novák Katalin az egyéni kegyelmezési jog gyakorlásával – éppúgy, mint a többi jogköre esetében is – az államot képviseli,

tehát a kegyelemmel az állam büntetőigényéről mond le. A köztársasági elnök Alaptörvényben biztosított kegyelmezési joga nem korlátozható, gyakorlása tekintetében nincsenek alkotmányos szabályok. Lényeges körülmény azonban, hogy hogy az igazságügyi miniszter az, aki előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit. 

Kép: Attila KISBENEDEK / AFP

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 53 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rókabácsi
2022. december 29. 08:56
az elnöknem kéne egy mások jogkört is adni! azokat akiket a hatalom meg az ügyész bíró eleged! börtönbe küldhesse! tudnék elég sok nevet felsorolni!
Isten jobb keze
2022. december 28. 21:58
A válasz rettentően egyszerű, és voltaképpen működni tud az egész világszerte! Vonatkozásai k el attól amit olvastunk! A főnök leszólt, hogy adjál már nekik kegyelmet, hát még is a mi kutyánk kölyke! Orbán az egyetlen ország vezető a világon akinek van egy poltpetije meg egy novákkatija! Ők ugyan azt a melót csinálják,mind a ketten !kimossák az embereiket a szarból! Hajrá agynélküliek!!
Akitlosz
2022. december 28. 21:17
"A köztársasági elnök Alaptörvényben biztosított kegyelmezési joga nem korlátozható" De igen és korlátozva is van. "Lényeges körülmény azonban, hogy hogy az igazságügyi miniszter az, aki előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit." Ez a korlátozás. Végeredményben a miniszter dönt és nem az államfő. Hiába adna kegyelmet az államfő, ha azt a miniszter nem engedélyezi vagyis nem "ellenjegyzi". A kormány alá van tehát rendelve az államfő kegyelmezés terén.
Lajoss
2022. december 28. 21:05
Hitvány terrorista banda.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!