Akik 2022-ben hunytak el: II. Erzsébettől Gorbacsovig, Moldova Györgytől Wittner Máriáig

Csollány Szilveszter (tornász)

Fotó: MTI-archív/Földi Imre

Ki gondolta volna, 2000-ben, mikor a Sydney-i olimpián gyűrűn olimpiai bajnok lett, hogy 22 évvel később, a még mindig csak 51 éves tornásszal nem interjúk készülnek, hanem szomorú nekrológok az életéről. Csollány Szilveszter 1970-ben született Sopronban, s hamar kiderült, a tornára született. 1988-ban, 18 évesen ifjúsági Európa-bajnok lett (természetesen gyűrűn) és onnantól nem volt megállás. Nagy küzdő hírében állt, hiszen zsinórban öt világbajnokságon lett ezüstérmes ezen a szeren, ám 2002-ben aztán ott is csúcsra ért. Nagy küzdő volt, ám a koronavírussal nem bírt a szervezete. Idén január 24-én aludt el örökre.  

Alexander Brody (reklámszakember)

Fotó: MTI-archív/Bruzák Noémi

A nagyapja Bródy Sándor, a híres író volt, ami miatt egész életében rajongott az irodalomért, a könyvekért. Fiatalon került az Egyesült Államokba, ahol a reklámszakmát tanulta ki és kiderült, hihetetlen érzéke van hozzá. A Young and Rubicam reklámcéget felvirágoztatta, világcéggé tette. Emberséges volt. Megesett, hogy a cége egyik munkatársát egy dúsgazdag partner vezetője a tárgyaláson verbálisan többször is megalázta. Brody, mikor meghallotta az esetet, bár sok pénztől elesett, felbontotta a szerződést a céggel. Mint mondta: „Gazdag klienseket mindig kaphatok, de jó munkatársakat nem.” Alexander Brody 1993 után egyre több időt töltött Magyarországon és az irodalmat is támogatta. 89 éves korában érte a halál idén február 12-én.

Fenyvesi Máté (labdarúgó)

Fotó: MTI-archív/Kovács Tamás

A Ferencváros ikonikus játékosa volt, a nagy bajnoki diadalok részese. Nem mellékesen, mikor 1965-ben a Fradi megnyerte a Vásárvárosok Kupáját (ebből lett később az UEFA-kupa, amit ma Európa-ligának neveznek), a Juventus elleni idegenbeli mérkőzésen ő szerezte a győztes gólt. A magyar fociválogatottnak is oszlopos tagja volt, 76 alkalommal húzhatta fel a meggypiros mezt. Tudatosan készült a civil pályára, állatorvosként végzett és dolgozott hosszú ideig. A politikába is belekóstolt, a kisgazdapárt tagjaként, később pedig a Fidesz jelöltjeként is országgyűlési képviselő lett. Fenyvesi Máténak szép kort adott a Teremtő, 88 esztendősen aludt el örökre február 17-én.

Lippai László (színész)

Lippai László (jobbra) előadás közben. Fotó: MTI-archív/Kallos Bea

Sokan ismerték a hangját, hiszen rengeteget szinkronizált, de színpadi színészként is népszerű volt. A színművészeti főiskola elvégzése után öt évig a Madách színház tagja volt, utána viszont régimódi vándorszínész módjára számtalan társulatban fellépett a népszerű színész, aki imádta az életet és civilként a sportot is. Tagja volt a színészek fociválogatottjának, mellette pedig teniszezett, de az autósportot és a strandröplabdát is kipróbálta. Sokakat megdöbbentett mikor kiderült, hogy beteg lett. Méltósággal viselte, ám a szervezete végül február 23-án feladta a harcot. Lippai László csupán 62 éves volt.

Korondi Margit (tornász)

Fotó: MTI-archív/Komlós Tibor

Csollány Szilveszter mellett egy másik nagy bajnokát is gyászolta idén a tornasport. Korondi Margit 1932-ben született, s mivel az édesapja tornaedző volt, hamar eldőlt a gyerek sorsa. Korondi Margit 1952-ben, a helsinki olimpián nyert felemáskorláton, majd négy évvel később, 1956-ban, a Melbourne-i ötkarikás játékokon a kéziszercsapat tajaként lett aranyérmes. A levert forradalom láttán úgy döntött, az Egyesült Államokba emigrál, és ott is élt haláláig. Sokáig Houstonban élt, ahol tornát és fitneszt oktatott, majd Los Angelesbe költözött, ott pedig az edzősködés mellett szakcikkeket is publikált. Korondi Margit 89 évesen hagyta itt ezt a világot március 6-án.

Görgey Gábor (író)

Fotó: MTI-archív/Czimbal Gyula

Író volt, költő, dramaturg és rendező, mellett pedig a politikába is belekóstolt később. Görgei Artúrnak, az 1848-as szabadságharc emblematikus alakjának volt a leszármazottja. A származásából aztán lett is baja, 1951-ben, 22 évesen kitelepítették, az ott tapasztalt élményei később a művészetének a részét képezték. Görgey Gábor 2002-ben lett a nemzeti kulturális örökség minisztériumának első embere, ám egy év múlva távozott a pozíciójából. A politikával nem hagyott fel, 2006-ban az SZDSZ színeiben lett országgyűlési képviselő. Görgey Gábor idén április 11-én, 92 évesen hunyt el.

Markó Iván (táncművész)

Fotó: MTI-archív/Czeglédi Zsolt

A balettre, a táncra született, ráadásul őstehetség volt. Nem véletlen, hogy 1974-ben a külföldi kritikusok a világ 10 legjobb táncosa közé sorolták Markó Ivánt. Ekkor már a világhírű balettművész, Maurice Béjárt brüsszeli társulatában táncolt. Külföldön Markó Ivánt sokáig csak tűzmadárnak hívták, utalva az egyik legnagyobb sikerére, a Tűzmadár címszerepére. 1979-ben, a hazatérése után megalapította a Győri Balettet, amely életművének ékköve lett. A világ számtalan pontján (Sydney, Párizs, Jeruzsálem) volt koreográfus. Markó idén áprilisban, az otthonában lett rosszul, napokig feküdt eszméletlenül, mire rátaláltak. Az életét viszont már nem lehetett megmenteni. Markó Iván 75 éves volt.

Vangelis (zeneszerző)

Fotó: MTI-archív

Vangélisz Papathanaszíu néven született, de Vangelisként lett világhírű a görög zenész. Stílust teremtett az elektronikus zenében, és az úgynevezett New Age-ben, amely a zene spirituális hatására fókuszál. Vangelis alapító tagja volt az Aphrodite’s  Child formációnak, amely három albummal is világhírre tört. Mindez az egyéni karrierjét is meghatározta később. És nem csak az övét, hiszen a formáció tagja volt Demis Roussos is. Vangelis zeneszerzőként olyan filmek dallamait alkotta meg, mint a Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász vagy éppen az 1492 – A Paradicsom meghódítása. A Párizsban élő művészt 79 éves korában érte a halál.

Gyarmathy Lívia (filmrendező)

Fotó: MTI-archív/Zih Zsolt

Sokáig úgy tűnt, nem a filmezés lesz a szenvedélye, hiszen az 1932-ben született Gyarmathy Lívia vegyészmérnökként végzett és a kispesti textilgyárban dolgozott. Aztán mégis a filmművészet felé fordult, ahol aztán maradandót alkotott, a munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték. Megrendítő erejű dokumentumfilmeket készített, mint például 1988-ban a recski munkatáborról szóló alkotást, amelyből később Szökés címen játékfilm is készült. Gyarmathy Lívia férje Böszörményi Géza filmrendező volt, akivel alkotótársként dolgoztak. A kislányuk, Böszörményi Zsuzsa szintén neves filmrendező lett. Gyarmathy Lívia sokáig alkothatott, 90 éves korában érte a halál idén május 25-én.

Haumann Péter (színész)

Fotó: MTI-archív/Máté Attila

Habár a szülei női fodrászként dolgoztak, hamar kiderült, a gyermekük nem ezt a hivatást választja. A Toldy gimnáziumba járt Budapesten, ahol a későbbi miniszterelnök, Antall József volt a történelemtanára, ám a tanítás sem vonzotta, inkább a színpad. Az egyedi hangja és a karakteres arcvonásai miatt hamar a publikum kedvence lett. A gyerekek a Hupikék törpikékből Hókuszpók hangjaként imádták, a kicsit idősebbek pedig a Macskafogóban Safranek „magyar hangjaként”. És ha már macskák. Háromszázszor játszotta el Tusk szerepét a Macskák című musicalben, élete utolsó színpadi szereplése is a népszerű darabhoz kötődik. Haumann minden szerepében ragyogó volt. Állatkerti igazgatóként a Keménykalap és krumpliorrban ugyanúgy, mint lókupecként a kultikus Indul a bakterházban. A három gyermeke közül Máté és Petra követte őt a színészi pályán. Haumann Péter idén májusban 81 évesen aludt el örökre.

Moldova György (író)

Fotó: MTI-archív/Földi István

Reif György néven született 1934-ben, zsidó családban. A Moldova nevet már íróként vette fel. A származása miatt az élete is veszélybe került a II. világháború alatt, a budapesti gettó lakója volt, annak felszabadulásáig. Fiatalon kazánszerelőként és szénbányászként is dolgozott, ezek a kitérők pedig később élményanyagot adtak az írásaihoz. Több mint 70 könyvet írt, a szocialista évtizedek alatt született riportköteteit imádták az olvasók, mert a valóság visszaadására törekedett. Habár az 1956-os forradalmat üdvözölte, később eltávolodott ettől az érzéstől és már idősebb korában kijelentette, a levert szabadságharc után jobbára olyanokat végeztek ki, akik megérdemelték. Kádár János feltétlen híve volt, amit sosem titkolt. Moldova György 88 esztendős volt, mikor idén június 4-én elhunyt.

Berecz János (politikus)

Fotó: MTI-archív/Kovács Tamás

Ibrányban született 1930-ban, a sárospataki református kollégiumba járt, ehhez képest 1951-ben, 21 évesen már a Lenin Intézet hallgatója volt. Elkötelezett híve volt a Kádár-rendszernek, a nyolcvanas évekre az ideológia és a szocialista propaganda egyik fő felelőse. 1969-ben könyvet írt az 1956-os forradalomról, ellenkező előjellel, hiszen Ellenforradalom tollal és fegyverrel címet viselte az írás. A kötetben fasiszták és nyilasok akciójaként festette le a szabadságharcot, Nagy Imrét pedig árulónak nevezte. A könyvet a nyolcvanas években ismét kiadták. Berecz János a nyolcvanas évek reformjaival nem értett egyet, továbbra is az egypártrendszert tartotta volna üdvözítőnek, ennek megfelelően a rendszerváltás után már nem alakított komoly szerepet. A második felesége volt a színésznő, Sáfár Anikó, aki haláláig ápolta a politikust, aki 91 éves korában aludt el örökre.   

Törőcsik András (labdarúgó)

Fotó: MTI-archív/Koszticsák Szilárd

Csak a magyar Maradonának nevezték, aki tehetsége alapján sokkal többre vihette volna, ha nem a magyar futballközegben születik és ha talán ő is jobban akarja. Bámulatos cselekre volt képes a pályán, Újpesten azóta is csodálattal emlegetik a nevét. Nemzetközi karriert jelenthetett volna az 1978-as világbajnoki szereplés, ám ott az argentinok elleni meccsen kiállították. 1979-ben súlyos autóbalesetet szenvedett, a csípője sérült meg, amely később nagyban hátráltatta. A válogatottban 45 alkalommal szerepelt és 12 gólt lőtt, az Újpesti Dózsa tagjaként pedig 236 találkozón 69 találatot jegyzett. Törőcsik András 2014-ben esett el olyan szerencsétlenül, hogy életmentő műtétre volt szüksége. Onnantól kezdve már nem lehetett a régi, rehabilitációs intézetekben töltötte az életét. 67 esztendős korában érte a halál. 

Olivia-Newton John (énekesnő, színésznő)

Fotó: MTI-archív

Egy korszakos énekesnő és színésznő, aki walesi és német származású volt, Angliában született, Ausztráliában nevelkedett, de a legtöbbet az Egyesült Államokban élt. 1948-ban született Cambridge városában és hatéves volt, mikor az édesapja a Melbourne-i egyetemen kapott állást, a család pedig vele tartott. A kis Olivia hamar énekelni kezdett, de az igazi karrier Angliában várt rá. A világhír pedig akkor jött el, amikor John Travolta partnereként főszerepet alakított a Grease című zenés filmben. Olivia-Newton John szervezetét először 1992-ben támadta meg a gyilkos kór, abból kigyógyult, ám 2017-ben ismét megjelent a betegség az életében, és hiába próbáltak meg mindent az orvosok, augusztus 8-án, 73 éves korában örökre elaludt. 

Mihail Gorbacsov (politikus)

Fotó: MTI-archív

Vannak, akik átkozzák a nevét, mert az ő ideje alatt jött el a Szovjetunió szétesése, sokan mások viszont kalapot lengetnek előtte, hiszen az oroszok neki köszönhetően vonultak ki az 1945 után leigázott országokból. Gorbacsov parasztcsaládban született 1931-ben. Hamar a kombájnon találta magát, s mivel kiváló eredményeket ért el, már az ötvenes évek elején kiemelte a párt. A vezetésben Jurij Andropov volt a mentora, Gorbacsov pedig szépen haladt a ranglétrán, egészen addig, hogy 1985-tól a szovjet kommunista párt első embere lett. Reformokat vezetett be, és belátta a Szovjetunió mesterségesen nem tartható tovább. Gorbacsov 1991-ben távozott a vezetésből és szép kort megélve, idén augusztusban, 91 éves korában halt meg.

II. Erzsébet (királynő)

Fotó: MTI-archív

70 évig és 214 napig volt az Egyesült Királyság királynője, nála hosszabb ideig csupán XIV. Lajos, francia király uralkodott, ő 72 évig állt Franciaország élén. Erzsébetet az édesapja halála után, 1952-ben koronázták királynővé és akkor kapta a II. Erzsébet nevet is. Huszonhat évesen került a trónra, ekkor már a férje volt Fülöp herceg, akivel 73 éven át, a herceg haláláig éltek házasságban. II. Erzsébetnek négy gyermeke született, Károly, Anna, András és Eduárd, és az idén szeptember 8-án bekövetkezett halála után a legidősebb fia, Károly lett az új uralkodó, III. Károly néven. 

Wittner Mária (szabadságharcos)

Fotó: MTI-archív/Kovács Tamás

1937-ben született, az apját nem ismerte, az anyja pedig eldobta magától. 19 éves volt mikor 1956-ban a Corvin-közben csatlakozott a forradalmárokhoz, fegyvert is használt a szovjetekkel szemben. November 4-én megsebesült, kórházba került, majd elhagyta az országot, ám visszatért. 1957-ben tartoztatták le és első fokon halálra ítélték. Kétszáz napig élt azzal a tudattal, hogy kivégzik, ám másodfokon végül életfogytiglani börtönre változtatták az ítéletet. Csak 1970-ben szabadult. A rendszerváltás után ismerte meg a nevét az ország, később pedig a Fidesz tagjaként az országgyűlésbe is bekerült. Wittner Mária idén szeptember 14-én hunyt el 85 éves korában.

Szakcsi Lakatos Béla (zenész)

Fotó: MTI-archív/Cseke Csilla

1943-ban, egy VIII. kerületi, szegények lakta bérház egyik lakásába született. Cigányzenész családba, így már akkor hegedűt adtak a kezébe, amikor még járni is alig tudott. De ő nem kért a hegedűből. Nem kért a kötöttségekből. Zongorázni tanult, s 12 évesen felvették a konzervatóriumba. Szakcsi jazzt játszott és egyszeriben rátalált önmagára. A kötöttségeket nem ismerő zseni elindult hódító útjára. Aki egyszer is bejutott a Kapás utcában vagy a Bem rakparton a Rákfogó koncertjére, az egy másik világba csöppent. 1970-ben a montreaux-i jazz fesztiválon a Pege Aladár kvartettjével második helyen végzett. Kinyílt a világ, ahol jazz volt a közös nyelv, ott mindenki tudta, ki az a Szakcsi Lakatos Béla, főleg, hogy később zenét szerzett a Special EFX-nek és Amerikában is megjelentek lemezei. Szakcsi Lakatos Béla 79 éves korában hunyt el októberben. 

Jerry Lee Lewis (zenész)

Fotó: MTI-archív/Kollányi Péter

Showman volt, zongoravirtuóz, aki sokszor állva ütötte a billentyűket a hatás kedvéért. Ő Jerry Lee Lewis, aki szegény családban született, ám a szülei mégis összespórolták egy zongora árát, amely eldöntötte a fiatal fiú sorsát. Jerry Lee Lewis remekül keverte a különböző stílusokat, divatirányzatokat, s hamar a slágerlisták élmezőnyébe került. Nem véletlen, hogy a Rolling Stone magazin minden idők 100 legnagyobb művésze között a 24. helyre rangsorolta a zongoravirtuózt. Jerry Lee Lewis magánélete árnyékot vetett a művészetére, főleg, amikor kiderült, hogy a harmadik felesége csak 13 éves. A botrány sokat ártott a karrierjének, ám végül porondon tudott maradni. Jerry Lee Lewis 87 évesen halt meg idén októberben.

Mészöly Kálmán (labdarúgó, edző)

Fotó: MTI-archív/Kovács Tamás

Legenda volt, maga a Vasas. Egy generáció emblematikus alakja. 1966-ban, amikor a magyar labdarúgó-válogatott legyőzte az angliai világbajnokságon a brazilokat, ő, a Szőke Szikla is ott volt a pályán. Lenyűgözően játszott, s mikor megsérült, felkötött karral tért vissza a gyepre. Mert ilyen volt. Mindene volt a csapat, a győzelem. Éppen ezért érezte sokszor tehetetlenül magát a kispadon, amikor hiába magyarázta, hogyan kell beadni, lőni, szerelni, az utódok sokszor nem értették, ami számára természetes volt. Ezért mondott olykor cifrákat. Nem csak olykor. Legenda volt, egyéniség, akiről mesélni kell az apáknak a gyermekeiknek. Mert vele a magyar labdarúgás egy darabja távozott örökre. Mészöly Kálmán 81 éves volt, mikor november 21-én elhagyta ezt a világot.    

Csapó Gábor (vízilabdázó, edző) 

Fotó: MTI-archív/Zih Zsolt

Az 1973-as belgrádi pólós világbajnokságon mindenkit meglepett a magyar óriás, aki végig bombaformában játszott. Világbajnok lett a csapattal, s ettől kezdve nem volt megállás. Csapó Gábor 16 éven keresztül volt válogatott és 272 alkalommal csobbant a medencében. Természetesen ott volt 1976-ban, a montreali olimpián győztes magyar csapatban is. Zseni volt a vízben, a parton pedig moralizáló alkat. Nem mellékesen végzett jogászként dolgozott, s a pólótól a játékoskarrierje befejezése után sem szakadt el. Edzősködött, de ott nem lett annyira sikeres, mint játékosként. Még élhetett volna, hiszen 72 éves volt, mikor november 27-én jött a hír, hogy Csapó Gábor örökre elaludt.

Pelé (labdarúgó)

December végén 82 éves korában örökre elaludt Pelé, minden idők egyik legjobb labdarúgója. Mivel a karrierje során szinte csak a brazil Santosban játszott (a vége felé pedig New Yorkban, a Cosmosnál), mi európaiak csak a világbajnokságon láthattunk négyévente. Akkor viszont azt, hogy könnyedén kicselez mindenkit, majd a kapuba gurít. Háromszor nyert világbajnokságot. Tudta, hogy eljön a vég és hogy várja már odafent Maradona, Puskás és a többi extraklasszis. És ez a pillanat most elérkezett. Szegényebb lesz a világ, mint ahogy gazdagabb volt azáltal, hogy anno megszületett.