„Vlagyimir Putyin elveszítette az orosz elit támogatását, ezért meg fog bukni” – a tételmondatot akár most is írhatta volna bárki, azonban valójában 2015-ben mondta Borisz Karaglickij orosz politológus a Neues Deutschland című német lapnak. Mert igen: minimum ennyi ideje várják, hogy az elit megbuktatja az orosz elnököt, ha már a tüntetéssorozatokkal – például 2012-ben, s azóta sokszor – az elégedetlen nép ehhez kevés volt, s most is inkább otthon marad a zöm, minthogy kockáztassa a kőkemény büntetést, ami annak jár, aki például az invázió vagy a behívók ellen felszólal. Mivel a külső tényezők – nyugati szankciók, diplomáciai perifériára szorítás, hangzatos fenyegetőzések, utóbb pedig Ukrajna támogatása pénzzel, fegyverrel, paripával – nem bizonyultak elegendőnek Putyin elmozdítására, a belső szereplők tetteire helyeződött a hangsúly és a remény.
Most úgy tűnik, hogy a két tényező – külső szorongattatás és növekvő belső elégedetlenség – talán egyszerre lehet jelen, így például az Index is alkalmasnak látta a helyzetet Mary Dejevsky Independent számára írt cikkének szemlézésével, méghozzá azzal a címmel, hogy Túléli a saját háborúját Putyin, vagy megbuktatják?
Röviden összefoglalva: nem nagy a valószínűsége az orosz elnök bukásának rövidtávon,
noha a háború elvesztésére is úgy tűnik, van már esély; a várakozásokkal ellentétben azonban
nem a pacifista vagy éppen nyugatos orosz hangok Putyin legerősebb ellenzéke, hanem éppen a háborúpártiak,