A Kommentár konzervatív folyóirat új számát mutatták be a Magyar Nemzeti Múzeumban, a meghívott vendégek Csejtei Dezső filozófus, Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója és Hudy Árpád aradi származású író voltak, a moderátori szerepet Horváth Szilárd töltötte be.
Békés Márton főszerkesztő köszöntőjét követően Csejtei feltette a kérdést: milyen háttér alapján alakul ki a konzervatív forradalom? A huszadik század elején alakult ki az európai jobboldalon az irányzat – főleg Franciaországban, Németországban –, mely szemet vetett olyan szavakra, melyeket korábban csak a baloldal használt. Ilyen a „forradalom”, „szocializmus”, „munkás”. A jobboldal átvette ezeket a szavakat, új jelentéseket adott nekik, és bedolgozta őket a saját világlátásába. Spengler például 1919 őszén írt a poroszság és a szocializmus kapcsolatáról, arra jutva, hogy az igazi szocializmus nem a marxizmus, hanem a porosz ethosz.
Ők nem ellenforradalomról beszéltek, hanem annak folytatásáról, egy más irányból.
Hudy úgy vélte, formailag jogos a baloldal felvetése, hogy a jobboldal eltérített bizonyos kifejezéseket, de „tolvajoktól lopni nem szégyen”. Az író szerint inkább vissza kell adni ezen szavak alapvető értelmét. Hudy szerint „termékeny feszültség” időszakában vagyunk, de ez veszélyes is. Most már nem akadémiai vitákról van szó, hanem éles viták zajlanak az egész országban. A forradalom fontos komponense lehetne a vallásos elem, de ez jelenleg összeomlóban van. „Aki kicsit is követi a német katolicizmust, láthatja, hogy egy nagyon komoly oszlop dől ki, és ez nagyon meggyengíti erkölcsileg is ezt a világnézeti forradalmat.”
Szalai szerint két értelemben szoktuk használni a konzervatív forradalom kifejezést, az egyik maga a konzervatív forradalom, a másik pedig a konzervatív forradalom mint korszak, azaz politikatörténeti korszak. Az első definíciója, hogy
a felvilágosodás, a francia forradalom elvetett fontos értékeket,
és a konzervatív forradalom egy kvázi ellenforradalommal akarja visszahozni ezen értékeket a világba. Talán a legtöbb szerző ezt értette a fogalom alatt. A konzervatív forradalom időszakának szerzői nem tudtak róla, hogy ebben az időszakban alkottak, az 1919-1932 közötti időszakot nevezzük így, elsősorban Németországban – idézte Armin Mohlert.