Akik megálmodták József főherceg palotáját a budai Várban

Korb Flóris 1860-ban látta meg a napvilágot Kecskeméten. Berlinben tanult építészetet, ahol megismerkedett a később szintén neves építésszel, Alpár Ignáccal. Az utóbbi ajánlotta be Hauszmann Alajoshoz, akit Ybl Miklós halála után Ferenc József osztrák császár és magyar király a Budavári Palota átépítésével bízott meg. Hauszmann a naplójában így emlékezett Korb Flórisra: „Magamhoz vettem, eleinte, mint rajzolót, később, mint irodavezetőt. Korb igen talentumos ember volt, aki később hazánk egyik legjelesebb építészévé fejlődött és szép pozíciót foglalt el.”

Giergl Kámán három évvel később, 1863-ban született Pesten. A Műegyetemen tanult, majd csatlakozott Hauszmann műhelyéhez, akinek hamar feltűnt Giergl tehetsége. „Nagy rajzbéli tehetsége és művészi érzéke felkeltette figyelmemet, és szigorlatának letétele után irodámban alkalmaztam, amelyben több esztendőn át működött.”

A fényűző épület átadója után Hauszmann nem felejtette el megemlíteni a két építésze nevét: „Megragadom az alkalmat arra, hogy régi tanítványaimat és évek óta buzgó munkatársaimat, Korb Flórist és Giergl Kálmán építész urakat, mint ezen épületnél is közreműködő szellemi munkásokat bemutathassam.” Az impozáns épületben helyet kapó, később legendássá vált New York-kávéház belső tere is a trió nevéhez fűződik, mindhárman ott voltak, amikor bemutatták az elkészült termeket az újságíróknak.

Giergl Kálmán (balra) és Korb Flóris (fotó: Arcanum/Új Idők)

A Korb-Giergl duó később Hauszmann támogatásával önállósította magát, a Légrády-testvérek tulajdonában álló Pesti Hírlap kiadóhivatalán is már ketten dolgoztak Az épület bokrétaünnepét 1893-ban tartották, és egy hatalmas transzparenst is kitettek a házra a következő felirattal: „Éljenek a Légrády-testvérek, tisztelt családjukkal együtt. Éljenek Korb Flóris és Giergl Kálmán műépítészek.” A Korb-Giergl kettős Hauszmann felkérésére a Budavári Palotanegyed épületeinek kialakításán is dolgozott, így József főherceg palotáján is.

A Szent György tér nyugati oldalán állt historikus stílusú épület a II. világháborúban megsérült, és bár nem volt menthetetlen, először méltatlanul munkásszállónak használták, majd 1968-ban felrobbantották és helyét a földdel tették egyenlővé.

ahogyan azt a két tervező megálmodta.

Az építész kettős tervezte meg a Ferenciek terén a királyi bérpalotát, amely Ferenc Józsefnek épült. Az uralkodó egy kiállításon futott össze Korb Flórissal, ahol az építkezésről érdeklődött: Tető alatt van-e már? – kérdezte Ferenc József. Igen, felség, novemberre készen lesz – válaszolta udvariasan Korb. Az épület elkészült, Korb és Giergl pedig megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél található Klotild palotákat is ők ketten tervezték,

Hintón érkezett, az utca népe megtapsolta, majd Giergl Kálmán vezette körbe az építkezésen. Giergl már fiatal korától rajongott a régi tárgyakért, s amint anyagilag megtehette, műértő emberként fantasztikus gyűjteményt épített. Múzeumnyi kincseket halmozott fel, a középkori ötvösművészet remekeitől kezdve, az olasz majolikákon át a keleti szőnyegekig, egészen a kortárs festményekig, mindent gyűjtött. A kor egyik legismertebb műgyűjtőjeként jegyezték.

Az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél látható Klotild Palotákat is ők tervezték. Forrás: Wikipedia

Több évtizedes közös munka után a két építész végül különvált. Korb Flóris később több kórházat is tervezett, és ő álmodta meg a Debreceni Tudományegyetem központi épületet is. Annak építkezésén kérdezte meg 1923-ban egy újságíró, hogy mi fontos egy kórház építésénél. Korb így felelt: „Az orvos egyéniségére kell szabni a tervet, mert hiszen a tudós, amikor a klinikáját átveszi, egész életére odaajándékozza magát és tudományát azoknak a helyiségeknek. Ha az összhang megvan, az orvos és az építész között, a siker nem maradhat el.” Korb nem szívesen nyilatkozott a terveiről, mint mondta:

Korb Flóris idősebb korában szélütést kapott. Később újabb sorscsapás jött, az építész imádott lánya, a tehetségesnek tartott festőművész, Korb Erzsébet csupán 26 éves korában hosszú betegeskedés után elhunyt. 1930-ban végül a „gyenge szíve nem bírta tovább a szenvedést” és Korb Flóris 70 esztendősen örökre elaludt. A gyászbeszédekben nem felejtették azt is megemlíteni, hogy ő volt Magyarországon az első, aki az építkezéseknél vasbetont használt.

Giergl Kálmánnak hosszabb életet adott a sors. Az építészet után a műgyűjtés és az utazás volt a szenvedélye, és szép kort megélve, 1954-ben, 91 éves korában hunyt el. Ekkor már hosszú évek óta visszavonultan élt Nógrádverőcén, ám a haláláról nem feledkeztek el beszámolni a lapok, kiemelve, hogy a századelő egyik ismert építésze hunyt el.

Hauszmann Alajos mindkettőjüknél korábban, 1926-ban aludt el örökre. A legendás mester egész életében sokat tett azért, hogy teret adjon a fiatal követőinek. Így tett Korb Flóris és Giergl Kálmán esetében is, akiknek pompás épületeit ma is megcsodálhatjuk országszerte.