A tudás és a hülyeség autonómiája
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Az űrhajós szerint ez az évszázad az űr meghódításáról, a Hold és a Mars birtokba vételéről szól majd.
Rendhagyó tárlatvezetést tartott az Álmok Álmodói 20 kiállítás űrkutatási csomópontján Farkas Bertalan, hogy az idei Kutatók Éjszakája apropóján felhívja a figyelmet a tudományos munka jelentőségére, az utánpótlás fontosságára.
és a magyar tudósoknak ebben komoly szerepe lehet.
Idén szimbolikus helyszínen tartotta programbemutató sajtótájékoztatóját a Kutatók Éjszakája: a házigazda Álmok Álmodói 20 kiállítás a tudomány magyar géniuszainak eddigi legteljesebb seregszemléje. A ma kutatói belőlük inspirálódtak, az ő munkájukat folytatják.
Mint köszöntő beszédében Szentirmai-Zöld Máté, a Millenáris projektigazgatója elmondta: már maga a hely, az egykori Ganz Művek területe is innovátor magyarok szellemét őrzi, hiszen „itt működött a Mechwart András és Ganz Ábrahám által létrehozott világhírű Ganz Villamos Művek, amelynek falai között olyan mérnökóriások dolgoztak, mint Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó Titusz vagy Déry Miksa.”
Húsz évvel ezelőtt, a Millenáris-projekt indulásakor az időközben kiüresedett, romossá vált ipari park új életet kapott. „Nem pusztán rozsdaövezeti rehabilitáció, de rehumanizáció zajlott le két évtizeddel ezelőtt: az egykori gyárcsarnokokból közösségi helyszín és rendezvénytér lett,
amely befogadó helyként azóta is szem előtt tartja az értékmegőrzést és -teremtést”
– hangsúlyozta a projektigazgató.
Álmok álmodói – Világraszóló magyarok
A 2002-es nyitóesemény, a nagy sikerű Álmok álmodói – Világraszóló magyarok kiállítás lajstromba vette a nagy magyar tudósokat és találmányaikat. Ahogy arról már lapunk is beszámolt, a kerek évfordulót az egykori tárlat újraalkotásával ünnepelhetjük egy éven át. A mostani kiállításon a mindennapjainkat meghatározó tudományterületek – például mobilitás, orvostudomány, űrkutatás – szerint mutatják be a találmányokat, és az elmúlt húsz év tudományos eredményei és jövőbe mutató kezdeményezései is megjelennek.
A Debreceni Egyetem mérnökeinek a kiállítás helyszínén is zajló kutatását Farkas Bertalan űrhajós dandártábornok külön üdvözölte, mert mint hangsúlyozta:
amely nem képzelhető el anélkül, hogy a tudósok megteremtsék a hosszabb tartózkodás feltételeit. A Hold visszatérő elem volt az űrhajós tárlatvezetése során: külön felhívta a figyelmet az éppen harminc éve elhunyt Bay Zoltán fizikusra, aki mindenki más előtt határozta meg a pontos Föld-Hold távolságot. Farkas Bertalan szerint tőle számoljuk a magyar űrkutatást, amely az utóbbi időszakban új lendületet kapott.
Az első magyar űrhajós szerint a Mars várhat, először a Holdon kell tudnunk megfelelő környezetet, feltételeket teremteni az ember számára,
mert „az itt van a szomszédban, ha baj van, haza lehet jönni”.
A tárlat egyik legkülönlegesebb helyszínén, a Dómban az űrt idéző sötétségből látványosan emelkedik ki a „Föld”, melynek belsejében folyamatosanimációk-videók futnak – az egyik közülük pont Farkas Bertalan nyolcnapos űrutazását eleveníti fel.
A nemzetközi űrállomás tömege az ott tartózkodásakor, 1980-ban még csak 36 tonna volt, most több mint 400 tonna.
A Kutatók Éjszakájának szervezői Farkas Bertalannal együtt mindenkit arra buzdítanak, hogy a hagyományosan szeptember utolsó hétvégéjén (idén szeptember 30-án, pénteken) megrendezett programsorozatra a szülők, pedagógusok minél több gyereket hozzanak el, hiszen ők lesznek a jövő innovátorai, ha ma megmutatjuk nekik, milyen nagy hatással lehet egy-egy felfedező a tudomány fejlődésére és a mindennapjainkra.
Fotók: Millenáris