A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Az űrhajós szerint ez az évszázad az űr meghódításáról, a Hold és a Mars birtokba vételéről szól majd.

Rendhagyó tárlatvezetést tartott az Álmok Álmodói 20 kiállítás űrkutatási csomópontján Farkas Bertalan, hogy az idei Kutatók Éjszakája apropóján felhívja a figyelmet a tudományos munka jelentőségére, az utánpótlás fontosságára.
és a magyar tudósoknak ebben komoly szerepe lehet.

Idén szimbolikus helyszínen tartotta programbemutató sajtótájékoztatóját a Kutatók Éjszakája: a házigazda Álmok Álmodói 20 kiállítás a tudomány magyar géniuszainak eddigi legteljesebb seregszemléje. A ma kutatói belőlük inspirálódtak, az ő munkájukat folytatják.

Mint köszöntő beszédében Szentirmai-Zöld Máté, a Millenáris projektigazgatója elmondta: már maga a hely, az egykori Ganz Művek területe is innovátor magyarok szellemét őrzi, hiszen „itt működött a Mechwart András és Ganz Ábrahám által létrehozott világhírű Ganz Villamos Művek, amelynek falai között olyan mérnökóriások dolgoztak, mint Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó Titusz vagy Déry Miksa.”
Húsz évvel ezelőtt, a Millenáris-projekt indulásakor az időközben kiüresedett, romossá vált ipari park új életet kapott. „Nem pusztán rozsdaövezeti rehabilitáció, de rehumanizáció zajlott le két évtizeddel ezelőtt: az egykori gyárcsarnokokból közösségi helyszín és rendezvénytér lett,
amely befogadó helyként azóta is szem előtt tartja az értékmegőrzést és -teremtést”
– hangsúlyozta a projektigazgató.
Álmok álmodói – Világraszóló magyarok
A 2002-es nyitóesemény, a nagy sikerű Álmok álmodói – Világraszóló magyarok kiállítás lajstromba vette a nagy magyar tudósokat és találmányaikat. Ahogy arról már lapunk is beszámolt, a kerek évfordulót az egykori tárlat újraalkotásával ünnepelhetjük egy éven át. A mostani kiállításon a mindennapjainkat meghatározó tudományterületek – például mobilitás, orvostudomány, űrkutatás – szerint mutatják be a találmányokat, és az elmúlt húsz év tudományos eredményei és jövőbe mutató kezdeményezései is megjelennek.
A Debreceni Egyetem mérnökeinek a kiállítás helyszínén is zajló kutatását Farkas Bertalan űrhajós dandártábornok külön üdvözölte, mert mint hangsúlyozta:
amely nem képzelhető el anélkül, hogy a tudósok megteremtsék a hosszabb tartózkodás feltételeit. A Hold visszatérő elem volt az űrhajós tárlatvezetése során: külön felhívta a figyelmet az éppen harminc éve elhunyt Bay Zoltán fizikusra, aki mindenki más előtt határozta meg a pontos Föld-Hold távolságot. Farkas Bertalan szerint tőle számoljuk a magyar űrkutatást, amely az utóbbi időszakban új lendületet kapott.
Az első magyar űrhajós szerint a Mars várhat, először a Holdon kell tudnunk megfelelő környezetet, feltételeket teremteni az ember számára,
mert „az itt van a szomszédban, ha baj van, haza lehet jönni”.

A tárlat egyik legkülönlegesebb helyszínén, a Dómban az űrt idéző sötétségből látványosan emelkedik ki a „Föld”, melynek belsejében folyamatosanimációk-videók futnak – az egyik közülük pont Farkas Bertalan nyolcnapos űrutazását eleveníti fel.
A nemzetközi űrállomás tömege az ott tartózkodásakor, 1980-ban még csak 36 tonna volt, most több mint 400 tonna.
A Kutatók Éjszakájának szervezői Farkas Bertalannal együtt mindenkit arra buzdítanak, hogy a hagyományosan szeptember utolsó hétvégéjén (idén szeptember 30-án, pénteken) megrendezett programsorozatra a szülők, pedagógusok minél több gyereket hozzanak el, hiszen ők lesznek a jövő innovátorai, ha ma megmutatjuk nekik, milyen nagy hatással lehet egy-egy felfedező a tudomány fejlődésére és a mindennapjainkra.
Fotók: Millenáris