A tragédia mellett a helytállás története is ez – Bemutatták Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplóját

2022. október 02. 20:58

Egy megrázó családtörténet a megtorlás vérzivataros éveiből.

2022. október 02. 20:58
null
Constantinovits Milán
Constantinovits Milán

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Brusznyai Alapítvány gondozásában szeptemberben napvilágot látott „Ne sírj, édesanya, hazajön édesapa” címmel Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója. A tanulmányokkal, életrajzokkal és a gondos történészi adatokkal ellátott feljegyzésfüzér az 1956 utáni megtorlások egyik drámai családtörténetét mutatja be.

Brusznyai Árpád és szerettei sorsában minden összesűrűsödik, ami a szabadságharc után magára találó Kádár-rendszert jellemezte. A kiváló tanár és klasszika-filológus Brusznyai Árpád Veszprémben a forradalmi tanács vezetőjeként tevékenykedett, és korrektségével, higgadtságával a helyi karhatalmistákat is megóvta a népharagtól. A szovjet inváziót követően többször elhurcolták, és végül másfél évnyi börtönbüntetést követően, súlyosbított ítélettel 1958-ban kivégezték.

Felesége, Brusznyai Árpádné Honti Ilona végig bízott férje szabadon engedésében, és mindent meg is tett ezért, kérvényeket írt, ügyvédekkel tárgyalt, és látogatásokkal, illetve levelekkel tartotta a lelket hitvesében. Az ő története a történelem fősodra mellett egy

magára maradt feleség és anya sorstragédiája, és egyúttal a helytállás krónikája is.

Ez utóbbira Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke is felhívta a figyelmet a kötet bemutatóján, amit a Budapesti Könyvfesztiválon tartottak október 2-án.

A beszélgetésen rajta kívül a kötet két másik szerkesztője, azaz a Brusznyai Alapítvány elnöke, Imre Frigyesné, illetve a Brusznyai-kutatást vezető történész, Nagy András vett részt e sorok írójának közreműködésével. A diskurzus körbejárta a Brusznyai-életmű feltárásának lépéseit, azt, hogyan épült a veszprémi és később az országos közemlékezetbe a megtorlás időszakának eme viharos családtörténete. Ebben nagy szerepe volt a Brusznyai Alapítványnak, akik előadásokkal, ismeretterjesztő cikkekkel járultak hozzá Brusznyai Árpád és felesége, Honti Ilona emlékezetének ápolásához. 

Nagy András, a Pannon Egyetem docense is hosszú évek óta foglalkozik a Brusznyai család történetével. A szakember a könyvbemutatón rámutatott, hogy

Brusznyai kivégzésével a hatalom példát akart statuálni,

így hiába jártak közben a kor kiváló tudósai, többek között Ritoók Zsigmond, Moravcsik Gyula, nem menthették meg őt a halálos ítélettől.

Szóba került a történet antihőse, Pap János párttitkár, későbbi belügyminiszter is, aki személyes járta ki a büntetés súlyosbítását, a halálos ítéletet. Az ő motivációját firtató kérdésre Földváryné Kiss Réka úgy vélekedett, hogy feltehetően azt a jóságot és nagyvonalúságot nem tudta Pap sohasem megbocsátani, amit iránta Brusznyai tanúsított a forradalom napjaiban, amikor tisztes munkát ígért neki. 

A beszélgetés résztvevői abban is egyetértettek, hogy ez a gazdagon adatolt, számos fényképpel ellátott napló a fiatalabb generáció számára is közel hozhatja az 1956 utáni időszak sötét történetét, illetve az emberi helytállás és hűség megrázó példáit. 

Kép: Dergán Ádám 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
alter_ego
2022. október 03. 07:03
A moszkovita szolgák nem tudták megbocsátani, hogy a magyar nép ellenük fordult az első lehetséges alkalommal. Az egyéni tragédiák pedig az ilyen sehonnai bitangok bosszúján is múltak. (Az utódaik ugyanilyenek, ne feledjük!)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik