Sisivel, Rudolf trónörökössel és még Ferenc Józseffel is jó kapcsolatokat ápolt Jókai Mór. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról!
1825-ben született Komáromban Jókai Mór, akiről azt is tudjuk, hogy már kilencévesen verseket írt, amikből kettőt a lapok is lehoztak. Petőfi Sándorral Pápán, a tanulmányai során ismerkedett meg és mély barátságot kötöttek. Később azonban összezördültek, mert Jókai édesanyja mellett Petőfi sem helyeselte, hogy Jókai a nála nyolc évvel idősebb színésznőt, Laborfalvi Rózát veszi el feleségül, és mindennek hangot is adott. Jókai hajthatatlan maradt, és az idő őt igazolta: édesanyja idővel megszerette a menyét, a házaspár pedig harmincnyolc évig, Róza haláláig élt házasságban.
Jókai részben feleségének, Laborfalvi Rózának is köszönheti, hogy a levert szabadságharc után nem esett bántódása, de egy ideig csak Sajó álnéven jelenhettek meg az írásai (a Sajó álnevet édesapja juhászkutyája után vette fel).
Termékeny és ünnepelt szerző lett belőle, anyagilag sem volt gondja. Ennek jeleként a Svábhegyen volt nyaralója, amelyről így írtak az újságok:
„Igen csinos parkja van, ritka szép rózsákkal s a legfinomabb dinnyékkel bővelkedik.”
Az utóbbi nem meglepetés, ugyanis Jókai a világhírű Zsolnay-gyár tulajdonosához, Zsolnay Vilmoshoz hasonlóan rajongott a különböző dinnyékért. Ha tehette, a nyaralójában a rózsáit és a dinnyéket gondozta, de a lovait és teheneit is sokszor ő etette. Sőt, egy időben még gyapotot is termeltek a földjén.
Az ünnepelt magyar író 1868-ban találkozott először Erzsébet királynéval, méghozzá a Budavári Palotában, egy udvari estélyen. Sisi tudta, kit mutatnak be neki, kifejezetten szerette Jókai könyveit: „Régen óhajtottam önt személyesen megismerni. Műveit régóta ismerem, azok között legszebbnek tartom Kárpáthy Zoltánt.” Jókai Mór válaszában udvariasan fogalmazott: „Háromszoros tisztelője vagyok: mint királynőnek, mint nőnek és mint irodalmunk pártolójának”.
Később is találkoztak, akkor
A válaszában a királyné elmondta, Gödöllőn és a budai Várban is remekül érzi magát: „Itt van ez a várkert, amihez hasonló semmi királyi palotának nincsen. Itt örökké szabadnak érzi magát az ember.”
Kártyaparti közben. Szemben ül Jókai Mór. Fotó: Arcanum/Vasárnapi Újság
Jókai Mór 1869-ben pisztolybárbajban vett részt azzal a Pulszky Ferenccel, akit ebben az évben neveztek ki a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójává. A párbaj során harminc lépésre álltak fel a felek, Pulszkynál volt az első lövés joga. A pisztolya csődöt mondott, Jókai azonban nem élt a lehetőséggel, és a fegyvertelen embert látva levegőbe sütötte ki a pisztolyát.
A párbajban így senki nem sérült meg, tíz évvel később viszont majdnem végzetes balesetet szenvedett. Egy ökrös szekeret előzött a hintója, az ökrök azonban megzavarodtak, és lelökték a hintót az útról.
1882-ben Ferenc Józseffel is találkozott. Az osztrák császár és magyar király megjegyezte, hogy elolvasta a beszédet, amelyet a pesti Petőfi-szobor átadásánál mondott Jókai. „Nagyon szép volt” – mondta Ferenc József. A király évekkel később az iránt érdeklődött Jókainál, hogy miért a Svábhegyen van a nyaralója. A népszerű szerző kifejtette, remek a levegő, és „mi ott a kolerától sem félünk”.
Jókai a legjobb viszonyban Rudolf trónörökössel volt, aki rajongott a könyveiért. Olyannyira, hogy amikor megjelent a Bálványosvár című kötete, az első példányt személyesen vitte el a trónörökösnek. Mikor 1886-ban meghalt Jókai felesége, Laborfalvi Róza, Rudolf trónörökös levélben fejezte ki együttérzését.
Rudolf még ebben az évben felkérte Jókait, hogy legyen a szerkesztője Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozatnak. Az író elvállalta, és amikor 1889-ben Rudolf tragikus körülmények között elhunyt, Jókai a következőket mondta szomorúan a lapoknak: „A magam részéről nagy súlyt helyezek arra, hogy a munka, amely a megboldogult nevéhez fűződik, tökéletes legyen”.
Jókai Mór és a második felesége, a fiatal Nagy Bella. Fotó: Arcanum/Vasárnapi Újság
Erzsébet királyné 1898-as halála után is tollat ragadott és megírta: életének egyik legszebb jutalma volt, hogy személyesen találkozhatott a királynéval, aki a gyermekét, Mária Valériát is bemutatta neki.
aki első feleségéhez hasonlóan szintén színésznő volt. A jelentős – ötvennégy év – korkülönbség általános nemtetszést váltott ki az emberekből, főleg Jókai nevelt lánya, Jókai Róza tiltakozott. 1904-ben aztán 79 éves korában hunyt el az írófejedelem.
A pályatársak közül többek között Mikszáth Kálmán is írt nekrológot, amelyben így fogalmazott: „A negyvenes évek nagy nemzedékéből három hegycsúcs emelkedett ki, Petőfi, Arany, Jókai. Most az utolsó is eltűnt, árnyéka elvonult a halhatatlanság fönséges boltíve alá, ahová csak azok léphetnek, akik vagy olyat cselekedtek, amit érdemes megírni, vagy olyat írtak, amit érdemes elolvasni.”
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
„Ne vádoljanak engem azért, hogy olyan sokat írok: önző vagyok, magamat mulattatom” – mondta a termékeny író, akinek első regényét még sok kritika érte.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
A haladás eredeti koncepciója a szabadságról szólt, a mai változat a mások feletti hatalomgyakorlásról. A liberálisoknak, szociáldemokratáknak, konzervatívoknak ideje visszatérniük a gyökerekhez – írja Ben Cobley.
Ez az új dízel.
A volt MNB-elnök megjegyezte, hogy „nagyon bölcs” dolog Magyar Pétertől, hogy ez irányú terveiről hallgat.
