A párbajban így senki nem sérült meg, tíz évvel később viszont majdnem végzetes balesetet szenvedett. Egy ökrös szekeret előzött a hintója, az ökrök azonban megzavarodtak, és lelökték a hintót az útról.
Jókai kiesett, a hintó pedig rázuhant. Mikor levették róla, kiderült, csak az egyik lábát fájlalta, szerencsésen megúszta a balesetet.
1882-ben Ferenc Józseffel is találkozott. Az osztrák császár és magyar király megjegyezte, hogy elolvasta a beszédet, amelyet a pesti Petőfi-szobor átadásánál mondott Jókai. „Nagyon szép volt” – mondta Ferenc József. A király évekkel később az iránt érdeklődött Jókainál, hogy miért a Svábhegyen van a nyaralója. A népszerű szerző kifejtette, remek a levegő, és „mi ott a kolerától sem félünk”.
Jókai a legjobb viszonyban Rudolf trónörökössel volt, aki rajongott a könyveiért. Olyannyira, hogy amikor megjelent a Bálványosvár című kötete, az első példányt személyesen vitte el a trónörökösnek. Mikor 1886-ban meghalt Jókai felesége, Laborfalvi Róza, Rudolf trónörökös levélben fejezte ki együttérzését.
Rudolf még ebben az évben felkérte Jókait, hogy legyen a szerkesztője Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozatnak. Az író elvállalta, és amikor 1889-ben Rudolf tragikus körülmények között elhunyt, Jókai a következőket mondta szomorúan a lapoknak: „A magam részéről nagy súlyt helyezek arra, hogy a munka, amely a megboldogult nevéhez fűződik, tökéletes legyen”.