Az elektromos rollerek robbanásszerű elterjedésével újabb közlekedési problémák merültek fel. A gyalogosok ki nem állhatják őket, az autósok sincsenek oda érte, ám a felhasználók imádják. Ki lehet békíteni a feleket?
Az elmúlt években felrobbantotta a közlekedési piacot az elektromos rollerek megjelenése. A számok ugrásszerű növekedése azért is drámai, mert egyszerre jelentek meg a közösségi e-roller szolgáltatók és azok, akik magáncélra vásárolnak ilyen eszközt. Az elektromos meghajtású rollerek nagy előnye (az autókhoz és robogókhoz képest), hogy relatíve olcsón beszerezhetőek újonnan. A legnépszerűbbek egyértelműen a kínai Xiaomi rollerei, melyek 150-200 ezer forintért már hazavihetők, nem meglepő, hogy rengetegen választják ezt a gyaloglás alternatívájaként.
A közlekedési kultúra és a szabályozás évekig nem tudott mit kezdeni ezen eszközök megjelenésével: szabályozás hosszú ideig gyakorlatilag nem volt, így egyenes út vezetett ahhoz, hogy drasztikusan megemelkedjen a feszültség a közlekedésben résztvevők között.
Érthető az az álláspont is, mely szerint a rollereseknek a járdán kellene közlekedniük, ugyanis a maximum 25 km/órás sebességükkel nem tudják felvenni a közúti forgalom ritmusát. Azonban a szűk járdákon, ahol olykor csak a szélre húzódva fér el egymás mellett két ember, nem sok lehetősége van haladni a rollereseknek, arról nem is beszélve, hogy rengeteg kátyús járda van a fővárosban, ami rendkívül veszélyes lehet a kiskerekű eszközöknek és használóiknak (bár bukósisak egyébként is erősen ajánlott, lásd lentebb).
Örök érvényű szabály, hogy nem a jármű a hibás, hanem a gazdája, az autósok szemszögéből teljesen logikus, hogy ki nem állhatják a rollereseket, elég csak a következő videót megnézni:
A fenti videóhoz csak annyit lehet hozzátenni, teljesen érthetetlen a rolleres viselkedése, egyrészről semmi keresnivalója a belső forgalmi sávban, hiszen a járda mellett még biciklisávja is van. Hogy azt használhatja-e, lentebb részletezzük.
Pintér Sándor a témában három évvel ezelőtt úgy fogalmazott, hogy az elektromos rollert a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni. Ennek értelmében szükséges hozzá jogosítvány, valamint bukósisak, továbbá nem használhatnák a járdát és kerékpársávot, és még utast sem vihetnének.
A Technológiai és Ipari Minisztérium korábban közölte, hogy a közúti közlekedésben irányadó Bécsi Egyezmény sem ad egyértelmű iránymutatást.
A kérdéses eszközökre típusuktól függően a kerékpárok vagy a segédmotoros kerékpárok közlekedési szabályai alkalmazhatók”
– válaszolták a Népszavának, majd hozzátették, ez egészen addig így lesz, míg nem készül el a hatályos jogszabály.
Megkerestük a rendőrséget, milyen statisztikáik vannak elektromos rollerek okozta balesetek ügyében.Válaszukban rámutattak, hogy
Az Országos Mentőszolgálat a Mandiner megkeresésére pedig úgy fogalmazott, hogy a „közlekedési balesetek” kategóriáján belül az elektromos rollerrel kapcsolatos események egzakt száma azért sem megállapítható, mert az ilyen körülmény sokszor a helyszínen sem egyértelmű, illetve azt a szakmai esetleírás nem feltétlenül tartalmazza.
A Manninger Jenő Baleseti Központ 2021-ben a legnépszerűbbnek számító hónapokban, márciustól októberig gyűjtötte, hány páciens érkezett a sürgősségi ügyeletükre kerékpár-, roller-, illetve elektromos roller-baleset után. Adataik szerint 1553-an baleseteztek, a legtöbb sérült biciklis volt, 296-an e-rolleresek voltak, míg 142-en villanymotor nélküli rollerrel közlekedtek. Adataik szerint míg a kerékpáros sérülteknek csak a négy százaléka, a rolleresek 6 százaléka, addig az elektromos rolleresek 27 százaléka, azaz több mint negyede volt ittas.
A kerületeknek komoly fejtörést okozott, mit is tudnának tenni a bérrollerekkel, melyeket jellemzően percdíjalapon bárki használhat. A trend először külföldön jelent meg, de azonnal begyűrűzött hazánkba is. Ma már három szolgáltató, a Tier, a Lime és a Bird is elérhető a fővárosban.
A turisták és a helyiek körében is népszerűek ezek a szolgáltatások, ugyanis rengeteg roller van szabadon az utcákon, kezelésük és az applikációik is egyszerűek, nincs mi elrettentse a felhasználót. Sok helyen teljesen szabadon le lehet őket rakni a közterületeken, ami káoszt okozott: az internet tele van olyan fényképekkel, ahol konkrétan halomban álltak egymáson a lerakott elektromos rollerek. Ha ez nem lenne elég, sajnos gyakori a rongálás is, Budapesten nem kell sokat keresni felborított rollereket, ám sokat a Dunából kellett kihalászni.
Két éve unta meg az áldatlan állapotokat az I. kerületi önkormányzat. Varga Dániel önkormányzati képviselő írta meg szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, hogy
A politikus közösségi oldalán jelezte, megelégelték, hogy a kerületet rossz fényben tüntetik fel az eldőlt vagy akár a bokorba dobált rollerek, melyek azon felül, hogy bosszantóak, még balesetveszélyesek is. Ezért úgy döntöttek, hogy a lakossági megkeresések nyomására tilos lesz a kerület egész területén elektromos bérrollert parkolni és bérelni, erről pedig tájékoztatták a szolgáltatókat is, akik módosították az applikációjukat.
A legnagyobb megosztó, a Lime még 2019-ben kivonult a Belvárosból, miután az V. kerületi önkormányzat külön engedélyhez kötötte volna a működésüket. Akkor a járdán szétdobált és a gyalogos közlekedést akadályozó elektromos rollereket és segwayeket begyűjtötték, és csak közigazgatási eljárás után adták vissza.
Végül idén kötöttek a felek együttműködési megállapodást, melyek értelmében többek között a Lime pénzügyi támogatást is nyújt az önkormányzatnak közutak, közterek és parkok kezeléséhez, fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez. A kerületi szabályozás szerint 18 év alattiak nem használhatják a Lime e-rollerjeit, azokkal tilos a járdán haladni, valamint a sebességük a „Behajtani tilos!” zónáknál (gyalogos zóna, sétálóutca) fokozatosan csökken, majd az eszköz leáll, és az utazás csak az adott zóna elhagyása után válik újra lehetővé.
A belső kerületekben a nyár legelején jelentették be, hogy háromszáz olyan pontot alakítanak ki, ahol a kölcsönzött kerékpárokat és rollereket lehet elhelyezni. Azokban a kerületekben, ahol megjelennek ezek az úgynevezett mikromobilitási pontok, bírságot szabhatnak majd ki a nem kijelölt helyeken parkoló mikromobilitási eszközök után.
Ezeket a pontokat éppen azért hozták létre, hogy valamennyire sikerüljön összeterelni a bérrollereket és ne heverjenek a járdák közepén.
Kerestük a témában aktív Jövő Mobilitása Egyesületet, ám cikkünk megjelenéséig nem reagáltak interjúkérelmünkre. A szervezet korábban több javaslatot is tett a szabályozásra, melyek szerint el kellene különíteni a legfeljebb 20-25 km/h-s sebességre képes e-rollereket a már-már robogónyi teljesítményt leadó erőgépektől. Előbbihez nem lenne szükség jogosítványra, e fölött azonban be kellene vezetni, ahogy a féklámpát és az irányjelzőt is, valamint a védőfelszerelést és a felelősségbiztosítást.
Úgy tudni, elkészült a javaslat, amely az elektromos rollerek közlekedését is szabályozná: Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár szerint már az idén elfogadhatják a módosítást.
Nyitókép: Michal Fludra/AFP