Mit olvas a miniszterelnök?

Most hétvégén éppen egy magyarbarát, majd magyarrá lett brit író, gazdálkodó, John Paget kötetét, a Magyarország és Erdélyt ajánlotta 1,2 millió követője figyelmébe a kormányfő, de korábban is számtalanszor előfordult már, hogy idézett vagy konkrétan ajánlott könyveket. S bár előszeretettel olvas történelmi vagy politikatörténeti műveket, korántsem csak ezek szerepelnek a kormányfői palettán.

Lássuk, mit olvasnánk még, ha a miniszterelnök ajánlása alapján töltenénk meg könyvespolcainkat!

Időben visszafelé haladva elég júliusig tekinteni. Emlékezetes, Tusványoson elmondott beszédében Orbán például George Friedman (eredeti nevén: Friedman György) Vihar a csönd előtt című könyvét, valamint Jean Raspail Szentek tábora című regényét említette, mint amelyek a nehéz időkre való felkészülést segítik. Előbbi az Egyesült Államok korábbi és eljövendő nehéz periódusairól értekezik, utóbbi pedig egy disztopikus regény, amely a nyugati civilizáció pusztulását mutatja be, amelyet többek között a tömeges bevándorlás okoz – egyik sem könnyed nyári olvasmány.

Ajánlások személyesen

Nem volt ritka, hogy a miniszterelnök maga méltasson egy-egy művet, legyen az merőben gyakorlati, száraz szakkönyv vagy éppen szépirodalom. 2020 telén például a koronavírus-fertőzése miatt betegeskedő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek Camus Pestisét javasolta, korábban, 2017-ben pedig „a jövőbeni gazdaságpolitika vezérfonalaként” hivatkozott és az üzleti élet szereplőinek figyelmébe ajánlotta a Magyar Nemzeti Bank munkatársai – Palotai Dániel és Virág Barnabás – Versenyképesség és növekedés című könyvét.

Ami a könnyedebb könyvekkel kapcsolatban kijelenthető,

például az azóta elhunyt Kerényi Imre szerkesztésében megjelent Nemzeti Könyvtár 24 részes sorozatába három Rejtő Jenő-kötetet ajánlott: A három testőr Afrikábant, a Piszkos Fred közbelépet és a Csontbrigádot.

Szentföldi szakértelem

A miniszterelnök – talán nem teljesen függetlenül Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel ápolt évtizedes barátságától – az izraeli szerzők művei felé is érdeklődéssel fordul. Két kedvencét érdemes kiemelni, az egyikük Yuval Noah Harari történész, aki furcsamód leginkább a jövőt kutatja, s félelmeinek is hangot ad, például a társadalom szétszakadása vagy a nukleáris fenyegetések kapcsán – portrécikkünk róla itt olvasható –, s akinek már most több könyve megjelent magyarul is: a Sapiens, a Homo Deus vagy éppen a 21 lecke a 21. századra.

Egy másik izraeli, Yoram Hazony is a kormányfő kedvencei közé tartozik, vele Orbán személyesen is találkozott, 2019-ben fogadta a jeruzsálemi Herzl Intézet vezetőjét a Karmelitában, s egyébként dedikált példányt is kapott a szerző A nacionalizmus erénye című kötetéből, amely elsősorban a nemzetállami szuverenitás, nemzeti hagyományok és nemzeti érdek kérdésköreit járja körbe, egyébként tavaly a Mandinernek adott interjújában hangoztatta, „nagy érdeklődéssel figyeljük a Magyarországon zajló kísérleteket”.

Asztalok és polcok

Direkt vagy indirekt módon a miniszterelnök a környezetében látható kötetekkel is üzent. 2021 augusztusában például konkrétan

szöveggel tett ki egy képet a Facebook-oldalára, négy könyvvel. Az egyik Rod Dreher amerikai író, publicista – nem mellesleg az MCC vendégoktatója, aki éppen a hétvégén nyilatkozott arról, hogy beleszeretett Magyarországba és ide is költözik – kötete, a Szent Benedek válaszútján, amely a liberális világszemlélet által jelentett veszélyek elleni konzervatív fellépésről szól; Ian Douglas amerikai író könyve, a technooptimista világhangulatra rácáfoló Megbetegít-e a modern technológia?, Boyé Lafayette De Mente: A kínai észjárás címet viselő, a keleti birodalomra jellemző gondolkodásmódokat ismertető könyve, és a dán boldogságot bemutató kötet, Egy év a világ legboldogabb országában Helen Russeltől.

Egyébként az Index az áprilisi nyugdíjemelés kapcsán kiszúrt jópár könyvet a kormányfő asztalán, ezek többek között:

• Békés Márton szerkesztésében A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában (recenziónk itt)
• T. S. Eliot A keresztény társadalom eszméje című klasszikusa
• Szilvay Gergely kollégánktól A gender-elmélet kritikája (a bemutatóról itt)

De olykor olyan csemegék is előkerülnek egy-egy fotón, mint a narancssárga nyakkendő mellett sötétkék borítóval díszelgő Korniss Péter és Száraz Miklós György Bright and Solendid Hungary című fotóalbum-kötete, amely, ha úgy tetszik, a most magyarul megjelent Magyarország és Erdély szöges ellentétje – magyar szerzők angol nyelvű munkája. Viszont szép képek vannak benne.