„Állam nélküli államférfi” – új könyv született Soros Györgyről

2021. október 14. 19:19

Soros György tevékenységének higgadt és forrásokkal alátámasztott elemzése már régóta váratott magára: most új könyvvel jelentkezett a XXI. Század Intézet: tudományos igényességgel, de olvasmányosan tekintik át a milliárdos Közép- és Kelet-Európában végzett tevékenységét.

2021. október 14. 19:19
null
Veszprémy László Bernát
Veszprémy László Bernát

A Soros György tevékenységével kapcsolatos diskurzust a baloldal egyből antiszemitának minősíti, és kétségkívül vannak olyan összeesküvés-elméletek, melyek nincsenek híján a hasonló sztereotípiáknak. Pedig

Soros valós politikai aktor, valós befektetésekkel és célokkal

– G. Fodor Gábor szavaival egy „állam nélküli államférfi” (333. oldal)., s így tevékenységének higgadt és forrásokkal alátámasztott elemzése már régóta váratott magára. Ezt a hiányt töltötte most be a XXI. Század Intézet kiadványa, melynek címe „A nagy terv: a Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában”. (Az érdeklődést a téma iránt mutatja, hogy soraim írásakor a könyv a Bookline „történelem” kategóriájában a második helyen szerepel a toplistán: bárki bármit gondoljon, az embereket 2021-ben igenis érdekli Soros.).

A tanulmánykötet Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója és a Terror Háza kutatási igazgatója, egyben a Kommentár folyóirat főszerkesztőjének szerkesztésében jelent meg, és tartalmaz írásokat Schmidt Máriától, Deák Dánieltől, G. Fodor Gábortól, illetve magától Békéstől is az intézet más kutatói mellett.

Bár a kiadvány tanulmánykötet, ám az egyes fejezetek jól szerkesztett egészet képeznek, az olvasási élményt a témaváltások nem zavarják meg.

A könyv a lehető legtágasabban értelmezve a földrajzi térséget,

azaz Lengyelországtól Magyarországon át Albániáig és az egykori Csehszlovákiától kezdve a mai Ukrajnán keresztül Grúziáig – sőt, az egész posztszovjet térségre kiterjedve – tekinti át, hogy a ’80-as évek derekától napjainkig bezárólag milyen nyílt és fedett tevékenységet fejtett ki Soros.

Fotó: XXI. Század Intézet Facebook-oldala
Fotó: XXI. Század Intézet Facebook-oldala


A háttérben zajló nagy játszmák, amelyeket szuperhatalmak, regionális erőközpontok és helyi kijáróik játszanak, gyakran nem sejlenek fel a számunkra, de bizonyos idő elteltével összeáll a kép. A lényeg mindig ugyanaz: új befolyási övezetek birtokbavétele vagy a már meglévők megtartása”.

Schmidt bevezetőjében a legkevésbé sem titkolja, hogy Soros korábban értelmiségiek és szerzők sorának „csurrantott-cseppentett” anyagi támogatást, többek között őneki is. (23.).

A hőskorban Schmidt szerint Soros ártatlannak tűnő vagy valóban fontos célokra adott,

mellyel morális tőkét szerzett, hogy később politikai aktivitásra kapcsoljon, pl. „mára főleg a migránsok jogait védik (...)”.

Békés Márton gazdagon dokumentált tanulmányában a Soros-birodalom születését vázolja fel. (A kifejezés egyébként magától Sorostól származik, ő nevezte így a volt szovjet érdekszférában kiépített puhahatalom-hálóját). A szerző rámutat, hogy Soros korai ösztöndíjainak nyertesei, illetve hazai alapítványszervezésének támogatói mind fontos szerepet játszottak az SZDSZ-ben. (56-57.).

A szerző nem hallgatja el, hogy Soros mozgását a belügy megfigyelte (57.), ám arra is okkal mutat rá, hogy 1984-től (azaz még a rendszerváltás előtt) Soros már tárgyalásban állt a Magyar Népköztársasággal, és

tevékenységét a Nyugat felé való nyitás jegyében engedélyezték.

(58. skk.). Nem is véletlen, hogy Soros a Reagan-féle antikommunizmust „kockázatosnak” minősítette, ő a saját, főleg pénzügyi megoldásaival akart „szabadságot és jólétet” hozni – hogy ez mit jelent persze, az értelemzés kérdése. (61.).

Idézik, ahogyan Soros felnagyítja saját második világháborús szerepét: egy interjúja szerint 1944-ben egy „földművelésügyi (helyesen: földművelődésügyi) minisztériumi osztályvezető” oldalán „zsidó birtokokat (mentem) átvenni”. (50.).

A holokauszt primer forrásainak ismerője persze rögtön gyanakszik, hogy ugyan mire kellett volna egy 14 éves zsidó fiú a zsidó vagyon lefoglalásához, ráadásul mit keresett egy minisztériumi osztályvezető (!) vidéken (!), mikor mindenhol jelen voltak a vagyon lepecsételést végző rendvédelmi szervek, és a leltározást végző javadalmi hivatali dolgozók?

Az egész történet sántít: itt nem egy kollaboráns beismerésével, hanem egy az igazsággal hadilábon álló, megalomániás ember

saját szerepét kényszeresen felnagyító lázálmával állunk szemben.

Deák Dániel, a kiadó intézet vezető elemzője a Stop Soros-kampányt, konkrétabban Orbán Viktor miniszterelnök és Soros viszonyának megromlását, Soros frissebb, magyarországi tevékenységét veszi végig.

Mint a szerző rámutat, Orbán és Soros kapcsolatának megromlása már 2008-ra visszavezethető. (297.). A miniszterelnök és a filantróp milliárdos 2010-ben még találkoztak, de a migrációs válságot követően a kormány egyre erősebben fellépett az indirekt befolyásszerzésen dolgozó álcivil világ ellen, s mivel Soros egyre komolyabb összegeket fektetett a nyílt társadalomnak nevezett utópia építésébe, tevékenysége is egyre inkább a figyelem középpontjába került. A szerző felidézi: Soros 2015 szeptemberében fektette le, hogy Európának szerinte legalább évi egymillió bevándorlót kéne befogadnia, ezt nevezték el később Soros-tervnek. (300-306.).

A kötet összességében alapos és jól dokumentált képet ad Soros tevékenységéről, kielégítve azokat az olvasókat, akik a napi sárdobáláson és politikai publicisztikán túl is érdeklődnek Soros tevékenysége iránt.

A kötet hangneme alapvetően kritikus, noha ez konzervatív szerzőknek aligha felróható.

A könyv tartalmaz a fentieken kívül tanulmányokat Nagy Ervin, Pogrányi Lovas Miklós, Biró András, Kosztur András és Matyi Tamás tollából is, ezekre csupán helyszűkében nem térünk ki. A kötet ajánlott olvasmány minden, Soros tevékenységét megismerni akaró olvasónak, s a nagy érdeklődést a kötet eladási statisztikái már most mutatják is.

Nyitókép: Fabrice Coffrini / AFP

Összesen 93 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
duzur
2021. október 15. 08:39
Tudtommal, Soros, soha nem titkolta agendáját: Ö a Nyitott Társadalom elvét képviseli és a pénzét se sajnálja arra költeni. Hogy azt a pénzt, mikor és milyen módon szerezte, hasonlóan kritizálható mint sok más gazdag ember esetében. Kétkezi munkából, ritkán jönnek össze nagy vagyonok... A spekulánsok, nem tartoznak kedvenceim közé és persze a Börze maga is a spekulánsok játszótere, ahol még a búza ára is fogadások tárgya... Sokan meglepödnének, ha megtudnák, hogy nyugdijaik, biztosításaik alapjai mi mindenbe fektetnek a börzén. Pláne amikor alacsony a "normális" kamat...
dick52
2021. október 15. 07:56
Uram isten, minek él az ilyen?
Most80
2021. október 15. 07:37
"Állam nélküli államférfi" - és most képzeljük el, hány száz, ezer lefizetett politikus, ilyen-olyan egyéb aktor szegélyezi az útját a csodálatos filantropithecusnak, hogy ezt a címet elnyerte. Mert másként nemigen lehet valaki "állam nélküli államférfi", ne legyünk naívak.
flesh ripper
2021. október 15. 07:29
Lefordítják angolra?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!