Íme Orbán Viktor „vasárnapi olvasmánya”, amiről a Facebookon posztolt!

2022. szeptember 18. 16:05

Belelapoztunk John Paget Magyarország és Erdély című könyvébe.

2022. szeptember 18. 16:05
null
Konopás Noémi
Csaknem kétszáz évnyi adósságot törleszt az a kötet,

amely teljes terjedelmében most először látott napvilágot magyar nyelven. „Lassan kétszáz éve, hogy az angol John Paget Magyarország és Erdély című műve 1839-ben Londonban megjelent, de a mű teljes magyar kiadása mindmáig váratott magára. Az eddigi kiadások – főként politikai megfontolások miatt – csak hiányosan tolmácsolták Paget művét. Ezúttal az eddig magyarul meg nem jelent – tekintélyes terjedelmű – részek is olvashatók, immáron mindenfajta külső kényszer vagy szerkesztői (ön)cenzúra befolyása nélkül– olvasható a Rubicon ajánlójában.

Paget 1835 és 1837 között beutazta egész Magyarországot és Erdélyt, majd naplójegyzeteiből 1839-ben írta meg és adta ki Magyarország és Erdély című fő művét.

A szerző „behatóan elemzi az ország történelmi, társadalmi, politikai és gazdasági helyzetét. Paget kihagyott sorait olvasva nemcsak

nemcsak meglepő új ismeretekre teszünk szert általa, de kritikusabban szemléljük azokat a leegyszerűsítő narratívákat, amelyek a korszakról, a parasztságról és nemességről, elnyomásról és együttélésről, szabadságról és demokratikus hagyományokról a történeti köztudatunkban meggyökeresedtek. Paget könyve a 19. századi brit utazási irodalom legjelentősebb útikönyve a reformkori Magyar­országról és Erdélyről, egyben gazdag kordokumentum a magyar történelem iránt érdeklődők számára” – olvassuk.

„Nehéz meghatározni Paget művének műfaját, mert jóval több útirajznál vagy útikönyvnél. A műben átfogó képet kapunk a reformkori Magyarországról egy művelt, rendkívül érdeklődő, a magyar és az angol – valamint a nyugat-európai – viszonyokat folytonosan összehasonlító és elemző angol utazótól. Paget meglepő és mai szemmel lenyűgöző tárgyilagossággal és részletgazdagsággal, ugyanakkor

mutatja be az ország természeti jellemzőit, városainak és falvainak életét, társadalmát, nemzetiségeit, politikai problémáit, valamint gazdasági fejlődését, igyekezve a tőle telhető legátfogóbb képet nyújtani Magyarországról és Erdélyről” – írja a magyar kiadás utószavát jegyző Pellérdi Márta.

A kötet a Rubicon Intézet gondozásában jelent meg, melynek társelnöke a Mandiner lapigazgatója, Szalai Zoltán.

A miniszterelnök által is ajánlott könyvről

hamarosan külön rencenzió is olvasható lesz a Mandineren!

Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala 

Összesen 74 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nagynéni
2022. szeptember 19. 15:32
Van Pagetnél jobb is: Auguste de Gerando francia történész "Erdély és az erdélyiek". 1845-ben jelent meg. Lebilincselő, Erdély egész történelmét bemutatja, főleg a Hunyadiak és a Fejedelemség korát, kimutatja a Habsburg imperializmus sokféle megnyilvánulását. Ráadásul Auguste de Gerando harcolt a szabadságharcunkban, és meg is halt 1849-ben. Ja, és lefordította a Himnuszt franciára. Az utókor meg sikeresen elfelejtette.
pintyőke
2022. szeptember 19. 11:08
Vicces, hogy Vityával kapcsolatban az "olvasmány"-t még a Mandiner is idézőjelbe teszi...
scion
2022. szeptember 19. 08:37
https://www.libri.hu/konyv/auguste_de_gerando.erdely-es-az-erdelyiek.html van egy ilyen is külföldi tollából...
Welszibard
2022. szeptember 19. 08:12
Egy másik, kitűnő (magyar fordításban is megjelent) angol szerző munkája a trianon utáni Mo.-ról: C. A. Macartney: A mai Magyarország. Bp., Révai, 1935. (Hungary - a short History). Ír-skót származású szerző, aki kitűnően megtanult magyarul is ( "Itt Macartnay Elemér beszél... - a II. vh. angol adásaiban igy szólt a rádóban), gróf Teleki Pálról és Horthy Magyarországáról több könyvet is írt, mely ugyan konzervatív polgári szemléletű (de a feudális Mo. lebontásáért drukkol, de nem balos, nem kommunista). https://marvin.bline.hu/product_images/1049/0189000758002P.JPG https://marvin.bline.hu/product_images/1065/0529000369127P.JPG Idézem a könyv végéről - máig érvényes - bátorító szavait: "A magyarok története valóban regényes és nagymértékben hősies. Mint idegenek jöttek idegen földre, kis nép, melyet nagy nemzetek vesznek körül, előőrs, mely Európa legexpoáltabb bástyájára került, szüntelen harcra ítélve a mindenfelől érkező támadás ellen, és ez a nép mégis ellenállt, fennmaradt, sőt megerősödött ott, ahol bármely kevésbé bátor történelmi küldetésében kevésbé bízó nemzetnek el kellet volna tűnnie a föld színéről. Így, ha jelenleg a sorsuk sötét napjain mennek is keresztül, igazuk van, ha nem esnek kétségbe. Régente is szembeszálltak balsorsukkal és győzedelmeskedtek rajta. Győzedelmeskedni fognak most is." (Szegény, nem tudta még akkor, hogy mi következik majd 1948 után).
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!