Az uniós tagállamok nemzeti és uniós szinten is számos intézkedést hajtottak végre az energiaellátás biztosítására, az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül érkező orosz ellátás csökkentése ellenére Európa felkészült a télre – közölte Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa Brüsszelben.
Kadri Simson közölte: az uniós tagországok szakminiszterei brüsszeli tanácskozásukon megbízták az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat a nem gázüzemű áramtermelők bevételeinek korlátozására, ezzel is csökkentve a fogyasztók energiaköltségeit. Arra kérték továbbá a brüsszeli testületet, javasoljon egyéb sürgősségi átmeneti intézkedéseket, beleértve a gázárak felső határát.
– közölte.
Az uniós biztos emlékeztetett, a tagországok korábban rendeletet fogadtak el a gáztárolók feltöltéséről és a tartalékok megosztásáról a szolidaritás szellemében. Megállapodtak abban is, hogy diverzifikálják az ellátási forrásokat, és elkötelezték magukat amellett, hogy ezen a télen 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást.
Kadri Simson jelezte: az EU föld alatti gáztározóit kapacitásuk 82,5 százalékáig már feltöltötték, jóval a gáztárolási rendeletben meghatározott november 1-jei határidő előtt. Jozef Síkela, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Csehország ipari és kereskedelmi minisztere azt mondta, a minisztereknek az ideiglenes sürgősségi intézkedésekre vonatkozó közös irányról sikerült megállapodniuk.
Elmondta, az energiaügyekért felelős miniszterek pénteki rendkívüli tanácskozásukon olyan lehetőségeket mérlegeltek, mint az importált gáz árplafonja, a villamosenergia-termelésre használt gáz maximálása, valamint a hőerőművek ideiglenes kivonása a jelenlegi uniós villamosenergia-ármegállapítási rendszerből.
A bizottsági javaslatok között szerepelt a nem gáztüzelésű hőerőművekben előállított villamos energia árának korlátozása, valamint a folyamatos fizetőképesség (likviditás) biztosítása az energiakereskedők számára.
– fogalmazott a cseh ipari és kereskedelmi miniszter.
(MTI)
Nyitókép: Dursun Aydemir/AFP
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
Kijev szerint új helyzet következhet a háborúban.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei csütörtökön.
A lap szerint „a szélsőjobb” hatalomra jutásával elérkezhet Franciaország és a kontinens „Trump-pillanata”.
Megtörtént a bejelentés, Starmer már a királlyal is megbeszélte a lemondását.
A pénzügyminiszter most is hosszabb egyeztetésekre számít a kabinet tagjai között.
