A két ország közötti nézeteltérés tárgya egy 368 hektárnyi földdarab.
Jan Lipavsky cseh és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtökön Prágában, az EBESZ gazdasági és környezetvédelmi fórumának megnyitója előtt röviden megvitatta Lengyelország 368 hektáros területi követelését, amelyben a két szomszédnak az 1950-es évek óta nem sikerült megállapodnia – jelentette pénteken a Rzeczpospolita lengyel napilap.
A Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt komolyan veszi az ügyet, és reméli, hogy Petr Fiala kormánya, amellyel már sikerült megállapodni a közös határ lengyel oldalán fevkvő Turów szénbánya feletti vitában, kész megoldani ezt a problémát is.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök 2021 márciusában felvetette a határvitát Andrej Babis akkori cseh kormányfőnek, de a válasz általános és kitérő volt. Jaroslaw Krajewski, a PiS parlamenti képviselője nemrég levélben hívta fel a lengyel kül- és a belügyminisztérium figyelmét a területi követelésre, amely 1958-ra nyúlik vissza, amikor a két fél egy nemzetközi megállapodás alapján módosította a lengyel-csehszlovák határt.
Csehszlovákia akkor 1205,90 hektár területhez jutott, míg Lengyelország csupán 837,46 hektárhoz. Varsó azt szeretné elérni, hogy Prága egyenlítse ki a két fél közötti 368 hektárnyi igazságtalan különbséget.
Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a Cseh Köztársaság mindmáig nem kompenzálta a Lengyel Köztársaságot ezért a jogtalan területi többletért”
– írta Krajewski.
A cseh hatóságok megígérték, hogy összeállítják az átadandó területek listáját, amit meg is tettek 2014-ben, de később visszavonták. Csehország 2005-ben pénzügyi kárpótlást javasolt Lengyelországnak terület helyett, de ezt Lengyelország nem fogadta el.
A második világháború után Lengyelország területi követelést támasztott Csehszlovákia felé, részint a tesíni (lengyelül Cieszyn) régióban, valamint (az egykor a történelmi Magyarországhoz tartozó) Árva és Szepes megyében.
Joszif Sztálin akkori szovjet vezető ösztönzésére Varsó akkor beleegyezett a jelenleg érvényes határvonalba azzal a feltétellel, hogy azt lerövidítik és kiegyenesítik, amennyire lehet. Egy 1958-as egyezmény értelmében a határt kiegyenesítették, ami által 80 kilométerrel rövidebb lett.
Kiderült azonban, hogy a kiigazítás nyomán Csehszlovákia 368 hektáros területi nyereségre tett szert. 1992-ben Jirí Dienstbier akkori cseh és Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter megállapodott a területi rendezésben. A cseh belügyminisztérium korábban azt közölte, hogy Lengyelországot Hradec Králové, Liberec, Morvaország-Szilézia, Olomouc és Pardubice térségében kompenzálnák. Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy a cseh hatóságok nem kérdőjelezik meg a lengyel követelés igazát, éppen ezért érthetetlen a megfelelő lépések elmaradása a cseh fél részéről. Hozzátette mindazonáltal, hogy egyes cseh parlamenti képviselők kritikus nyilatkozatokat tesznek, ezért a lengyel külügy számít a varsói parlament segítségére a vitában – írta a Rzeczpospolita.
(MTI)
Nyitókép: Hans Lukas/AFP
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Megkongatta a vészharangot az ukrán elnök.
Megszellőztették a hírt.
A lengyel közvélemény válaszokat vár Budapesttől a menedékjog ügyében.
Bekövetkezett az, amitől tartottak.
Schiffer elárulta, hogy ez a csörte számára szellemi felfrissülést jelentett.
Európának egyesülnie kell, vagy „vége” – figyelmeztetett a lengyel miniszterelnök.
Nem volt kegyelem.
A színész szerint a magyar kormány szembeszáll az Európa kulturális önazonosságát veszélyeztető irányokkal.
