Aljas módon szállt bele a magyar elnökségbe a svéd EU-ügyi miniszter
Jessica Rosencrantz számára csak Ukrajna létezik.
A Delo.si publicistája úgy véli, a magyar nyilvánosság „hagyta magát meggyőzni arról, hogy a háborúra adott első, ösztönös reakciója hibás volt”.
A Delo.si „Miként lettünk Donbasz?” című publicisztikájának szerzője közölte, hogy Magyarország Oroszországhoz hasonlóan egy egykor erős birodalom örököseként tekint saját magára, az egykori volt birodalmak végét pedig nemzeti katasztrófaként értelmezik.
A szlovén újságíró szerint mikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, Magyarországon erős volt a szimpátia a legyőzöttel szemben, ami a történelmi tapasztalatok miatt érthető is.
A szerző ezután azzal folytatta, hogy „a választások előtt álló Fidesz komoly gondban volt, moszkvabarát politikája miatt Orbán Viktor mégsem került bajba: sosem látott mértékű győzelmet aratott, amihez nagyon nagy erőfeszítésekre volt ugyanakkor szükség” – emlékeztetett.
A véleménycikk szerint ekkor vonták teljes felügyelet alá a tömegtájékoztatást,
„a magyar sajtó putyinista propagandát kezdett terjeszteni akkor is, amikor Orbán a leginkább európapárti, atlantista arcát mutatta a világnak”.
A szerző hozzátette, hogy ahhoz, ami következett, „kellett a magyar nyilvánosság is, amely hagyta magát meggyőzni arról, hogy a háborúra adott első, ösztönös reakciója hibás volt”. Laczó Ferenc magyar történészre is hivatkozott, aki felhívta arra a figyelmet, hogy minden nemzetnek többféle narratíva áll rendelkezésére, melyek sokszor egymásnak is ellentmondanak.
Hozzátette, hogy „a magyar ellenzék az ukrajnai háborúban 1956 megismétlődését látta, felelevenítve a »Ruszkik haza!« szlogent, miközben az orosz-ukrán viszonyt a magyar-szlovákkal is párhuzamba lehet állítani”.
„Hiszen hosszú együttélésre tekinthet vissza mindkét nemzetpár, a magyar nacionalizmus pedig Ukrajna orosz megszállására enyhén irigy elégedettséggel tekinthet” – vélte a Delo.si munkatársa.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Anatolii Stepanov / AFP