A háború legújabb hírei között elsikkadt a sajtóban az a hír, hogy „Stuttgarti Nyilatkozat” címmel

Mint írják, a nap-, szél- és földgázra való egyoldalú összpontosítás miatt Németországot sikerült energiahiányba manőverezni,

A fennálló helyzetet szerintük a német atomerőművek fokozatos bezáráshoz való ragaszkodás is súlyosbítja, miközben a globális klímavédelmet is nehezíti, hiszen folyamatosan széntüzelésű energiatermelésre szorul az ország. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület az atomenergiáról úgy nyilatkozott, mint az klímavédelem eszköze, emlékeztetnek, ahogy az Európai Unió is fenntartható energiaforrásnak minősíti az atomenergiát.

Mint írják, ők ezen az alapon támogatják a német atomenergia további termelését, vagyis az atomerőműveket a nap- és szélenergia mellett az éghajlatvédelem harmadik pilléreként. Felszólítanak a nukleáris atomerőművek megszüntetésére vonatkozó záradékok azonnali hatályon kívül helyezésére (különösen az atomtörvény 7. §-áéra), valamint a biztonsággal kapcsolatos működési engedélyek felülvizsgálatára. Mint írják,

Az aláírók köre is viszonylag széles, és Münstertől Drezdáig lefedi a legjobb német egyetemek körét.

Féltek támogatni őket

Megkerestük a petíciót indító kutatókat: nevükben az egyik aláíró, André D. Thess, a Stuttgarti Egyetem energiatárolásra szakosodott professzora válaszolt lapunknak.

Mint kérdésünkre írta, a fukushimai katasztrófa óta valami nagyon veszélyes dologként kezdte kezelni a közbeszéd az atomerőműveket, ez vezetett a mostani németországi állapotokhoz.

Petíciójukra egyébként már támogató levelek százait kapták, sokan csatlakozni akartak az aláírókhoz, ugyanakkor, ahol elérték a sajtó ingerküszöbét, kritikákat is kaptak, mondván, 

Ezt Thessék határozottan visszautasítják: mint írta, pont ennek az ellenkezője az igaz, mindannyian támogatják a széndioxid-kibocsátás csökkentését, s rámutatott, hogy Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint is ebben segítenek az alacsony karbonkibocsátású atomerőművek. Az aláíró professzorok egyébként úgy vélik, a németek hatvan százaléka támogatná az atomerőművek, mint megbízható energiaforrások további működtetését. 

Azt is megtudtuk, hogy számos egyéb tudós osztja ugyan az aláírók álláspontját, azonban többen féltek kifejezni nyíltan a véleményüket, azért, mert 

Thess hozzátette: ez a vád általában alaptalan, ugyanakkor sok kollégájukat visszatartja attól, hogy nyíltan beszéljen, s azt is írta nekünk, reméli, hogy a nyílt levelükkel bátorítani tudják a német tudományos közösséget abban, hogy a korábbinál nyíltan kifejezze véleményét.

Gáz a helyzet

Az atomerőművek leépítését afféle konszenzus övezte legkésőbb a klímavédelem Greta Thunberg fellépését követő erős tematizációja óta, de ahogy Thess is írta lapunknak, a fukushimai atomerőmű-katasztrófa már eleve elég jó – politikai – táptalajt biztosított ehhez.

A fő atomenergia-ellenes német Zöldek nyomására Németország tizenhét működő atomerőművéből hetet bezártak, a meghirdetett energiaátmenet (Energiewende) részeként pedig vállalták, hogy 2022 végéig az összes továbbit is leállítják.

mint arról megemlékeztünk, immár csak három működő atomerőmű termel áramot Európa legnagyobb gazdaságának; közben folyamatos volt a versengés az atompárti franciákkal a közös EU-s policy kapcsán, Berlin pedig megpróbálta elérni, hogy az atomenergia ne kerüljön be az EU zöldfinanszírozási rendszerébe.

A jelek szerint nagy szerencséje volt, hogy ezt tavaly nem sikerült átverni: végül az alkufolyamat részeként az atomenergia is részben finanszírozható maradt zöldenergiaként uniós forrásokból, erre utaltak a professzorok.

Közben pedig, mint mindannyian tudjuk beütött a gázügyi gáz helyzet. Azt viszont nem tudjuk, a német professzorok kiáltványának milyen hatása lesz a németországi döntéshozókra és közvéleményre.

Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann