Vlagyimir Putyin a most kezdődő ENSZ-közgyűlésre reagáló üzenetében közölte: egy atomháborúnak nem lehetnek nyertesei, s nem szabad engedni egy ilyen konfliktus kitörését.
Az ENSZ vezetője szerint a világ – különös tekintettel az ukrajnai, a közel-keleti és az koreai-félszigeti válságokra –, a nukleáris veszély korszakába lépett, amelyhez fogható a hidegháború zenitje óta nem volt. A diplomata felhívta egyben a figyelmet arra, hogy az augusztus 26-ig tartó konferencia lehetőséget teremt olyan intézkedések kidolgozására, amelyek segíthetnek elkerülni a biztos katasztrófát, az emberiséget új útra terelve egy atomfegyverektől mentes világ felé.
Fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség elfelejti a hirosimai és nagaszaki tragédiákat”
– közölte.
Adatai szerint világszerte 13 ezer atomfegyver van a nemzeti arzenálokban, s az államok a hamis biztonság reményében százmilliárd dollárokat költenek ezekre. Kijelentette, a nukleáris technológiák békés, például orvosi célú felhasználását támogatni kell.
Vlagyimir Putyin a most kezdődő ENSZ-közgyűlésre reagáló üzenetében arról beszélt, hogy egy atomháborúnak nem lehetnek nyertesei, s nem szabad engedni egy ilyen konfliktus kitörését.
– mondta az orosz elnök, majd azzal folytatta, hogy Oroszország, mint az atomsorompó-egyezmény letéteményese és részese tartja magát az egyezmény „szelleméhez és betűjéhez”.
Putyin megjegyezte, Moszkva teljesíti minden olyan kötelezettségét, amely az ilyen jellegű fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről az Egyesült Államokkal kötött bilaterális megállapodásokból fakad.
(MTI)
Nyitókép: Olga Maltseva/AFP
Újabb szakértők bevonásával fog folytatódni a munka, erről született megállapodás a világszervezet terrorizmus elleni küzdelemért felelős főtitkárhelyettesével.
Ugyanakkor jelezték: Moszkva kész megvizsgálni Washington bármilyen javaslatát, amely a kapcsolatok – legalább viszonylagos – normalizálását szolgálja.
A főtitkár a védelmi kiadások növelésére, valamint háborús gondolkodásmód elsajátítására sürgette a szövetség országait.
Az orosz elnök szerint országa minden irányban meglehetősen óvatos, sőt visszafogott magatartást tanúsít.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Bár Washington tagad, egyre erősödnek azok a vélekedések, miszerint Joe Biden amerikai elnök atomfegyvert adhat Ukrajnának.
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
