Az Egyesült Államok bármikor terrorizmus szponzoráló állammá nyilváníthatta volna Oroszországot, mégsem tette eddig – okkal. Egyre több állam hajlik viszont erre a kockázatos lépésre, Moszkva szerint az USA nyomására.
Augusztus 11-én a lett parlament (Saeima) határozatban nevezte meg Oroszországot a terrorizmus szponzoraként. A határozatban az áll, hogy
Példaként a Saiema képviselői Oroszországot a szíriai Aszad-rezsim legnagyobb fegyverszállítójaként, továbbá a Szkripal-család megmérgezésével elkövetőként emlegetik, de az MH17-es járat lelövéséért is Oroszország felelősségét firtatják.
Mint ismeretes, utóbbi esetben a Malaysian Airlines 17-es, Amszterdam és Kuala Lumpur közötti menetrend szerinti járatát Donyeck területén lőtték le. Az esettel kapcsolatban legalább két nyugati állam, Ausztrália és Hollandia is arról tájékoztatta az Orosz Föderációt még 2018-ban, hogy a Kremlt tartják felelősnek a nemzetközi jog megsértése miatt. Moszkva minden ilyen vádat következetesen tagad.
A lett parlament úgy véli, hogy Oroszország Ukrajnában ismét kegyetlen, erkölcstelen és jogellenes taktikát követ: például pontatlan és a nemzetközi jog által tiltott fegyvereket vet be civilek ellen. Teszi ezt Oroszország a lett képviselők szerint azért, hogy a megfélemlítés és a kínzás eszközeivel élve demoralizálja az ukrán embereket.
(jóllehet, az ukrán kormányerők jogellenes cselekményeit elemző Amnesty-jelentést a határozat nem említi).
Éppen ezért a Belarusszal és Oroszországgal is határos Lettország hivatalosan is a terrorizmus szponzorává nyilvánítja Oroszországot, és
arra buzdít minden „hasonlóképpen vélekedő” államot, hogy ugyanígy cselekedjen.
Oroszországot a világon elsőként egy másik balti állam, Litvánia nyilvánította terrorista államnak (ebben a parlamenti határozatban egyúttal a balti ország népirtásnak is minősítette az Ukrajnában zajló eseményeket – Kanadához hasonlóan). Megjegyzendő, hogy július végi állás szerint hat ország minősítette népirtásnak Oroszország háborús cselekményeit Ukrajnában.
A fejleményeket az orosz külügy nevében Maria Zakharova szóvivő kommentálta, aki szerint habár az Egyesült Államok hivatalosan vonakodik Oroszországot a terrorizmus szponzoraként címkézni,
Washington szövetségesei révén kívánja elérni ugyanezt a célt.
Erre Moszkva magyarázata az, hogy ha Washington saját hatáskörben így cselekedne, az drámai mértékben csökkentené a diplomáciai mozgásteret a két nagyhatalom között. Az orosz külügyminisztérium Észak-Amerikával foglalkozó részlege részéről Alexander Darcsijev úgy fogalmazott, hogy amennyiben Amerika megteszi ezt a lépést, Washington „többé nem fordulhat vissza”.
Az orosz diplomácia ugyanis ezt a megnyilvánulást tekinti a kétoldalú kapcsolatok legtöbb járulékos veszteséggel járó gesztusának. „Az USA-t figyelmeztettük.” – szögezte le Darcsijev.
Az amerikai külügyminsztérium (Department of State) hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy kit vesz fel a terrorizmust szponzoráló országok listájára. Jelenleg mindössze négy ilyen állam szerepel a listán: Kuba (2021), Észak-Korea (2017), Irán (1984) és Szíria (1979). Az amerikai külügy akkor dönt így, ha egy állam folytatólagosan támogatja a nemzetközi terrorizmus különböző formáit.
Egy amerikai libertárius kutatóintézet, a Cato ugyanakkor rávilágít, hogy a világon több olyan országot is találni, amelyekkel szemben a jelenlegi mércével ugyanez a minősítés megállná a helyét. Az intézet ebben a sorban említi Jement, Szudánt, Irakot és Kínát is, ugyanakkor rávilágít arra, hogy
(például Bahreint, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát), sőt, akár magát az Egyesült Államokat is, például az iraki invázió miatt.
Ha egy ország felkerül erre a listára, számos szankcióval szembesül, de egyik sem „durvább” azoknál, amelyeket már eddig is életbe léptettek Oroszországgal szemben. Ami az Egyesült Államokat illeti, a terrorizmus elleni harc jegyében az orosz illetőségek kivételt jelentenének az államimmunitás alól, vagyis amerikai bíróságok előtt válnának támadhatóvá.
Ezen felül, ha Moszkvát Washington a terrorizmus szponzorának minősítené, az az egész nyugati szövetségi rendszert érintené, ideértve azon országokat is, amelyek aktív kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak a nagyhatalommal. Nemcsak az energetika terén Moszkvától függő európai országok sorolhatók ide, hanem a kontinensen kívüli, ázsiai, afrikai és dél-amerikai országok is, például Dél-Afrika, Brazília vagy Indonézia.
Vagyis Washingtonnak szinte minden fronton kereskedelmi háborúba kellene bocsátkoznia.
A gesztus a diplomáciai kapcsolatoknak is ártana: elvégre ki akarna tárgyalni „terroristákkal”?
A lépés a végletekig szigetelné el Oroszországot; Moszkvának nem maradna vesztenivalója és a legbrutálisabb háborús eszközök használatától sem tartózkodna.
A fentiek tükrében nem meglepő Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozata egy július végi sajtókonferencián „Oroszország azon [társadalmi és egyéb] költségei, amelyeket az Egyesült Államok és más országok Moszkvára róttak, teljes mértékben összhangban állnak azokkal a következményekkel, amelyekkel Oroszországnak szembe kellene néznie akkor, ha terrorizmus szponzoraként jelölnék meg.”
Blinken nyilatkozatához előzményként szolgál, hogy májusban Richard Blumenthal demokrata és Lindsey Graham republikánus szenátor pártokon átívelő támogatottságú indítványt terjesztett a Szenátus elé. Megjegyzendő, hogy júniusban a két politikus ellátogatott Ukrajnába, a látogatás alkalmával pedig Volodimir Zelenszkijjel is találkoztak.
Ugyanebben a hónapban az ukrán elnök „sürgősséggel” kérte a nemzetközi közösséget, hogy jogilag is ismerjék el, hogy Oroszország az európai történelem legkirívóbb terrorcselekményeit követi éppen el.
A szenátusi iromány címzettje Anthony Blinken külügyminiszter, akit arra kértek a politikusok, hogy Oroszországot a terrorizmus szponzoraként jelölje meg. A Kongresszus külügyi bizottsága felülvizsgálta a dokumentumot, hogy aztán a Szenátus egyhangúlag elfogadja azt július végén.
Habár a szenátusi határozat nem bír jogi kötőerővel, elfogadása jelzésértékű: az amerikai parlament kész határozni a washingtoni adminisztráció tétlensége ellenére is.
A Kongresszus ugyanis képes jogi kötőerővel bíró határozatot hozni akkor is, ha a Fehér Ház úgy dönt, hogy saját hatáskörben nem minősíti Oroszországot terrorizmus szponzorának. A határozat utóéletét az amerikai belpolitikai turbulenciák dönthetik majd el – idén ősszel ugyanis ciklus közepi választásokat tartanak az Egyesült Államokban.
Kép: Antony Blinken, az USA külügyminisztere, háttérben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Andrew Harnik / POOL / AFP
Andrej Marocsko katonai szakértő szerint az orosz fegyveres erők már találkoztak hasonló lőszerek kilövésével Szíriában és tapasztalatuk is van a hatástalanításában.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban hangsúlyozta: Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva.
A volt litván külügyminiszter hevesen reagált Angela Merkel kijelentéseire.
Az ukrán Legfelsőbb Tanács határozata szerint a hadiállapot miatt nem lehet megtartani a helyi önkormányzati választásokat.
Akármilyen mély politikai megosztottságot élünk is át, hazánk még mindig egy nyugalmas szeglete a nyugati világnak. Szilvay Gergely írása.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
