„A sármos férfiideált képviselte, rendkívül feszes tartással” – mondja a korszakos színészlegendáról, Jávor Pálról lapunknak Kamarás Iván, aki többek mellett egy zenés estén idézi meg Jávor szellemiségét. Augusztus 28-án rendezik a Nekem Jávor című előadást a Kongresszusi Központban!
120 éve született Jávor Pál egy 17 éves cselédlány gyermekeként Aradon. Fiatalon Dániába akart emigrálni, Pesten viszont leszállították a vonatról. Hosszú ideig pályaudvarokon aludt, mígnem a harmincas évekre ő lett Kabos Gyula és Csortos Gyula mellett a legnépszerűbb hazai sztár.
Jávor imádott élni, kedvelte a jófajta borokat és a cigányzenét, és nem egyszer ő is nótázásba kezdett az éttermi asztalnál. De a történelem később az ő életét is átírta. A II. világháború alatt nem titkolta és ki is mondta, hogy gyűlöli a náci eszméket és
Meghurcolták, a Gestapo a sopronkőhidai börtönbe zárta, ahol többször is véresre verték. Volt tartása, akkor is, amikor a II. világháború után Amerikába emigrált, ahonnan végül már csak meghalni jött haza…
Jávor Pál a sármos férfi, aki divatot teremtett a bajuszával. Jávor Pál a gerinces ember, aki szembe ment az ordas eszmékkel. És Jávor Pál, a korszakos színész, aki azóta is etalonnak számít a filmek világában.
Előtte tisztelegve rendezik meg augusztus 28-án a Nekem Jávor című előadást a Kongresszusi Központban, ahol Csonka András, Varga Viktor, Nyári Kálmán, Veréb Tamás, Váradi Gyula és Miller Zoltán mellett Kamarás Iván is fellép, és annyi bizonyos, hogy az 1940-ben bemutatott, Tóparti látomás című filmben is felhangzó, Álmaimban valahol című nótát is előadja, amely ezer szállal köthető Jávor Pálhoz.
Jávor Pál egy 1940-ben készült felvételen (fotó: Fortepan)
Kamarás Iván örömmel vállalta a fellépést, főleg, hogy nagy tisztelője Jávornak. „Üde színfolt volt a magyar színjátszás egén. A filmvásznon finom, férfias úriembert játszott, de magánemberként is így viselkedett” – mondja a Mandinernek Kamarás Iván. A Jászai Mari-díjas színművész amúgy is közel érzi magához a magyar filmgyártás aranykorát, amikor Jávor Pál is alkotott.
„A filmgyártás és a zenei slágerek szempontjából is egy aranykorról beszélhetünk,
amelyben Jávor a férfiideált képviselte, rendkívül feszes tartással” – folytatja Kamarás Iván, aki a Kongresszusi Központban három dalt is előad.
A harmincas években sok férfi növesztett Jávor-bajuszt, amely később is divat maradt. Kamarás Iván egy szerep kedvéért hordta a kackiás bajuszt, amikor még a Vígszínházban a Csók és más semmi című darabban szerepelt.
A korszak iránti vonzódásának gyümölcse az Egy fess pesti este című koncertestje is, ahol a magyar filmgyártás klasszikus dallamait adja elő manapság is. „Azért jó színésznek lenni, mert időutazáson vehet részt az ember. A színdarabok és filmek kapcsán ugrándozunk az időben, korokban, amit én is nagyon kedvelek. Jávor egy legenda, mi pedig az ő emléke előtt adózunk augusztus 28-án, hiszen 120 éve született”– összegez Kamarás.
És miért hisz benne rendületlenül, hogy a tehetség nem lehet emberség nélkül? Erről is beszélgettünk azon kevés magyar művészek egyikével, akik nem csak itthon világhírűek.
Felfedezték Tótékat, film készül az örkényi novellából.
Nem akármit láthattak a figyelmes járókelők.
Aggódtam már a Magyar Narancs operai botránykeltésre szakosodott munkatársáért.
A rendezői székben Szabó István, a helyszín Budapest.
Az Oscar-díj története a filmtörténet legkiemelkedőbb teljesítményeit őrzi, különösen a férfi főszereplők kategóriájában. Az Oscar-díjas férfi színészek a legjobb színészi alakítások és legendás filmszerepeik okán az évek során meghatározó kulturális referenciapontjaivá váltak.
A miniszterelnök a régi és új kormány átatás-átvétele után tartott sajtótájékoztatót, amelyen elárulta, a volt belügyminiszter vizsgálatot kért magára. A kormányfő reagált arra is, hogy a leköszönő miniszterek jótékony célra ajánlják fel végkielégítésüket, melynek kifizetését nem akarta aláírni.
Átlépte a 200 ezres megtekintést a Hotel Lentulai Schiffer Andrással készült epizódja.
