„Vendégségben, és nem múzeumban” – sorra újulnak meg a hazai kastélyok és várak

A Wenckheim-kastély a Nemzeti Várprogram és Kastélyprogram keretében, az örökségvédelemmel, értékmegőrzéssel és értékmentéssel foglalkozó NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában nyerte vissza régi szépségét. A programba olyan kastélyok és várak kerültek és kerülnek be, amelyek már a méretüknél fogva is turisztikai húzóerőt jelenthetnek egy-egy térségben, míg más műemlékekhez azért kellett hozzányúlni, hogy ne váljanak az enyészetté. „A cél nem pusztán az épületek külső-belső felújítása – mondja Glázer Tamás, a NÖF ügyvezető igazgatója –, hanem hogy a belföldi és a külföldi turisták olyan történelmi magyar családokat bemutató,

amelyek egyedülállónak számítanak az országban építészeti-családtörténeti szempontból egyaránt.”

A NÖF ügyvezetője szerint a kereslet nagyban megváltozott a turizmusban az elmúlt években. A felújított kastélyok és várak látogatói úgy szeretnék érezni magukat, mintha vendégségbe mennének, és nem múzeumba, ezért a már átadott desztinációkban és közösségi terekben nagyon kevés kordon, tároló és vitrin található.

„Gyakorlatilag olyan belépni egy ilyen térbe,

és bekapcsolódnánk egy nemesi család és a személyzet mindennapjaiba.”

Az interaktivitás hasonlóan fontos, hiszen korosztálytól függetlenül a ma emberének erre van igénye. Mindezt olyan eszközökkel érik el, mint a „beszélő" falak és képek, távcsövek, vagy akár holografikus kivetítők. Ilyen élmények mellett az érdeklődők valószínűleg több időt töltenek el egy-egy várban vagy kastélyban, és több maradandó ismeretet is szereznek, mintha pusztán egy audioguide segítségével járnák be a kiállítótereket, véli Glázer Tamás.

Munkahely, közösség, jövő

A műemlék- és örökségvédelmi szempontok szigorú betartása, illetve a hitelesség is nagyon fontos, ami csak akkor jöhet létre, ha a felújítások megkezdése előtt a szakemberek hosszú ideig előzetes kutatási-feltárási munkát végeznek.

„Szerencsére idehaza és külföldön is a levéltári forrásokból, rézkarcokból, fotográfiákból, jegyzetekből egészen pontosan feltérképezhető egy kastély vagy vár építés kori története, így a kivitelezőknek van hova nyúlniuk. Igyekszünk az egykori tulajdonosok  leszármazottaival is felvenni a kapcsolatot, ők általában óriási tudásanyagot őriznek. A 2021 májusában átadott tatai kastélyba például egy ma Ausztriában élő Esterházy-utód jóvoltából kerültek ritka relikviák; a hasonló együttműködések elég gyakoriak” – teszi hozzá a NÖF-igazgató. 

A turisztikai hasznosítás eredménye, hogy „hogy növeljük a versenyképességet és még láthatóbbá válunk Magyarország és a Kárpát-medence közösségi, kulturális és turisztikai életében”. A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram másik nagy hozadéka, hogy az előkészületek során (tervezés-építkezés) és a már átadott műemlékekben is rengeteg embernek tudnak munkát adni.

„A legutóbb, március végén átadott szabadkígyósi desztináció esetében például  nagyjából harmincfős csapat dolgozik azon, hogy maximálisan kiszolgálja a látogatók igényeit. Vagyis:

Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen turisztikai látványosság megnyitása a helyi kereskedelmi és szolgáltatóipart is fellendíti: új vendéglátóhelyek nyílnak, és új szolgáltatók is megjelenhetnek a környéken, mondjuk a kerékpárkölcsönzők. Vagy új, külsős szereplők – rendezvényszervezők, filmesek stb. –, akik esküvőt, divatbemutatót, forgatást szerveznek a megújult falak közé. A gazdasági hatás pedig még tovább növelhető a minőségi kiszolgálással – vázolja a jövőépítés útjait Glázer Tamás.

Szavait a látogatottsági adatok már most igazolják: a március 20-án átadott Wenckheim-kastélyra június elejéig több mint 32 ezren voltak kíváncsiak – ez már most rekordnak számít a program keretében felújított többi vár és kastély időarányos adataival összehasonlítva. És remélhetőleg, hasonló adatokat tudhat majd magáénak a sümegi vár is,  ami szintén idén nyitotta meg a kapuit,  egy teljes palotaszárny visszaépítésével és a járhatóvá tett gyilokjáróval. És a tervek szerint ugyancsak idén adják majd át a nagyvázsonyi Kinizsi-várat, a dégi Festetics-kastélyt, valamint a komlódtótfalusi Becsky–Kossuth-kúriát is. A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogramban ugyanis kizárólag magyarországi építményeket újítanak fel, határon túli műemlékek esetében úgynevezett műemlékvédelmi támogatást nyújtanak építészek, kurátorok és tervezők bevonásával.

Békés megye rejtett ékköve

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély Békés megye egyik „rejtett ékköve”, mondja Pap Mária létesítményvezető, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. munkatársa. A kastély 1945-ben került állami kézre, az uradalom tulajdonosai ugyanis a második világháborúban menekülni kényszerültek; 2010-ig mezőgazdasági szakképző iskola működött a falai között. Ezután új időszámítás vette kezdetét, a grófnő szobái megnyíltak a látogatók előtt. 2016 után pedig elindult az a tervezési folyamat, amelynek eredményeképp 2019-ben a fő és a környező épületek, valamint a közel 25 hektáros angolpark is bekerült a Nemzeti Kastélyprogramba. A kívül-belül megújult turisztikai desztináció

.

Pap Mária elmondja azt is, hogy a hétköznapokon is szép számmal érkező látogatók különösen nagy érdeklődés övezte a Múzeumok Éjszakáján megvalósított programjaikat,  a fáklyás túrát vagy a kastélyt a „pincétől a padlásig” bejáró szakértői tárlatvezetést, ahol a máskor nem látogatható helyiségek titkai is feltárultak a közönség előtt.

Hogy mindez létrejöhessen, rengeteg ember munkája kellett hozzá. Mivel a Wenckheim-kastély műemlék, a felújítás megkezdése előtt szakértők sokasága dolgozott azért, hogy a levéltári forrásokat és egyéb történeti leírásokat figyelembe véve korhű formában „születhessenek újjá” a termek, régi-új arcát mutathassa a a palából készült tetőszerkezet és a toronyóra. Egyes bútordarabokat gyűjtök adományoztak, ezzel is hozzájárulva egy letűnt korszak életképeinek minél hűbb megjelenítéséhez.

Pap Mária szerint a kastélyfelújítás gazdasági hatásai már most érezhetők a településen, a látogatóközpontot több csoport és egyéni turista is felkereste a békéscsabai vagy gyulai pihenése során. A cukrászda saját fenntartású, melybe egy helyi vállalkozó szállítja be saját termékeit, jelenleg harminc embernek adva munkát. A vállalkozások és a munkavállalók száma és köre pedig tovább bővülhet a következő időszakban.

Aktív turizmusra épülő programok

„A Wenckheim-kastély és környezete teljes felújítása összesen 3,23 milliárd forintból készült el"– így Herczeg Tamás, Békéscsaba és térsége országgyűlési képviselője. A munkálatok elindulásakor 1,5 milliárd forint uniós, és 500 millió forint hazai forrás állt rendelkezésre. A rekonstrukció során azonban kiderült, hogy többletforrás szükséges, amelynek a biztosításáért Herczeg Tamás  már honatyaként dolgozott, így az állami támogatás végül 1 milliárd 734 millió forintra nőtt. A kormánypárti képviselő is azt hangsúlyozza, hogy a már említett nagy látogatószám,  „a kastély turisztikai vonzerejére épülő szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások számának bővülését eredményezheti a környékén”.

Egy nagyobb beruházás már meg is valósult, hiszen 

A 20 kilométeres szakasz egyik pontja a szabadkígyósi kastély, ami így fontos részét képezi az aktív turizmusra épülő programnak. A megyeszékhelyen emellett folyik a Munkácsy Kulturális Negyed kialakítása. Mindezek a fejlesztések olyan turisztikai bázist képeznek a Wenkcheimek épített örökségével, amire joggal alapozható a helyi kulturális turizmus fellendülése. A Wenckheim-kastélyban ugyanakkor még nem ért véget az építkezés, a felújítás második ütemében újabb szárnyak és melléképületek újulnak majd meg, valamint folytatódik a 25 hektáros angolpark rehabilitációja. 

Nyitóképen a szabadkígyósi Wenckheim-kastély. Fotók: NÖF Nonprofit Kft.