Néhány hónapja tárta ki kapuit Szabadkígyóson a kívül-belül újjászületett Wenckheim-kastély – a hatás máris érezhető a település gazdasági életében. A dél-alföldi turisztikai desztináció jelenéről és jövőjéről, valamint a Nemzeti Kastélyprogram és Várprogram aktuális beruházásairól kérdeztünk turisztikai szakértőket, valamint a térség országgyűlési képviselőjét.
A Wenckheim-kastély a Nemzeti Várprogram és Kastélyprogram keretében, az örökségvédelemmel, értékmegőrzéssel és értékmentéssel foglalkozó NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában nyerte vissza régi szépségét. A programba olyan kastélyok és várak kerültek és kerülnek be, amelyek már a méretüknél fogva is turisztikai húzóerőt jelenthetnek egy-egy térségben, míg más műemlékekhez azért kellett hozzányúlni, hogy ne váljanak az enyészetté. „A cél nem pusztán az épületek külső-belső felújítása – mondja Glázer Tamás, a NÖF ügyvezető igazgatója –, hanem hogy a belföldi és a külföldi turisták olyan történelmi magyar családokat bemutató,
egyben a magyar identitástudatot növelő, érdekes, interaktív kiállításba csomagolt műemlékeket lássanak,
amelyek egyedülállónak számítanak az országban építészeti-családtörténeti szempontból egyaránt.”
A NÖF ügyvezetője szerint a kereslet nagyban megváltozott a turizmusban az elmúlt években. A felújított kastélyok és várak látogatói úgy szeretnék érezni magukat, mintha vendégségbe mennének, és nem múzeumba, ezért a már átadott desztinációkban és közösségi terekben nagyon kevés kordon, tároló és vitrin található.
„Gyakorlatilag olyan belépni egy ilyen térbe,
mintha időgéppel visszamennénk a múltba száz-kétszáz évet,
és bekapcsolódnánk egy nemesi család és a személyzet mindennapjaiba.”
Az interaktivitás hasonlóan fontos, hiszen korosztálytól függetlenül a ma emberének erre van igénye. Mindezt olyan eszközökkel érik el, mint a „beszélő" falak és képek, távcsövek, vagy akár holografikus kivetítők. Ilyen élmények mellett az érdeklődők valószínűleg több időt töltenek el egy-egy várban vagy kastélyban, és több maradandó ismeretet is szereznek, mintha pusztán egy audioguide segítségével járnák be a kiállítótereket, véli Glázer Tamás.
A műemlék- és örökségvédelmi szempontok szigorú betartása, illetve a hitelesség is nagyon fontos, ami csak akkor jöhet létre, ha a felújítások megkezdése előtt a szakemberek hosszú ideig előzetes kutatási-feltárási munkát végeznek.
„Szerencsére idehaza és külföldön is a levéltári forrásokból, rézkarcokból, fotográfiákból, jegyzetekből egészen pontosan feltérképezhető egy kastély vagy vár építés kori története, így a kivitelezőknek van hova nyúlniuk. Igyekszünk az egykori tulajdonosok leszármazottaival is felvenni a kapcsolatot, ők általában óriási tudásanyagot őriznek. A 2021 májusában átadott tatai kastélyba például egy ma Ausztriában élő Esterházy-utód jóvoltából kerültek ritka relikviák; a hasonló együttműködések elég gyakoriak” – teszi hozzá a NÖF-igazgató.
A turisztikai hasznosítás eredménye, hogy „hogy növeljük a versenyképességet és még láthatóbbá válunk Magyarország és a Kárpát-medence közösségi, kulturális és turisztikai életében”. A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram másik nagy hozadéka, hogy az előkészületek során (tervezés-építkezés) és a már átadott műemlékekben is rengeteg embernek tudnak munkát adni.
„A legutóbb, március végén átadott szabadkígyósi desztináció esetében például nagyjából harmincfős csapat dolgozik azon, hogy maximálisan kiszolgálja a látogatók igényeit. Vagyis:
a helyiek bevonásával, a közösségépítésen túl, munkahelyeket is teremtünk.
Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen turisztikai látványosság megnyitása a helyi kereskedelmi és szolgáltatóipart is fellendíti: új vendéglátóhelyek nyílnak, és új szolgáltatók is megjelenhetnek a környéken, mondjuk a kerékpárkölcsönzők. Vagy új, külsős szereplők – rendezvényszervezők, filmesek stb. –, akik esküvőt, divatbemutatót, forgatást szerveznek a megújult falak közé. A gazdasági hatás pedig még tovább növelhető a minőségi kiszolgálással – vázolja a jövőépítés útjait Glázer Tamás.
Szavait a látogatottsági adatok már most igazolják: a március 20-án átadott Wenckheim-kastélyra június elejéig több mint 32 ezren voltak kíváncsiak – ez már most rekordnak számít a program keretében felújított többi vár és kastély időarányos adataival összehasonlítva. És remélhetőleg, hasonló adatokat tudhat majd magáénak a sümegi vár is, ami szintén idén nyitotta meg a kapuit, egy teljes palotaszárny visszaépítésével és a járhatóvá tett gyilokjáróval. És a tervek szerint ugyancsak idén adják majd át a nagyvázsonyi Kinizsi-várat, a dégi Festetics-kastélyt, valamint a komlódtótfalusi Becsky–Kossuth-kúriát is. A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogramban ugyanis kizárólag magyarországi építményeket újítanak fel, határon túli műemlékek esetében úgynevezett műemlékvédelmi támogatást nyújtanak építészek, kurátorok és tervezők bevonásával.
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély Békés megye egyik „rejtett ékköve”, mondja Pap Mária létesítményvezető, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. munkatársa. A kastély 1945-ben került állami kézre, az uradalom tulajdonosai ugyanis a második világháborúban menekülni kényszerültek; 2010-ig mezőgazdasági szakképző iskola működött a falai között. Ezután új időszámítás vette kezdetét, a grófnő szobái megnyíltak a látogatók előtt. 2016 után pedig elindult az a tervezési folyamat, amelynek eredményeképp 2019-ben a fő és a környező épületek, valamint a közel 25 hektáros angolpark is bekerült a Nemzeti Kastélyprogramba. A kívül-belül megújult turisztikai desztináció
.
Pap Mária elmondja azt is, hogy a hétköznapokon is szép számmal érkező látogatók különösen nagy érdeklődés övezte a Múzeumok Éjszakáján megvalósított programjaikat, a fáklyás túrát vagy a kastélyt a „pincétől a padlásig” bejáró szakértői tárlatvezetést, ahol a máskor nem látogatható helyiségek titkai is feltárultak a közönség előtt.
Hogy mindez létrejöhessen, rengeteg ember munkája kellett hozzá. Mivel a Wenckheim-kastély műemlék, a felújítás megkezdése előtt szakértők sokasága dolgozott azért, hogy a levéltári forrásokat és egyéb történeti leírásokat figyelembe véve korhű formában „születhessenek újjá” a termek, régi-új arcát mutathassa a a palából készült tetőszerkezet és a toronyóra. Egyes bútordarabokat gyűjtök adományoztak, ezzel is hozzájárulva egy letűnt korszak életképeinek minél hűbb megjelenítéséhez.
Pap Mária szerint a kastélyfelújítás gazdasági hatásai már most érezhetők a településen, a látogatóközpontot több csoport és egyéni turista is felkereste a békéscsabai vagy gyulai pihenése során. A cukrászda saját fenntartású, melybe egy helyi vállalkozó szállítja be saját termékeit, jelenleg harminc embernek adva munkát. A vállalkozások és a munkavállalók száma és köre pedig tovább bővülhet a következő időszakban.
„A Wenckheim-kastély és környezete teljes felújítása összesen 3,23 milliárd forintból készült el"– így Herczeg Tamás, Békéscsaba és térsége országgyűlési képviselője. A munkálatok elindulásakor 1,5 milliárd forint uniós, és 500 millió forint hazai forrás állt rendelkezésre. A rekonstrukció során azonban kiderült, hogy többletforrás szükséges, amelynek a biztosításáért Herczeg Tamás már honatyaként dolgozott, így az állami támogatás végül 1 milliárd 734 millió forintra nőtt. A kormánypárti képviselő is azt hangsúlyozza, hogy a már említett nagy látogatószám, „a kastély turisztikai vonzerejére épülő szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások számának bővülését eredményezheti a környékén”.
Egy nagyobb beruházás már meg is valósult, hiszen
A 20 kilométeres szakasz egyik pontja a szabadkígyósi kastély, ami így fontos részét képezi az aktív turizmusra épülő programnak. A megyeszékhelyen emellett folyik a Munkácsy Kulturális Negyed kialakítása. Mindezek a fejlesztések olyan turisztikai bázist képeznek a Wenkcheimek épített örökségével, amire joggal alapozható a helyi kulturális turizmus fellendülése. A Wenckheim-kastélyban ugyanakkor még nem ért véget az építkezés, a felújítás második ütemében újabb szárnyak és melléképületek újulnak majd meg, valamint folytatódik a 25 hektáros angolpark rehabilitációja.
Nyitóképen a szabadkígyósi Wenckheim-kastély. Fotók: NÖF Nonprofit Kft.
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
Olaszország felé az idei téli szezonban még az Egyesült Királyságnál is szélesebb kínálat áll rendelkezésre.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
