Az oktatás minőségének javítása és annak nemzetköziesítése, piaci működés és fenntartható önfenntartás – ezeket a kitűzött célokat elérte a Budapesti Corvinus Egyetem három éve tartó szervezeti átalakulása, az alapítványi struktúrára való átállása során. A „közgáz” modernizációjáról, fejlesztéséről sajtóvacsorán számoltak be az egyetem vezetői. Tudósításunk.
***
A Budapesti Corvinus Egyetem a műszaki (BME), az orvostudományi (SOTE), illetve a jogi és bölcsészettudományi egyetem (ELTE) mellett Magyarország egyik presztízs felsőoktatási intézménye, a közgazdasági oktatás patinás fellegvára, amelynek falai közül került ki a magyar gazdasági és politikai elit meghatározó része. A szükséges és hosszú évekig halogatott felsőoktatási modellváltást a Corvinus lépte meg először,
A szervezeti-működési modernizációval a BCE azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tíz éven belül a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a közgazdaság-tudományi képzésben Közép-Európa vezető intézménye lesz. A minőségi képzést nyújtó elitegyetem kialakításának első szakasza a nyáron lezárult, az eddigi eredményeket most a sajtó elé tárták az egyetem vezetői.
A Budapesti Corvinus Egyetem modern C épülete
Az átalakulás egyik legfontosabb eleme, hogy a Corvinust beemeli a nemzetközi tudományos élet piaci versenyébe, ehhez pedig szükség volt, hogy az egyetemet oktatási tevékenysége mellett kutatóhellyé is tegyék – hívta fel a figyelmet Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, hozzátéve, hogy emiatt
és ennek eredményeként az intézmény oktatóinak a nemzetközi tudományos besorolás felső negyedében tartozó, úgynevezett Q1-es publikációinak száma a három év alatt a háromszorosára nőtt. Mint fogalmazott, olyan képzési színvonalat akarnak, amely versenyképes a nyugat-európai egyetemekkel, és így a magyar, a közép-európai és más, nemzetközi diákoknak a Corvinuson való tanulás egy valós alternatíva legyen. „Ehhez azonban intenzívebb, élményszerűbb, kézzelfoghatóbb, a tapasztalatokon alapú oktatásra van szükség” – mondta a vezető.
A Princeton Egyetemen doktorált Takáts Előd szerint a kiemelkedő magyar diákok tudása vetekedik a nyugati elitegyetemek diákjainak tudásával, ők a nyugati versenyben is megállják a helyüket, a statisztikák szerint a tehetséges, kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő magyar hallgatók 15 százaléka külföldre megy tanulni, így a Corvinus lépéskényszerbe került:
Ugyanez vonatkozott az oktatók ügyére is: csak minőségi oktatást, kutatói potenciált mutató, piacképes tanári fizetést ajánló intézmény tud rangos szakembereket Budapestre vonzani.
Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora
Az egyetemen jelenleg 500 oktató és 400 külsős előadó tanít, 10 százalékuk külföldi, a cél az, hogy ez az arány 20 százalékra emelkedjen. A külföldi diákok száma a modellváltás előtt 13 százalékos volt, jelenleg 20 százalék körül mozog, a cél, hogy 25 százalék legyen. A minőségi oktatás másik feltétele, hogy minél alacsonyabb legyen az egy oktatóra jutó diákok száma, e téren is folyamatosan javuló tendencia figyelhető meg:
de a cél az 1/12-es arány. A nemzetköziesítés másik hozománya, hogy míg három évvel ezelőtt még a tárgyak csupán 15 százalékát zajlott angol nyelven a tanítás, ma ez már 40 százalékra nőtt – mint a vezetői magyarázták: az üzleti élet, a pénzügyi tantárgyak nyelve angol, mindenhol a világon.
Az egyetem a minőségi ugrással arra számít, hogy a már külföldön tanuló magyar diákokat egy részét vissza tudja vonzani, hasonlóképpen a külföldi egyetemeken tanító magyar professzorokat is vissza tudja csábítani a budapesti katedrára. Azzal is számolnak, hogy a BCE növekvő vonzereje a magyar diaszpórából is sok másod-, harmadgenerációs magyar diákok Budapestre vonzhat – ők egy holland vagy német egyetem helyett az ugyanolyan színvonalú magyar egyetemet érzelmi, származási okból választhatnák inkább.
A munkáját egy éve megkezdő rektor szerint a közgáz a felső középosztály gyerekeinek az egyeteme volt, és azzal, hogy az elmúlt években nőttek a pontszámok, még szelektívebb lett a felvételi, fontos szempont lett, hogy
esetleg nem vették fel őket egyetemre – erre hozták létre az Illyés Gyula tehetségtámogató programot.
Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke
nagy jövőbeli ambíciója, hogy a régió országaiból is idevonzza a hallgatókat, a nyugati egyetemek mellett alternatívát nyújtva számukra – fogalmazott a háttérbeszélgetésen Anthony Radev. A Budapesti Corvinus Egyetem elnöke szerint új intézetek alakultak új vezetőkkel, új szakokat és képzési lehetőségeket indított az egyetem, így minden lehetőséget megteremtettek a hatékony működés számára, illetve arra, hogy a BCE ne csak domináns intézmény maradjon a közgazdasági képzés terén, de a magyar közgáz diploma értéke tovább növekedjen.
Az elmúlt három évben a BCE-n a Corvinus Ösztöndíjnak köszönhetően nappali alapszakon a diákok 74, mesterszakon 85 százaléka térítésmentesen tanul,
Megújították tíz szakukat, ezeket, illetve a tananyagot a piaci igényekhez igazították.
A Corvinus nincs már abban a kényszerben, hogy minél több hallgatót vegyen fel, gazdálkodása nem a felvett diákok számától, az állami kvótától függ – hangsúlyozták a sajtóbeszélgetésen az egyetem vezetői. Domahidi Ákos, a BCE kancellárja szerint
a programokat, terveket nem a költségvetés állapota szabja meg, hanem fordítva.
A Budapesti Corvinus Egyetem főépülete (E épület)
Az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány ugyanis
(tulajdonosa lett 80 millió MOL- és 18 millió Richter-részvénynek), és rendelkezik az egyetem mintegy 80 milliárd forint értékű ingatlanjaival. Jelentős bevételei vannak továbbá a tandíjakból, a kutatási és az intézményi pályázatokból is. Mint a kancellár elmondta, fejlesztésekre évente átlagosan 2-3 milliárd forintot fordítanak, az egyetem költségvetését pedig 10 milliárd forinttal megnövelték. A két kulcsszó: a hatékonyság és a minőség – a vezetők szerint mindent ennek rendeltek alá. Ennek jegyében megújították az egyetem arculatát, digitalizálták a belső szolgáltatásokat, ügyintézéseket (90 százalékos digitalizáltság), 15 milliárd forintból felújítják és képzési, illetve sportközponttá alakítják a Ménesi úti kampuszukat. De legfőképpen rendezték a bérviszonyokat: piaci béreket adnak az oktatóknak, három év alatt átlagosan 70 százalékkal emelték az alapbért, és csaknem háromszorosára növelték a béren kívüli juttatások összegét.
--
Fotó: MTI, Budapesti Corvinus Egyetem, Bácsi Róbert László
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
„Gyűlölöd, amikor megszólal, mert amit mond, az a nyers valóság” – hangsúlyozta bejegyzésében a Fidesz frakcióvezetője.
A legfrissebb kutatás szerint a Fidesz továbbra is az első helyen áll, miközben a többi párt közül egyedül a Tisza Párt tudná átlépni a bejutási küszöböt.
Le kellene végre állítani a Magyar Tudományos Akadémia elleni méltatlan támadásokat, mert a tudomány képviselőit pártszimpátiától függetlenül taszítják – mondja Freund Tamás, a köztestület elnöke. A nemzetközileg elismert agykutatóval az MTA körül kialakult feszült politikai légkör hátterét boncolgattuk.
Fiatal űrhajósunk üzeneteinek köszönhetően hosszú idő óta először éreztem magam igazán büszke magyarnak úgy, hogy ebben az érzésben nem volt jelen semmiféle politikai töltet. Krupincza Mariann írása.
A felbocsátást követően izgalmas 14 nap következik, amely mind a világ, mind a magyar tudományos életben áttöréseket hozhat.
Közben beindult a klasszikus ukrán dezinformációs kampány is, a kárpátaljai magyarok pedig az igazságot követelik.
A Facebook egykori jogtanácsosa havi szinten 8 milliót keresett.
