Modellváltás a Corvinuson: emelkedő bérek, növekvő ösztöndíjak, erősődő versenyképesség

***

A Budapesti Corvinus Egyetem a műszaki (BME), az orvostudományi (SOTE), illetve a jogi és bölcsészettudományi egyetem (ELTE) mellett Magyarország egyik presztízs felsőoktatási intézménye, a közgazdasági oktatás patinás fellegvára, amelynek falai közül került ki a magyar gazdasági és politikai elit meghatározó része. A szükséges és hosszú évekig halogatott felsőoktatási modellváltást a Corvinus lépte meg először,

A szervezeti-működési modernizációval a BCE azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tíz éven belül a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a közgazdaság-tudományi képzésben Közép-Európa vezető intézménye lesz. A minőségi képzést nyújtó elitegyetem kialakításának első szakasza a nyáron lezárult, az eddigi eredményeket most a sajtó elé tárták az egyetem vezetői.

A Budapesti Corvinus Egyetem modern C épülete

Az egyetem nemcsak oktatási intézmény, de kutatóhely is

Az átalakulás egyik legfontosabb eleme, hogy a Corvinust beemeli a nemzetközi tudományos élet piaci versenyébe, ehhez pedig szükség volt, hogy az egyetemet oktatási tevékenysége mellett kutatóhellyé is tegyék – hívta fel a figyelmet Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, hozzátéve, hogy emiatt

és ennek eredményeként az intézmény oktatóinak a nemzetközi tudományos besorolás felső negyedében tartozó, úgynevezett Q1-es publikációinak száma a három év alatt a háromszorosára nőtt. Mint fogalmazott, olyan képzési színvonalat akarnak, amely versenyképes a nyugat-európai egyetemekkel, és így a magyar, a közép-európai és más, nemzetközi diákoknak a Corvinuson való tanulás egy valós alternatíva legyen. „Ehhez azonban intenzívebb, élményszerűbb, kézzelfoghatóbb, a tapasztalatokon alapú oktatásra van szükség” – mondta a vezető.

A Princeton Egyetemen doktorált Takáts Előd szerint a kiemelkedő magyar diákok tudása vetekedik a nyugati elitegyetemek diákjainak tudásával, ők a nyugati versenyben is megállják a helyüket, a statisztikák szerint a tehetséges, kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő magyar hallgatók 15 százaléka külföldre megy tanulni, így a Corvinus lépéskényszerbe került:

Ugyanez vonatkozott az oktatók ügyére is: csak minőségi oktatást, kutatói potenciált mutató, piacképes tanári fizetést ajánló intézmény tud rangos szakembereket Budapestre vonzani.

Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora

Az egyetemen jelenleg 500 oktató és 400 külsős előadó tanít, 10 százalékuk külföldi, a cél az, hogy ez az arány 20 százalékra emelkedjen. A külföldi diákok száma a modellváltás előtt 13 százalékos volt, jelenleg 20 százalék körül mozog, a cél, hogy 25 százalék legyen. A minőségi oktatás másik feltétele, hogy minél alacsonyabb legyen az egy oktatóra jutó diákok száma, e téren is folyamatosan javuló tendencia figyelhető meg:

de a cél az 1/12-es arány. A nemzetköziesítés másik hozománya, hogy míg három évvel ezelőtt még a tárgyak csupán 15 százalékát zajlott angol nyelven a tanítás, ma ez már 40 százalékra nőtt – mint a vezetői magyarázták: az üzleti élet, a pénzügyi tantárgyak nyelve angol, mindenhol a világon.

Az egyetem a minőségi ugrással arra számít, hogy a már külföldön tanuló magyar diákokat egy részét vissza tudja vonzani, hasonlóképpen a külföldi egyetemeken tanító magyar professzorokat is vissza tudja csábítani a budapesti katedrára. Azzal is számolnak, hogy a BCE növekvő vonzereje a magyar diaszpórából is sok másod-, harmadgenerációs magyar diákok Budapestre vonzhat – ők egy holland vagy német egyetem helyett az ugyanolyan színvonalú magyar egyetemet érzelmi, származási okból választhatnák inkább.

A munkáját egy éve megkezdő rektor szerint a közgáz a felső középosztály gyerekeinek az egyeteme volt, és azzal, hogy az elmúlt években nőttek a pontszámok, még szelektívebb lett a felvételi, fontos szempont lett, hogy

esetleg nem vették fel őket egyetemre – erre hozták létre az Illyés Gyula tehetségtámogató programot.

Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke

nagy jövőbeli ambíciója, hogy a régió országaiból is idevonzza a hallgatókat, a nyugati egyetemek mellett alternatívát nyújtva számukra – fogalmazott a háttérbeszélgetésen Anthony Radev. A Budapesti Corvinus Egyetem elnöke szerint új intézetek alakultak új vezetőkkel, új szakokat és képzési lehetőségeket indított az egyetem, így minden lehetőséget megteremtettek a hatékony működés számára, illetve arra, hogy a BCE ne csak domináns intézmény maradjon a közgazdasági képzés terén, de a magyar közgáz diploma értéke tovább növekedjen.

Az elmúlt három évben a BCE-n a Corvinus Ösztöndíjnak köszönhetően nappali alapszakon a diákok 74, mesterszakon 85 százaléka térítésmentesen tanul,

Megújították tíz szakukat, ezeket, illetve a tananyagot a piaci igényekhez igazították.

Fenntartható gazdálkodás: a minőség javításának hátországa

A Corvinus nincs már abban a kényszerben, hogy minél több hallgatót vegyen fel, gazdálkodása nem a felvett diákok számától, az állami kvótától függ – hangsúlyozták a sajtóbeszélgetésen az egyetem vezetői. Domahidi Ákos, a BCE kancellárja szerint

a programokat, terveket nem a költségvetés állapota szabja meg, hanem fordítva.

A Budapesti Corvinus Egyetem főépülete (E épület)

Az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány ugyanis

(tulajdonosa lett 80 millió MOL- és 18 millió Richter-részvénynek), és rendelkezik az egyetem mintegy 80 milliárd forint értékű ingatlanjaival. Jelentős bevételei vannak továbbá a tandíjakból, a kutatási és az intézményi pályázatokból is. Mint a kancellár elmondta, fejlesztésekre évente átlagosan 2-3 milliárd forintot fordítanak, az egyetem költségvetését pedig 10 milliárd forinttal megnövelték. A két kulcsszó: a hatékonyság és a minőség – a vezetők szerint mindent ennek rendeltek alá. Ennek jegyében megújították az egyetem arculatát, digitalizálták a belső szolgáltatásokat, ügyintézéseket (90 százalékos digitalizáltság), 15 milliárd forintból felújítják és képzési, illetve sportközponttá alakítják a Ménesi úti kampuszukat. De legfőképpen rendezték a bérviszonyokat: piaci béreket adnak az oktatóknak, három év alatt átlagosan 70 százalékkal emelték az alapbért, és csaknem háromszorosára növelték a béren kívüli juttatások összegét.

--

Fotó: MTI, Budapesti Corvinus Egyetem, Bácsi Róbert László