A 21. században a progresszív erők válnak a múlt foglyává, a konzervatívok viszont a jövő ígéretét hordozzák.
„»Század kialszik s új század lobban« – írta Ady az előző század elején. Az 1989 és 2001 közötti hosszú kilencvenes években az újabb századfordulót, amely ezúttal a 20. kialvását és a 21. fellobbanását jelentette volna, a globális elitnek sikerült prolongálnia. Ám a halasztás ellenére csakhamar elemi erővel tört ránk a felismerés, hogy beléptünk egy új évszázadba, sőt rövidesen az is kiderült, hogy »a 21. század nem a 20. század folytatása«. Ez utóbbit már Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója írja. Frissen megjelent könyvéből kiderül, hogy azé lesz századunk, aki ezt felismeri, és megtalálja a hozzá illő korszellemet.
Az I. világháború jó okot és alkalmat adott annak regisztrálására, hogy a világ változóban van. A jobbak tudták, hogy a hadászati forradalom egy globális társadalmi-gazdasági átrendeződés kísérőjelensége, amelyet a legjobbak kulturális végokokra vezettek vissza. Oswald Spengler máig visszhangzóan adta meg az alaphangot 1918–22-ben megjelent monumentális, kétkötetes művében, melynek A Nyugat alkonya címet adta. Az egyetemes válságérzés olyan erővel csapott le az európai értelmiségre, hogy a húszas–harmincas években egyenesen konjunktúrája volt az „alkonyat-filozófusoknak” (Hamvas Béla), akik egy új tudományágat, a válsággal foglalkozó krizeológiát művelték: értékválság, gazdasági válság, társadalmi krízis, tömegek lázadása.
Ennél jóval pozitívabb kifejezésként szerepelt 1920 és 1944 között a »korforduló« szó, amely akkor vált igen népszerűvé, amikor kitört az újabb világháború, amit megpróbáltak történetpolitikai kontextusba helyezni. Az Arcanum keresője szerint 1940-ben magyar nyelven már ötödével is többször írták le ezt a szót, mint ahányszor a megelőző húsz évben összesen. Használatában élen járt Kovrig Béla szociológus, aki az év során adta ki Korfordulón – Eszmék forrongása, új formák keresése az emberi együttélés mai válságában című könyvét.”
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színész és érdemes művész egy mélyinterjúban őszintén vallott a politikához fűződő kapcsolatáról.
Be se iktatták még, de ő határozza meg az agendát.
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
