Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletág vezetője a jegybanki döntésekről: „az MNB nem tétlenkedik és nem nézi ölbe tett kézzel a kedvezőtlen devizapiaci fejleményeket”.
„A forint az elmúlt időszakban jelentősen gyengült a vezető devizákkal szemben, amelynek okai a magas energiaárak, a háborús környezet és a brüsszeli szankciók” – fogalmazott megkeresésünkre Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője.
Mint arról a Mandiner több alkalommal is beszámolt, a forint árfolyama napról napra romlik az euróéhoz és más vezető devizákhoz képest (mindeközben az európai valuta az amerikai dollárral szemben is jelentősen gyengül – a szerk.), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) így kamatemeléssel próbálkozik.
Legutóbb csütörtökön
Ezzel ugyan mérséklődött a forint gyengülése, de pozitív elmozdulás nemigen történt, csak azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette a csütörtöki Kormányinfón elhangzottakat, vagyis hogy elhárultak a szakmai akadályok az Európai Unióval (EU) való megegyezés útjából, így ősszel megállapodhatnak a helyreállítási alap kifizetéséről. (Cikkünk írásakor 400 és 405 forint között mozgott az euróárfolyam.)
Isépy a jegybanki döntésről azt mondta portálunknak: az MNB „nem tétlenkedik és nem nézi ölbe tett kézzel a kedvezőtlen devizapiaci fejleményeket”, szerinte a csütörtöki, „kiemelkedő” 200 bázispontos kamatemelés emeli az intézmény elszántságát az infláció letörésére, visszaterelésére a jegybanki inflációs célhoz, vagyis a 3 +/- 1 százalékpontos toleranciasávba.
Ugyancsak érdeklődésünkre kifejtette,
Azonban a kabinet egyértelműen deklarálta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy megállapodjon az EB-vel a visszatartott európai uniós források kifizetése érdekében és több területen kompromisszumra is jutott. Mint mondta, „több tekintetben is bizonytalan, turbulens devizapiacokon a forint számára is megnyugvást és kisebb volatilitást eredményezne a megállapodás”.
A Századvég szakértője hangsúlyozta, a monetáris lépések nem egyik napról a másikra fejtik ki hatásukat, hanem több negyedév távlatában. „A 200 bázispontos kamatemelés és a 9,75 százalékos alapkamat mindenképpen régiós és tágabb nemzetközi összevetésben is markánsan vonzóvá teszi a forintot” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy a portfolió-befektetők nem érzelemből és ideológia-vezérelten döntenek, amikor a befektetéseik devizanemén töprengenek, hanem a rideg tények alapján, a magasabb hozamok irányába lépnek.
– hangsúlyozta Isépy Tamás.
A szakértő kifejtette, volatilis környezet még sokáig eltarthat, leginkább a háború befejeződése és az energiaárak moderálódása jelenthetné az enyhülést. Néhány dolgot szerinte azonban ki kell emelni a forint/euró, mint indikátor értelmezésekor. „Egyfelől nem jó, ha gyengül, különösen nem, ha tartósan gyengül a forint árfolyama. Azonban a 2010. évi szituációval ellentétben a lakosságnak jóformán nincsenek devizahitelei, míg az államadósságnak csak 20 százaléka van devizában (2010-ben 51 százalék), így az árfolyamkockázat jóval kisebb” – fogalmazott Isépy Tamás a Mandiner kérdésére.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton
Merényletkísérlet Donald Trump ellen, elhúzódó iráni háború, titkos amerikai–orosz egyeztetések az ukrajnai front mögött. A globális feszültség nő, Európa gyengül, miközben Oroszország erősödik – ki fizeti meg ennek az árát?
Magyarország több ezer milliárd forintnyi uniós forrásra számíthat a következő években. De mit jelent ez valójában a gazdaság számára? A 4-es metró példáján keresztül megnézzük, hogyan működik a gyakorlatban az EU-s finanszírozás, és mi történik a pénzzel, miután megérkezik az országba.
Meglepő fordulat: a közgazdász a kampány után már elkerülhetőnek tartja a megszorításokat, de azért nem jönne rosszul a karcsúsítás.
Választások után: kétharmad, széthulló bizalom, és egy ország, amely még keresi az egyensúlyt a politikai történések és a társadalmi törésvonalak között.
A Mandiner felületén a választás óta kommentek tömege született az eredményről, annak okairól és következményeiről. Olvasóink természetesen sokféleképpen értékelték, elemezték az országgyűlési választást, ezekből következik most egy szűk csokor szerkesztve, tanulságul a következő időkre.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa először ült össze a választások óta, hogy az alapkamat mértékéről döntsön.
Megszűnhetnek a Magyarországgal szembeni engedmények is.
Végre nem haverok kapnak lehetőséget a kormányban.
