Donáth Anna és Cseh Katalin kivetette volna, de az Európai Parlament többsége a földgáz és az atomenergia esetileg fenntartható, zöld besorolása mellett voksolt, egyetértve a Bizottsággal. Miért fontos ez a fejlemény az energiabiztonság szempontjából? Erről írunk az alábbiakban!
A hír igaz
Friss hír, hogy az Európai Parlament elutasította az úgynevezett taxonómia rendelet olyan irányú kiegészítését, ami megakadályozta volna, hogy a földgáz- és atomenergia-ágazatok bizonyos tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek.
Mi fán terem a taxonómia rendelet?
Az uniós taxonómiai rendelet a fenntartható tevékenységek egységes osztályozási rendszere, azaz egy olyan minősítési rendszer,
Magyarul ez egyfajta lista, amelyet minden tagállam és EU-s intézmény elfogad. Ezen a listán pedig azok a tevékenységek vannak felsorolva, amelyek fenntarthatónak minősülnek, illetve amelyek segítenek elérni a közösen kitűzött EU-s környezetvédelmi célkitűzéseket. Ez a lista a piaci szereplőket, befektetőket segíti a fenntartható befektetési döntésekben.
Miért zöld a földgáz és az atomenergia?
Az atomenergia kifejezetten az alacsony széndioxid-kibocsátású energiaforrásnak minősül, amely hosszú távon is képes ellátásbiztonságot és kiszámítható működési költségeket, s ezáltal többé-kevésbé előrelátható árakat szavatolni. Mégis nagy viták folytak az atomenergia megítéléséről. Még nagyobbak a földgázéról.
Ez a két energiaforrás azért kerülhetett fel a listára, mert a döntéshozók szerint mindkettő segít a zöld átmenetben. De a listára kerülés
Megfogalmazáaztak egy igen szigorú kritériumrendszert, amely alapján lehet az Európai Bizottsághoz fordulni, hogy az adott beruházást nyilvánítsa fenntartható tevékenységnek. Erről a Bizottság hoz döntés – egyesével mérlegelve minden elé kerülő beruházást.
Miért van erre szükség? A megújuló energiaforrások jelenleg erősen kitettek bizonyos külső változóknak – elsősorban az időjárásnak. Ebből fakadóan nem tekinthetők minden esetben megbízhatóan és kiszámíthatóan energiát termelő megoldásoknak. Emiatt a jelenlegi energiaigények mellett óriási szükség van olyan megoldásokra, amelyek alacsony kibocsátással járnak, és stabil alapot tudnak adni az energiaellátásnak.
Az Európai Bizottság javaslata szerint
azok hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Átmeneti jelleggel, adott feltételek és átláthatósági követelmények mellett ezért megengedi, hogy az iparág egyes tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek.
Az Európai Bizottság által már elfogadott előírás elleni indítványt az Európai Parlamentben a voksoláson részt vevő 639 képviselő közül mindössze 278-an szavazták meg, 328-an ellenezték a javaslatot, 33 törvényhozó pedig tartózkodott.
Ezzel megnyílt az út a javaslat törvényerőre emelkedése előtt. Ha ez megtörténik, akkor az ilyen erőművekbe való beruházások sokkal kedvezőbb megítélés alá esnek majd – kivéve, ha az EU 27 tagállamának többsége elutasítja. A tagállamok részéről történő elutasítás viszont a jelenlegi energiapiaci trendek mellett szinte kizárható.
Miért fontos ez a döntés európai szinten?
Ha a gázt és az atomenergiát egy az egyben kivették volna az említett listából, akkor azzal távol tartották volna a hosszú távú befektetőket ezektől a szektoroktól. Vagyis nem vagy igen kevés ilyen irányú energetikai beruházás valósult volna meg, ezzel pedig jelentősen csökkent volna a kínálat az energiapiacon – pont egy olyan időszakban, amikor az EU tagországai éppen energiahiánnyal szembesülnek.
A földgáz és az atomenergia elutasítására irányuló (egyébként zöld és baloldali) javaslat
Ugyanis jelenleg az Oroszországból érkező csökkentett gázmennyiség miatt számos tagállam komoly kihívásokkal szembesül már a jelenben, de különösen a téli hónapokra való előkészületek során, ezért az érintettek közül többen már a jelentős szennyezéssel járó szénerőművek újraindítása és a meglévők teljesítményének növelése irányába kezdtek el gondolkodni. Ez pedig – lássuk be – végképp nem szolgálja a klímavédelmi célokat.
Politikai játszmák a háttérben
Ha elegánsan akarunk fogalmazni, akkor a javaslatot tekinthetjük politikai ütemtévesztésnek is. Hiszen nem időszerű ilyen irányú lépéseket tenni. A javaslat megjelenése viszont közel sem véletlen, ugyanis – több más egyéni képviselői támogatás mellett – azt a Zöldek és a Baloldal egységesen támogatták, illetve jegyezték. A javaslatot ugyan a szavazáson elutasították, de szinte minden képviselőcsoportból kapott több-kevesebb támogató voksot.
ellenezte az összes részt vevő fideszes képviselő, illetve szocialista frakcióból a két DK-s és az egy MSZP-s.
Miért fontos ez a döntés számunkra?
A magyar kormánypárti EP-képviselők már a javaslat felmerülésekor jelezték: ha kiveszik a földgázt és az atomenergiát az említett listából, akkor a rezsicsökkentés és a megfizethető energiaellátás kerülhet veszélybe. S ez éppen egy olyan időszakban, amikor az említett „utánpótlási” problémák miatt a piaci árak már amúgy is az egekben vannak. Ezt pedig most sikerült elkerülni.
Fotó: Mandiner archív
A jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzetben Ukrajna uniós integrációja nemcsak illúzió, hanem kifejezetten veszélyt is jelenthet az EU stabilitására – figyelmeztet elemzésében Morten Heiberg és Rasmus Mariager dán professzor.
Az Európai Bizottság jelenéséből az is kiderül, miért erőlteti az EU vezetése a többkulcsos adórendszert.
Európa mindig megfeledkezik arról, amiről a versenytársak soha: a gazdasági és biztonsági önérdekek kőkemény realitásáról. Molnár Dorina írása.
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
Ötödik alkalommal telt meg a Várkert Bazár a Mandiner Klubest közéleti fórumán.
Lám, ez a Tisza szeretetországa. Amiből csak éppen a szeretet hiányzik. Horváth K. József írása.
