„Rendkívül fontos lenne, ha a szabályozásban és adópolitikai intézkedésekben népegészségügyi szempontok is érvényesülnének a fiskális szempontok mellett” – szögezi le a Mandinernek a szakértő. Joó Tamás szerint mindenképp el kellene kerülni, hogy a most divatos Elf Bar a hevített dohánytermékek sorsára jusson, amely a hagyományos dohánytermékekhez képest jóval kedvezőbb szabályozás miatt letarolta a magyar piacot: két év alatt harmincszorosára nőtt a forgalma.
„Verhetetlen élmény” szlogennel – hirdeti egy magyar nyelvű weboldal a köznyelvben manórúdnak is nevezett új dohányterméket, az Elf Bart. Itt nyolcszáz, ezerötszáz, kétezerötszáz és háromezres slukkos verzióban, és rengeteg ízben – a kókuszos-sárgadinnyéstől a mangó-barackos-görögdinnyésig – kapható a fiatalok körében járványként terjedő, a szakértők szerint igen veszélyes portéka. Egyébként vannak – jellemzően kínai – webshopok, ahol
– tudjuk meg Joó Tamástól, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ adjunktusától. „Szívja, szívja a fiatal, és míg a hagyományos cigarettánál észleli, hány szálnál tart, addig az Elf Barnál fogalma sincs róla. Ebből adódóan pedig arról sincs, milyen szintű nikotinmennyiséget és egyéb káros anyagot juttatott a szervezetébe” – teszi hozzá.
A termék egészségre káros hatásairól egy korábbi cikkünkben Zacher Gábort kérdeztük. A toxikológus elmondta, a mai napig nem ismerjük, pontosan milyen ártalmas összetevőket tartalmaz a most trendi dohánytermék, szerinte vélhetően nikotin, propilén-glikol, növényi glicerin és különféle aromaanyagok lehetnek benne. Úgy véli, legnagyobb veszélynek a fiatalok vannak kitéve, hiszen kellemes illata és íze miatt a tizenévesek is előszeretettel pöfékelik, miközben náluk a függőség kialakulásának nagyon komoly veszélye. A nikotin az egyik legerősebb függőséget kialakító vegyület, ami önmagában is káros lehet.
„Az Elf Barnak és a dohányiparnak is a fiatalok az elsődleges célpontjai. Ez az addikció kialakulásának legfogékonyabb időszaka” – ezt már Joó Tamás mondja lapunknak, hangsúlyozva, hogy
A dohányzás visszaszorítására tett erőfeszítések megtették hatásukat: az elmúlt húsz évben Európa-szerte csökkent a hagyományos cigarettát használók aránya. Az egészségre pozitívan ható tendencia kihívás elé állította a dohányipar szereplőit, ezért olyan új, a kornak megfelelő, trendi eszközök kifejlesztésébe kezdtek, amellyel fenntartható a nikotinfüggőség, ezáltal pedig biztosított a bevételük. Hogy azt még tovább növeljék, a dohányipar szereplői mindent megtesznek annak érdekében, hogy az újfajta dohánytermékeket „füstmentes” és „ártalomcsökkentő” termékekként, vagy a dohányzásról való leszokásban segítő eszközként pozícionálják.
Előszeretettel hangoztatják, hogy ezek a termékek mentesek a kátránytól, ezért kevésbé ártalmasak az egészségre. „Csakhogy ez nem igaz. Az igazság az, hogy
halvány lila fogalmunk sincsen arról, hogy ezek a dohánytermékek hosszú távon milyen hatással vannak az egészségére.
Egyet tudunk: más elven működnek. Hosszú éveknek, évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy lássuk, milyen károkat okoznak az emberi szervezetben” – emeli ki Joó Tamás. Ennek oka pedig az, hogy ezek a termékek is tartalmaznak nikotint, ami nemcsak a függőség kialakulása miatt veszélyes, hanem olyan betegségek okozója is lehet, mint az érelmeszesedés vagy az inzulinrezisztencia, de növeli a daganatos betegségek kialakulásának veszélyét, valamint rontja a vérkeringést és emeli a vérnyomást is.
Vannak „nikotinmentes” manórudak is, csakhogy több kutatás is kimutatta, hogy ezek is tartalmazhatnak nikotint, valamint a propilén-glikol és növényi glicerin hevítés hatására olyan kémiai átalakuláson mennek át, amely során rákkeltő és mérgező anyagok keletkeznek. „Feltételezhető, hogy a szív-érrendszeri betegségek kialakulására, immunműködésre hosszabb távon is negatív hatással van az e-cigaretta” – hangsúlyozza Joó Tamás.
Fontos, hogy a kutatások azt mutatják, hogy az e-cigarettát használók jellemzően más nikotinos terméket is szívnak. Joó Tamás hangsúlyozza, hogy egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az e-cigarettával kezdő fiatalok könnyebben fognak a későbbiekben más típusú dohány és nikotinos terméket kipróbálni, illetve rendszeresen használni, mint az ehhez a termékhez nem nyúló társaik.
„Nagyon erős ezeknek a termékeknek a kapuhatása,
nem füstmentessé, hanem füstmentessé és nikotinmentessé kell tenni az országot” – hívja fel a figyelmet.
A termék a hatályos szabályozás értelmében dohánygyártmánynak számít, tehát jogszerűen csak trafikban, zárjeggyel ellátva lenne értékesíthető, ráadásul csak ízesítés nélküli változatban. Aki Magyarországon engedély nélkül értékesít ilyen terméket, az 5 millió forinttól 500 millió forintig terjedő bírságot kockáztat. Jelenleg több mint húsz büntetőeljárást folytatnak az Elf Bar illegális kereskedelme miatt, négy ember van letartóztatásban – közölte Tóth Márk pénzügyőr ezredes, a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának igazgatója egy sajtótájékoztatón. Az eddig lefoglalt mintegy 30 ezer Elf Bar piaci értéke 250 millió forint. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a kereskedelme, de az Elf Bar birtoklása, külföldről saját célra történő rendelése is törvényellenes.
Nemcsak az egészségügyi szakértők, de a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága sem javasolja, hogy az Elf Bar legális legyen. Utóbbi ingyenesen hívható zöld számot (1828) indít, amelyen várják az Elf Barral kapcsolatos lakossági bejelentéseket, valamint felhívják a figyelmet, hogy az Elf Bar elleni fellépés közös ügy, amelybe a pedagógusokat, szülőket is be kell vonni.
„Attól még, hogy szabályozzuk ezeknek a termékeknek a forgalmát, ugyanúgy károsak maradnak az egészségre. A szabályozás az államnak jó, növeli a bevételeket. Rendkívül fontos lenne, ha a szabályozásban és adópolitikai intézkedésekben népegészségügyi szempontok is érvényesülnének a fiskális szempontok mellett” – rögzíti Joó Tamás. Példaként említi a hevített dohánytermékeket, amik 2018-2019 környékén még nem voltak legálisan elérhetők a magyar piacon, főleg a környező országokból illegális úton került a fogyasztókhoz. „Akkor is komoly ellenőrzéseket hajtott végre a NAV az illegális kereskedelem felszámolása céljából. 2019. áprilisától legálisan is megjelent a hazai piacon a hevített dohánytermék.
Akkoriban 10-12 millió szálat adtak el, három év alatt ez a szám harmincszorosára nőtt”
– ezt az egyik legsúlyosabb dohányzással kapcsolatos problémaként értékelte Joó.
A szakértő úgy véli, a hazai szabályozás a hevítésre szánt dohánytermékekkel kapcsolatban rendkívül gyenge, hiszen minden ezzel ellentétes kísérlet ellenére letarolja a magyar piacot, szerinte érdemi beavatkozás nélkül néhány éven belül már a hagyományos gyári cigarettát is megelőzve ez lesz a meghatározó dohánytermék Magyarországon. Ezzel a dohányipar biztosítja a nikotinfüggőség fenntartását és a piacának a megtartását hosszú évtizedekre.
Szerinte az lenne a megoldás, ha az új típusú dohánytermékeket a hagyományos dohánytermékekkel azonos szinten szabályoznák. „Terhelje ezeket is a hagyományos dohánytermékekkel azonos jövedéki adómérték, tiltsák az ízesítést, és a társadalmi célú felvilágosítást célzó megtévesztő »reklámozási« módszereket is” – szögezi le. Szerinte a korlátozás legfontosabb eszköze az adóemelésen keresztüli áremelkedés.
Ám úgy véli, önmagában ez és a tiltás sem elég,
Szerencsére az Elf Bar kapcsán azonnal léptek, a Kréta rendszerben is felhívták a figyelmet a termék veszélyeire, és ezt folytatják a nyári táborokban, szeptembertől pedig valamennyi iskolában, valamennyi osztályban osztályfőnöki órán.
(Fotó: YouTube/MTVA)