Nikotin, polietilén-glikol, növényi glicerin, aromaanyagok – sorolja Zacher Gábor a Mandinernek, szerinte mit tartalmazhat az Elf Bar. Hazánk legismertebb toxikológusa is csak tapogatózik a köznyelvben manórúdnak is nevezett új dohánytermék összetétele kapcsán, ugyanis – bár az emberek már egy ideje használják – még mindig nincs hivatalos információ arról, mit tartalmaz, így a szakértők sem tudják, mennyire veszélyes.
Zacher úgy tudja, már megvizsgálták az eszközt, ám egyelőre nem hozták nyilvánosságra a vizsgálat eredményeit. „Nem tudom, miért nem, hiszen csak így tudjuk besorolni a terméket arra a tengelyre, aminek kezdőpontja az egyáltalán nem dohányzó, a végpontja pedig a két doboz Kossuthot naponta elszívók. Enélkül pedig nem is lehet róla hitelesen nyilatkozni” – teszi hozzá.
Ráadásul, ha ismernénk is az összetevőket sem lenne teljesen éles a kép, hiszen a szóban forgó hevített dohánytermék hosszútávú hatásai továbbra is rejtve vannak előttünk. Az e-cigarettáról is csak jó pár évvel a megjelenését követően derült ki annak a tüdőkárosító hatása.
„Jó lenne, ha lenne hiteles információ, hiszen az emberek – a törvényi szabályozás ellenére is használják”
– hangsúlyozza a szakértő.
Nikotinszag helyett kellemes illat
Nem elég, hogy az összetevőit nem ismerjük, a helyzetet nehezíti, hogy az Elf Bártól nem lesz jellegzetes nikotinszagú az ember, sőt kifejezetten kellemes az illata. Emiatt aztán a tinik is szívhatják anélkül, hogy attól kell tartaniuk, hogy azonnal lebuknának otthon. „Azt se felejtsük el, hogy míg a gimi mosdójában letüdőzött cigarettától majd’ megfulladtunk, mert igazából nem volt jó, addig az Elf Bárban épp az a rossz, hogy jó” – villantja fel a termékkel kapcsolatos, főleg a fiatalokra leselkedő legfőbb veszélyfaktort a toxikológus. Kiemeli, azt, hogy jó, természetesen nem úgy érti, hogy az egészségnek tenne jót, hanem úgy, hogy a szívó szempontjából nem lesznek olyan negatív élményei tőle.
Zacher azt is elárulja, ő is kipróbálta a terméket, tapasztalata szerint nemcsak az illata, az íze is kellemes. A bogyós gyümölcstől az ananászon és a mangón keresztül az almáig rengeteg ízesítésben kapható. Mint mondja, a fiatalokra és a kamaszokra „jelentősen veszélyes”, ő maga is látott nem egy 12-13 évest, ahogy a tízes évei végén járó „dílerüktől” jutott a termékhez. „Sajnos ez trendi most, és a divattal nehéz bármit is kezdeni” – emeli ki.