Mutatjuk, mi áll az óriási kamatemelés hátterében.
Az, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa megemelte az alapkamatot, várható és helyes lépés volt, hiszen a magas infláció ezt szükségessé tette. A mértéke, a 185 bázispont azonban kicsit több, mint amire a szakértők számítottak – mondta el a Mandinernek a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyének a vezetője.
– bár a kamatstop ezt mérsékelni fogja –, a betéti kamatok emelkedése pedig megnöveli a megtakarításokat.
A közgazdász szerint hasonló módszerekkel próbálkoznak azok az európai országok is – többek között Lengyelország, Csehország, Románia –, amelyek nem váltották le a saját valutájukat, de a magyar jegybank sokkal aktívabb és bátrabb döntéseket hozott az elmúlt hónapokban ebben az ügyben.
Igazából a balti államok sorsa az érdekes, ahol euró van, és hatalmas az infláció – még a magyar is jóval meghaladja –, hiszen az Európai Központi Bank továbbra sem változtat a nulla százalékos kamatlábon, amely komoly problémákat jelenthet – mondta Sebestyén Géza.
Pálfalvi Milán közgazdász, a Nézőpont Intézet elemzője lapunknak úgy nyilatkozott, „a június 1. óta fennálló 5,9 százalékos jegybanki alapkamat mérsékelte ugyan az elmúlt hetek háborús inflációját, de miután ennek a háborús inflációnak az egyetlen megoldása a béke, mely egyelőre kérdésesnek tűnik, ezért indokolt a jegybanki beavatkozás az emberek megvédése érdekében, a piacok megnyugtatására és a monetáris politika kordában tartásáért. Vagyis ezzel a döntéssel az MNB hozzájárul a háborús infláció kezeléséhez, de az egyetlen megoldás a háborús infláció megállítására továbbra is a béke.”
Nyitóképen: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
Szlovákiából sem kértek.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, Sebestyén Géza sokatmondó statisztikát osztott meg, amelynek adatai az Európai Bizottságtól származnak.
Magyarország mögött Lengyelország, Ausztria, Csehország, és még Horvátország is.
A közgazdász úr ennek fényében jobban tette volna, ha a károgás helyett inkább csendben marad.
Az orosz jegybank folyamatos kamatemelésekkel igyekszik csökkenteni az inflációt. Elvira „A Pusztító” Nabiullina könyörtelen: legutóbb már 21 százalékra húzta fel az alapkamatot. A vállalatok tulajdonosai most úgy döntöttek: elég volt a központi bank elnökéből.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
