Az MNB monetáris tanácsa keddi ülésén 7,75 százalékra növelte a jegybanki alapkamatot.
Hatalmas mértékű kamatemelésről döntött az MNB monetáris tanácsa kedden: 7,75 százalékra növelte a jegybanki alapkamatot. A lépés hatására a napközben 400-401 forint/eurós szintről azonnal a 397-es szintre erősödött a forint, majd negyed háromra visszatért a kereskedés 399 közelébe.
Az, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa megemelte az alapkamatot, várható és helyes lépés volt, hiszen a magas infláció ezt szükségessé tette. A mértéke, a 185 bázispont azonban kicsit több, mint amire a szakértők számítottak – mondta el a Mandinernek a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyének a vezetője.
– bár a kamatstop ezt mérsékelni fogja –, a betéti kamatok emelkedése pedig megnöveli a megtakarításokat.
A közgazdász szerint hasonló módszerekkel próbálkoznak azok az európai országok is – többek között Lengyelország, Csehország, Románia –, amelyek nem váltották le a saját valutájukat, de a magyar jegybank sokkal aktívabb és bátrabb döntéseket hozott az elmúlt hónapokban ebben az ügyben.
Igazából a balti államok sorsa az érdekes, ahol euró van, és hatalmas az infláció – még a magyar is jóval meghaladja –, hiszen az Európai Központi Bank továbbra sem változtat a nulla százalékos kamatlábon, amely komoly problémákat jelenthet – mondta Sebestyén Géza.
Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád
Ezúttal sem változtatott az alapkamat mértékén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így tavaly szeptember óta változatlan és egyelőre így is marad.
Még mindig tart a jegybanki vizsgálat, hogy kiderítsék, miként juthatott a bennfentes információhoz és kaszált azzal több millió forintot a Tisza Párt elnöke. A politikus eddig igen ingerülten kezelte az ügyet, jövő héten viszont kiderülhet, mire is jutott a felügyelet, azaz hogyan zárul Magyar Péter bennfentes ügye.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kijelentette, „a gazdaságpolitika sikeréhez elengedhetetlen a pontos adatok ismerete és korrekt kommunikációja”.
Magyarország az elsők között kezdett aranyvásárlásba, az arany értéke pedig azóta a százszorosára nőtt, így stratégiai előnybe kerültünk.
Mi lesz a jövője az aranynak?
A Varga Mihály vezette tanács nem változtatott az alapkamat mértékén és a kamatfolyosón sem.
Nézzék meg az alábbi összeállítást és terjesszék mindenhol!
Magyar Péterék adórendszerében egy légiforgalmi irányító havonta több, mint fél millió forintot veszítene.
