Az MNB monetáris tanácsa keddi ülésén 7,75 százalékra növelte a jegybanki alapkamatot.
Hatalmas mértékű kamatemelésről döntött az MNB monetáris tanácsa kedden: 7,75 százalékra növelte a jegybanki alapkamatot. A lépés hatására a napközben 400-401 forint/eurós szintről azonnal a 397-es szintre erősödött a forint, majd negyed háromra visszatért a kereskedés 399 közelébe.
Az, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa megemelte az alapkamatot, várható és helyes lépés volt, hiszen a magas infláció ezt szükségessé tette. A mértéke, a 185 bázispont azonban kicsit több, mint amire a szakértők számítottak – mondta el a Mandinernek a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyének a vezetője.
– bár a kamatstop ezt mérsékelni fogja –, a betéti kamatok emelkedése pedig megnöveli a megtakarításokat.
A közgazdász szerint hasonló módszerekkel próbálkoznak azok az európai országok is – többek között Lengyelország, Csehország, Románia –, amelyek nem váltották le a saját valutájukat, de a magyar jegybank sokkal aktívabb és bátrabb döntéseket hozott az elmúlt hónapokban ebben az ügyben.
Igazából a balti államok sorsa az érdekes, ahol euró van, és hatalmas az infláció – még a magyar is jóval meghaladja –, hiszen az Európai Központi Bank továbbra sem változtat a nulla százalékos kamatlábon, amely komoly problémákat jelenthet – mondta Sebestyén Géza.
Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád
Az orosz jegybank folyamatos kamatemelésekkel igyekszik csökkenteni az inflációt. Elvira „A Pusztító” Nabiullina könyörtelen: legutóbb már 21 százalékra húzta fel az alapkamatot. A vállalatok tulajdonosai most úgy döntöttek: elég volt a központi bank elnökéből.
Augusztusban az MNB jelentése szerint bőven több, mint 200 milliárd forinttal nőtt a megtakarítás.
A jegybank hamarosan távozó elnökét Németország és Magyarország gazdasági kapcsolatainak előmozdítása miatt érte a kitüntetés.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
Szakértőt kérdeztünk a forintgyengülés okairól.
Ugyan a jegybanki inflációs cél teljesült szeptemberben, ám a külső gazdasági helyzet romlása, a forint gyengülése és a Fed kamatcsökkentési kilátásai miatt október 22-én elmaradt a kamatvágás. Novemberben sem valószínű az irányadó kamat mérséklése, azonban decemberben 25 bázispontos csökkentés lehet, míg 2025 végére a jegybanki alapkamat várhatóan 5 százalék körüli szintre süllyedhet – értékeli a Monetáris Tanács friss döntését a Makronóm Intézet elemzője.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
