A történész nosztalgiával gondol a két világháború közötti Romániára, ahol a holokauszt idején „pénzért életet lehetett vásárolni”, szemben a Horthy-korszakkal, amely egy centralizált, merev rendszert hozott létre.
Interjút adott a Klubrádiónak Karsai László történész, a téma a főispán és a vármegye elnevezések bevezetésének tervezete volt.
Karsai a beszélgetés elején röviden felvázolta, hogyan nézett ki a Horthy-korszakban a magyar közigazgatás. A két világháború közötti rendszer egyébként nagyrészt a dualizmus-kori állapotokon alapult. Elmondta, a főispánok szerepe igazából névleges volt, időnként megvizsgálták a vármegye ügyeit,
A vármegyék autonómok voltak ugyan, de az alispánok – akiket a vármegyei kisgyűlés választott meg – közvetlenül a Belügyminisztérium alá tartoztak. Az ő kezükben volt a közigazgatás. Az adott vármegyére kiadott alispáni rendeletet csak a belügyminiszter tudta megváltoztatni. Alájuk tagozódtak be a főjegyzők, főszolgabírók, szolgabírók. Az ő döntéseiket is csak a belügyminiszter bírálhatta felül. Ezzel pedig a politikai ellenzéket is kézben tudták tartani – mondta Karsai, aki attól fél, hogy a továbbiakban az Orbán-kormány is az önkormányzati jogköröket csorbíthatja ezzel a lépéssel.
A legérdekesebb rész ezután következett: a történész összehasonlította a Horthy-korszak Magyarországát a két világháború közötti Romániával, amelyre ő saját bevallása szerint nosztalgiával gondol vissza. Ennek oka, hogy bár keleti szomszédunk (akkor is - a szerk.)
egy korrupt ország volt, hiszen ott a holokauszt idején „pénzért életet lehetett vásárolni”.
„A Horthy-korszak – mindenki kapaszkodjon meg, én nem vagyok a Horthy-korszak híve – ahhoz képest, amilyen korrupció volt Romániában, egy tisztességes, hófehér kesztyűs rendszer volt, ahol nem lehetett pénzért életeket vásárolni. Centralizált, nagyon merev rendszer volt, a társadalmi felemelkedés esélytelen volt” – mondta.
Karsai szerint arra készül a kormány, hogy minden önkormányzati autonómiát elsorvaszt, és ha elfogyott a pénzük, lényegében nem marad lehetőségük, mint meghajolni a kormány akaratának. „A kormány mindenkit kézből akar etetni” – jelentette ki.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Attila
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Akár 11,5 lejre, csaknem 1000 forintra nőhet a gázolaj literje, sürgős intézkedéseket sürgetnek a szomszédban.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Drasztikusan csökkent az idegenforgalom keleti szomszédunknál. A magyar turizmus viszont szárnyal.
Nagyon egyszerű oka van annak, hogy a Hormuzi-szoros lezárása nem hozta a frászt Romániára.
A kutatások alapján egyre inkább kirajzolódik, hogy a választások során a helyi jelöltek ismertsége, hitelessége igencsak döntő tényező lesz.
Kaja Kallas szerint máshogy nem lehet legyőzni az „orosz imperializmust”.
