Románia, korrupció, holokauszt, Horthy-korszak, centralizáció – Karsai Lászlót a főispánokról kérdezték a Klubrádióban

2022. június 23. 10:01

A történész nosztalgiával gondol a két világháború közötti Romániára, ahol a holokauszt idején „pénzért életet lehetett vásárolni”, szemben a Horthy-korszakkal, amely egy centralizált, merev rendszert hozott létre.

2022. június 23. 10:01
null

Interjút adott a Klubrádiónak Karsai László történész, a téma a főispán és a vármegye elnevezések bevezetésének tervezete volt.

Karsai a beszélgetés elején röviden felvázolta, hogyan nézett ki a Horthy-korszakban a magyar közigazgatás. A két világháború közötti rendszer egyébként nagyrészt a dualizmus-kori állapotokon alapult. Elmondta, a főispánok szerepe igazából névleges volt, időnként megvizsgálták a vármegye ügyeit,

de nem ez volt az igazi feladatuk, a királyt, később pedig a kormányt képviselték.

A vármegyék autonómok voltak ugyan, de az alispánok – akiket a vármegyei kisgyűlés választott meg – közvetlenül a Belügyminisztérium alá tartoztak. Az ő kezükben volt a közigazgatás. Az adott vármegyére kiadott alispáni rendeletet csak a belügyminiszter tudta megváltoztatni. Alájuk tagozódtak be a főjegyzők, főszolgabírók, szolgabírók. Az ő döntéseiket is csak a belügyminiszter bírálhatta felül.  Ezzel pedig a politikai ellenzéket is kézben tudták tartani – mondta Karsai, aki attól fél, hogy a továbbiakban az Orbán-kormány is az önkormányzati jogköröket csorbíthatja ezzel a lépéssel.

A legérdekesebb rész ezután következett: a történész összehasonlította a Horthy-korszak Magyarországát a két világháború közötti Romániával, amelyre ő saját bevallása szerint nosztalgiával gondol vissza. Ennek oka, hogy bár keleti szomszédunk (akkor is - a szerk.)

A Horthy-korszak – mindenki kapaszkodjon meg, én nem vagyok a Horthy-korszak híve – ahhoz képest, amilyen korrupció volt Romániában,  egy tisztességes, hófehér kesztyűs rendszer volt, ahol nem lehetett pénzért életeket vásárolni. Centralizált, nagyon merev rendszer volt, a társadalmi felemelkedés esélytelen volt” – mondta.

Karsai szerint arra készül a kormány, hogy minden önkormányzati autonómiát elsorvaszt, és ha elfogyott a pénzük, lényegében nem marad lehetőségük, mint meghajolni a kormány akaratának. „A kormány mindenkit kézből akar etetni” – jelentette ki.

Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Attila

Összesen 49 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
amca
2022. június 25. 08:19
Karsai .te azért nekünk ott vagy ahol. Bangóné Kari Getzy Gétzy Getzy Puzsér Márki Majmun. és még az egész moschlék..
lendvaiildiko
2022. június 24. 18:34
Én nem tudom, hogy érezték magukat a zsidók Romániában. Mindenki megítélésére bízom. Idézet a wikipediáról, Antonescu szócikk: (Lehet, hogy ma is lehet a háttérben üzletelni Antonescu tábornok történelmi megítélésében). Az is kihangsúlyozandó, Észak-Erdélyből csak a német megszállást követően deportálták a zsidókat és a székely zsidókat - akik a fajelmélet szerint nem voltak zsidók, csak zsidó vallásuak. Ezzel szemben a jó Romániában ANTONESCU CONDUCATOR SÍMÁN DEPORTÁLHATOTT... Antonescu a hadsereget könyörtelenségre szólította fel annak érdekében, hogy megszabaduljon a bukovinai és besszarábiai zsidóktól. Ennek következtében több mint 310000 zsidót űztek el az említett területekről román és német katonai egységek román, illetve ukrán civilek segítségével. Szeptember 15-én a Conducator elrendelte 150 000 túlélő koncentrációs táborokba és gettókba zárását a németek által megszállt Ukrajna transznisztriai részén – itt a háború során 80 000 európai zsidót végeztek ki a nácik és csatlósaik. A 150 000 főből mindössze ötvenezren élték túl a deportálást (ők 1943 decemberétől a szovjetek közeledtére hazatelepülhettek). 1941. október 22-én az ogyesszai parancsnokságnál történt robbantás hatására Antonescu 200 fő kivégzését rendelte el minden egyes román és német tisztért. Másnap a városban 25000 helyi zsidót végeztek ki a partizánok akcióját megbosszulandó. Összességében elmondható, hogy a Romániában háború előtt élő 760 000 zsidó közül 420 000 halt meg, főleg Besszarábiában, Bukovinában és a Magyarország részét képező Észak-Erdélyben (itt a német megszállás idején). Románia magterületén azonban Antonescu nem engedélyezte a tömeges deportálásokat, félve, hogy gazdasági összeomlást okozna. Bár Antonescu személyes felelősségéről voltak viták, 280 000-380 000 zsidó halálért tartják felelősnek. Közvetlen felelősségét egy bizottság állapította meg, amelyet a Nobel-békedíjas Elie Wiesel vezetett és amelynek jelentését 2004-ben a román kormány hivatalosan is elfogadta. 2006. decemberében azonban a bukaresti legfelső bíróság felmentette a béke elleni bűnök alól (a fő vádpont ellene). Később számos zsidó szervezet és az orosz kormány is tiltakozott. Ez az első eset Romániában, hogy egy százezrek haláláért felelős embert felmentenek egy ilyen fontos vádpont alól.
Osztap Bender
2022. június 24. 05:36
Ez egy, a magyar történelmet folyamatosan hamisító zsidó "történész"! Görénysége, szemétsége nem ismer határt.
MayorAnna 03
2022. június 23. 17:11
Hagyd má' a szarba a holokausztot, ami által csak gyarapodtál, hálátlan!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!