az ENSZ, az EU, a bürokraták, az IMF, az európai emberi jogi, a luxemburgi, a nemzetközi büntetőbíróság, a német külügy, a nyugati egyetemek és a nyugati cégvezetők, Soros György, az Amnesty, a Human Rights Watch, a nemzetközi kapcsolatok hálója – akik mind-mind egy célt szolgálnak Fonte szerint.
A második világháborút követően egy új nemzetközi világrend alakult ki, ami most átalakulóban van. A globalista szervezetek célja Fonte szerint, hogy még befogadóbbá tegyék a nemzeteket, internacionalista, transznacionalista irányba tolják az országokat. E tendenciák szerint a nemzetállamoknak fel kell adniuk a szuverenitásuk egy részét a globális együttműködés érdekében. A végső cél a globális jogállam. Ha ebben sikert érnek el, akkor a demokratikus szuverenitás komoly vereséget szenvedne, de ez egyelőre még nem történt meg, a jövő nyitott.
A 2015-ös migrációs válság már az átalakulást képviselte, a társadalom, kultúra, civilizáció átalakítását szolgálta. Fonte úgy látja:
a nagy kérdés, hogy hagyjuk-e átalakulni országainkat,
hiszen lehetőségünk van fellépni, még nem veszítettük el a harcot. Ha továbbadjuk szokásainkat, erkölcseinket a jövő generációnak, megakadályozhatjuk ezt – fejtette ki Fonte, aki szerint a harc valójában elég régre nyúlik vissza. Az EU mára elmozdult a régi nagyok elveitől: Thatcher még a tagállamoknál akarta tartani a hatalmat, de Gaulle egyenesen protekcionista volt. Fonte szerint ők még szigorúan demokraták és szuverének voltak, ellene voltak a transznacionális ügyintézésnek.