A nemzetközi világrendben megjelenő új törekvések szerint a nemzetállamoknak fel kell adniuk a szuverenitásuk egy részét a globális együttműködés érdekében. John Fonte, a Hudson Institute kutatója járt Budapesten!
Nyitókép: Atlasz szobra New Yorkban (Natalia Seliverstova / Sputnik / Sputnik via AFP)
A globális erők és az amerikai demokrácia konfliktusáról szól John Fonte egyik leghíresebb könyve, a Sovereignty or Submission: Will Americans Rule Themselves or be Ruled by Others?, mely rövidesen magyarul is megjelenik az MCC Press gondozásában.
A konzervatív Hudson Institute kutatójának magyarországi könyvbemutatóján, mely során az angol verziót mutatták be, Fonte rögtön Francis Fukuyama érvelésével kezdett vitatkozni, mely szerint a jövőben nem lesz verseny a demokráciával szemben. Fukuyama szerint a jövő a transznacionális jogállamoké, de ez Fonte szerint ez téves, mivel az alkotmányos demokrácia kihívás előtt áll a nyugati világban.
A fő kihívó Fonte véleménye szerint a trasznacionális progresszivizmus, melynek az a célja, hogy a demokratikus nemzetállamokkal szemben lépjen fel.
Előbbi a döntéshozatal jogát átengedi meg nem választott intézményekhez, amik egyáltalán nem felelősek a népnek. Ide tartoznak uniós szervek, a nemzetközi bíróságok, a nemzetközi kereskedelmi szervezetek, amik már a hatvanas évek óta dolgoznak a nemzetállamok ellen. A fő konfliktus azonban az utóbbi során történik.
A woke ideológia szerint csak elnyomók és elnyomottak vannak: előbbiek a fehér heteró keresztények, utóbbiak a nemi, faji kisebbségek, a menekültek, és az ideológusuk ezeket az utóbbiakat uszítják a nemzeti, vallásos intézmények ellen. Végső soron átalakulást akarnak a nyugati államokban, új rezsimet hoznának létre, ami külsőleg alá van rendelve a külföldi szakemberek irányításának, belülről pedig a folyamatosan fejlődő politikai korrektség felügyeli azt – véli Fonte.
Az amerikai előadó emlékeztetett: a liberalizmus eredetileg nem volt „woke”. A hagyományos politikai liberalizmus, Lincoln és Kossuth világnézete, amely az alapvető emberi jogok mellett állt ki, Fonte szerint a társadalom helyes működésének alapja. A valódi demokráciák még ezt óvják.
az ENSZ, az EU, a bürokraták, az IMF, az európai emberi jogi, a luxemburgi, a nemzetközi büntetőbíróság, a német külügy, a nyugati egyetemek és a nyugati cégvezetők, Soros György, az Amnesty, a Human Rights Watch, a nemzetközi kapcsolatok hálója – akik mind-mind egy célt szolgálnak Fonte szerint.
A második világháborút követően egy új nemzetközi világrend alakult ki, ami most átalakulóban van. A globalista szervezetek célja Fonte szerint, hogy még befogadóbbá tegyék a nemzeteket, internacionalista, transznacionalista irányba tolják az országokat. E tendenciák szerint a nemzetállamoknak fel kell adniuk a szuverenitásuk egy részét a globális együttműködés érdekében. A végső cél a globális jogállam. Ha ebben sikert érnek el, akkor a demokratikus szuverenitás komoly vereséget szenvedne, de ez egyelőre még nem történt meg, a jövő nyitott.
A 2015-ös migrációs válság már az átalakulást képviselte, a társadalom, kultúra, civilizáció átalakítását szolgálta. Fonte úgy látja:
hiszen lehetőségünk van fellépni, még nem veszítettük el a harcot. Ha továbbadjuk szokásainkat, erkölcseinket a jövő generációnak, megakadályozhatjuk ezt – fejtette ki Fonte, aki szerint a harc valójában elég régre nyúlik vissza. Az EU mára elmozdult a régi nagyok elveitől: Thatcher még a tagállamoknál akarta tartani a hatalmat, de Gaulle egyenesen protekcionista volt. Fonte szerint ők még szigorúan demokraták és szuverének voltak, ellene voltak a transznacionális ügyintézésnek.
Az amerikai előadó leszögezte: az IMF, az Európai Központi Bank vagy az Európai Bizottság egyszerűen nem állhat a szuverenitás felett. Barroso egyszer azt mondta Orbán kapcsán, hogy az EU dolga „feladatokat delegálni” a nemzetállamoknak. Ez a mentalitás viszont azt jelentené, hogy nem mi irányítjuk országainkat, és ez támadás a demokrácia ellen.
Fotó: AFP
„Ha az emberi identitásrészek – a hit, a család, a nemzethez tartozás, a szerepeink – összhangban vannak, akkor nemcsak egyénileg, hanem nemzeti szinten is védettebbek leszünk” – fogalmazott a volt igazságügyi miniszter.
Komjáthy György nem sokkal 92. születésnapja előtt távozott. Családja szerint még jócskán akadtak tervei.
Újabb jelentés minősítette le Magyarországot a jogállamiság terén. A Soroshoz köthető World Justice Project szerint hazánk az Európai Unióban a legrosszabbul teljesít, miközben az Egyesült Államok és Oroszország is súlyos visszaesést mutatott. A módszertant szakértők erősen vitatják.
Brüsszel a háború irányába mozdul, Budapest a békét és a nemzeti szuverenitást védi. Európa politikai és katonai kényszerpályára került, közben Washingtonban is új erővonalak rajzolódnak.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
A Euronews eloszlatja az illúziókat annak kapcsán, hogy az ukrán csatlakozás felpörgetése majd felgyorsítja a régóta előszobáztatott balkániakét.
Ebben az elviselhetetlenül rasszista világban tippeljük meg, melyikük halálával foglalkozott 0-24-ben a nemzetközi média.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
