Új perspektíva a Ligetben – ilyennek láttuk a Néprajzi Múzeum új épületét
2022. május 23. 17:37
A világ legismertebb építészirodáit utasította maga mögé Ferencz Marcel és a NAPUR Architects a Néprajzi Múzeum új épületére kiírt tervpályázaton. Az épületet túlzás nélkül talán még a Magyar Zene házánál is nagyobb – nemzetközi – figyelem övezte, hétfőn pedig alkalmunk volt körbejárni Budapest legújabb múzeumát. Íme, az első benyomások!
2022. május 23. 17:37
p
70
0
29
Mentés
Móré Levente írása; fotók: Földházi Árpád
Nem is olyan rég kétezer (!) autó parkolt azon a téren, ahol ma egy izgalmas, íves épülettömeg mintegy két év alatt kinőtt a földből. Mostantól szabadon üldögélhetünk az ívelt zöldtető padjain, pereméről pedig sosem látott perspektívából ismerhetjük meg Budapestet. Talán itt nem közhely könnyednek nevezni az épületet, amelynek a közepénél egészen a járdaszintig süllyesztett, markáns épülettömege láthatatlan, kiemelkedő szélei pedig konzolosan a járda fölé magasodnak, így
túlzás nélkül lebeg a föld felett.
Az épület közepén álló, 2006-ban átadott ’56-os emlékmű nem csak része a kompozíciónak, de a tervezők munkája eredményeként olyan keretezést, kiemelést kapott, amelyet a művészek (az i-ypszilon alkotócsoport: Emődi-Kiss Tamás, György Katalin, Horváth Csaba, Papp Tamás) korábban nem is álmodhattak. Az emlékművet és a Liget egykori főbejáratát jelentő Rondót az új múzeumépület a helyére tette, de külön érdem, hogy súlyt kapott általa még a Műcsarnok hátsó homlokzata is.
Amint Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa is kiemelte, Budapest utolsó nagy múzeumaként a Szépművészeti Múzeum épült meg 1906-ban. A 115 éves szünet után megvalósult épület felé így valóban
joggal támaszthatók nagy elvárások,
amelyeknek – véleményem szerint – Ferencz Marcel épülete külső megjelenésében fölényesen eleget tesz, belső térszervezésében ugyanakkor az egyébként tiszta és átlátható terek némi bizonytalansággal is vegyülnek.
Az épület külső ívét a belsőben is lekövető lépcsősor látványos megoldás, a köréjük elhelyezett kiállítási vitrinek (kerámia gyűjtemény) különleges térérzetet adnak, mégis látogatóként a lépcsők találkozásánál képzett fogadótértől szellősebb teresedést és egyértelműbb közlekedési kapcsolatokat várnánk. A kiállítóterek persze (ZOOM, kerámia látványtár, MÉTA – múzeumpedagógiai tér és az időszaki kiállítások terei) minden elemükben nyugati kortárs múzeumok színvonalát mutatják, elrendezésük az ívelt lépcsőt U alakban veszik körbe.
Mint azt Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója is kiemelte, a múzeumtereket a föld alatt a legszerencsésebb elhelyezni, hiszen itt láthatók el a legnagyobb védelemmel, a műtárgyak pedig így védhetők a napfénytől, így biztosítható a tároláshoz legalkalmasabb páratartalom és hőmérséklet.
A múzeum földfelszíni és emeleti terei kellemesen megvilágítottak; itt találtak helyet a Városliget új látogatóközpontjának is, amely az 1910-es évekbeli főváros hatalmas makettjével kápráztat el, de a lobbiterek szellőssége is kellemes érzetet kelt. A nagyméretű üvegtáblák nyílászárókként és burkolóelemekként is megjelennek, amelyeknek külön karaktert ad az eléjük szerelt, az épületet körülölelő szerkezet, melyen közel félmillió pixelből álló, csillogó csipkesorként jelenik meg a múzeum gyűjteményében található minták parafrázisa.
Ugyanezek az újraértelmezett motívumok adták meg az itt-ott látható grafikai elemek alapját is.
Igazán izgalmas épület született Ferencz Marcel és kollégái keze munkája nyomán, amely kiválóan illeszkedik a történeti környezetbe. Egyértelmű kortársságával nem bonyolódik kétes régieskedésbe, a természettel való szoros kapcsolata és nagyvonalú építészeti gesztusai ugyanakkor mégsem lettek túlzók, nem uralták le a Liget vagy a Hősök tere látványát.
Baán László megnyitóbeszédében hangsúlyozta: ez az épület annak példája, hogy
mi, magyarok képesek vagyunk világszínvonalat létrehozni,
és ezzel ma, ezt az épületet bejárva senki sem szállna vitába – ez pedig nagyon jó érzés.
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
Az új, világszínvonalú, turisztikai szempontból is jelentős forgalmat vonzani képes új múzeumépület tervei teljesen készen vannak, kormányzati szándék kérdése, mikor kezdődhet el az építkezés.
Eláruljuk, az égvilágon semmi. No de akkor mégis, miért nem értékesítői állást hirdetnek a cégek? Ennek jártunk most utána egy szakértő segítségével.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 29 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
epiteszetazemberellen
2022. május 23. 21:19
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=129131483110637&id=103417139015405
Ennyire futja a NER-től, amikor a magyar kultúrára kellene büszkének lenni?
Móré Levente (Mandiner) lelkesedik:
"Az épület közepén álló, 2006-ban átadott 56-os emlékmű nem csak része a kompozíciónak, de a tervezők munkája eredményeként olyan keretezést, kiemelést kapott, amelyet a művészek (az i-ypszilon alkotócsoport: Emődi-Kiss Tamás, György Katalin, Horváth Csaba, Papp Tamás) korábban nem is álmodhattak.
Az emlékművet és a Liget egykori főbejáratát jelentő Rondót az új múzeumépület a helyére tette, de külön érdem, hogy súlyt kapott általa még a Műcsarnok hátsó homlokzata is."
1.)
Ami az 56-os emlékművet illeti, azt a förmedvényt
- NEM "keretezni, kiemelni" (vagyis: hangsúlyozni) kellett volna,
- HANEM ellenkező értelemben "kiemelni" (vagyis a Ligetből ELTÁVOLÍTANI) kellett volna.
2.)
HAMIS Mórénak az az állítása, hogy "az új múzeumépület a helyére tette a Rondót".
Amit a "helyére tett", az NEM a Rondó!
A Rondót a Rákosi-érában durván megcsonkították,
ezt a csonkolt állapotot - eléggé el nem ítélhető módon - megtartották 2006-ban, a vaskefe felállításakor.
A Liget projekt keretében, a vaskefe eltávolításával még vissza lehetett volna állítani a Rondót,
de most már, hogy még ezt a monstrumot is mellényomták, ez a lehetőség megszűnt.
(:-((((((((((((((((((((((((
A Rondóról:
https://pestbuda.hu/cikk/20210330_eredetileg_a_varosliget_kapuja_volt_a_rondo_tortenete
3.)
A derék cikkíró valószínűleg "hangsúly"-t akart írni, nem pedig "súly"-t,
de a megállapítása éppen így lett helyes,
mert a Néprajzi Múzeum rettentő tömege durván "lenyomja" a Műcsarnok hátsó homlokzatát
(sőt, a Dózsa Gy. út - Hősök tere felől nézve, az egész Műcsarnokot).
Csak a Néprajzi tetejéről, ügyes beállítással fényképezve állíthatott ilyet Móré.