Új perspektíva a Ligetben – ilyennek láttuk a Néprajzi Múzeum új épületét
2022. május 23. 17:37
A világ legismertebb építészirodáit utasította maga mögé Ferencz Marcel és a NAPUR Architects a Néprajzi Múzeum új épületére kiírt tervpályázaton. Az épületet túlzás nélkül talán még a Magyar Zene házánál is nagyobb – nemzetközi – figyelem övezte, hétfőn pedig alkalmunk volt körbejárni Budapest legújabb múzeumát. Íme, az első benyomások!
2022. május 23. 17:37
p
70
0
29
Mentés
Móré Levente írása; fotók: Földházi Árpád
Nem is olyan rég kétezer (!) autó parkolt azon a téren, ahol ma egy izgalmas, íves épülettömeg mintegy két év alatt kinőtt a földből. Mostantól szabadon üldögélhetünk az ívelt zöldtető padjain, pereméről pedig sosem látott perspektívából ismerhetjük meg Budapestet. Talán itt nem közhely könnyednek nevezni az épületet, amelynek a közepénél egészen a járdaszintig süllyesztett, markáns épülettömege láthatatlan, kiemelkedő szélei pedig konzolosan a járda fölé magasodnak, így
túlzás nélkül lebeg a föld felett.
Az épület közepén álló, 2006-ban átadott ’56-os emlékmű nem csak része a kompozíciónak, de a tervezők munkája eredményeként olyan keretezést, kiemelést kapott, amelyet a művészek (az i-ypszilon alkotócsoport: Emődi-Kiss Tamás, György Katalin, Horváth Csaba, Papp Tamás) korábban nem is álmodhattak. Az emlékművet és a Liget egykori főbejáratát jelentő Rondót az új múzeumépület a helyére tette, de külön érdem, hogy súlyt kapott általa még a Műcsarnok hátsó homlokzata is.
Amint Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa is kiemelte, Budapest utolsó nagy múzeumaként a Szépművészeti Múzeum épült meg 1906-ban. A 115 éves szünet után megvalósult épület felé így valóban
joggal támaszthatók nagy elvárások,
amelyeknek – véleményem szerint – Ferencz Marcel épülete külső megjelenésében fölényesen eleget tesz, belső térszervezésében ugyanakkor az egyébként tiszta és átlátható terek némi bizonytalansággal is vegyülnek.
Az épület külső ívét a belsőben is lekövető lépcsősor látványos megoldás, a köréjük elhelyezett kiállítási vitrinek (kerámia gyűjtemény) különleges térérzetet adnak, mégis látogatóként a lépcsők találkozásánál képzett fogadótértől szellősebb teresedést és egyértelműbb közlekedési kapcsolatokat várnánk. A kiállítóterek persze (ZOOM, kerámia látványtár, MÉTA – múzeumpedagógiai tér és az időszaki kiállítások terei) minden elemükben nyugati kortárs múzeumok színvonalát mutatják, elrendezésük az ívelt lépcsőt U alakban veszik körbe.
Mint azt Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója is kiemelte, a múzeumtereket a föld alatt a legszerencsésebb elhelyezni, hiszen itt láthatók el a legnagyobb védelemmel, a műtárgyak pedig így védhetők a napfénytől, így biztosítható a tároláshoz legalkalmasabb páratartalom és hőmérséklet.
A múzeum földfelszíni és emeleti terei kellemesen megvilágítottak; itt találtak helyet a Városliget új látogatóközpontjának is, amely az 1910-es évekbeli főváros hatalmas makettjével kápráztat el, de a lobbiterek szellőssége is kellemes érzetet kelt. A nagyméretű üvegtáblák nyílászárókként és burkolóelemekként is megjelennek, amelyeknek külön karaktert ad az eléjük szerelt, az épületet körülölelő szerkezet, melyen közel félmillió pixelből álló, csillogó csipkesorként jelenik meg a múzeum gyűjteményében található minták parafrázisa.
Ugyanezek az újraértelmezett motívumok adták meg az itt-ott látható grafikai elemek alapját is.
Igazán izgalmas épület született Ferencz Marcel és kollégái keze munkája nyomán, amely kiválóan illeszkedik a történeti környezetbe. Egyértelmű kortársságával nem bonyolódik kétes régieskedésbe, a természettel való szoros kapcsolata és nagyvonalú építészeti gesztusai ugyanakkor mégsem lettek túlzók, nem uralták le a Liget vagy a Hősök tere látványát.
Baán László megnyitóbeszédében hangsúlyozta: ez az épület annak példája, hogy
mi, magyarok képesek vagyunk világszínvonalat létrehozni,
és ezzel ma, ezt az épületet bejárva senki sem szállna vitába – ez pedig nagyon jó érzés.
A nagyközönség a Stuart Little, kisegér című film és egy abban feltűnő Berény Róbert-festmény kapcsán ismerte meg a nevét, a szakmában azonban már előtte is úgy emlegették: a képvadász. Barki Gergely művészettörténész szenvedélyesen kutatja az elveszettnek hitt vagy feledésbe merült magyar életműveket.
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Puskás Ferenc leszármazottai és a Real Madrid nemzetközi igazgatója jelenlétében avatta fel Orbán Viktor a legendás magyar futballistának emléket állító múzeumot a Puskás Arénában.
Az autósok már egy kisebb sebességtúllépésért is súlyos pénzeket fizetnek.
p
0
1
6
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 29 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
epiteszetazemberellen
2022. május 23. 21:19
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=129131483110637&id=103417139015405
Ennyire futja a NER-től, amikor a magyar kultúrára kellene büszkének lenni?
Móré Levente (Mandiner) lelkesedik:
"Az épület közepén álló, 2006-ban átadott 56-os emlékmű nem csak része a kompozíciónak, de a tervezők munkája eredményeként olyan keretezést, kiemelést kapott, amelyet a művészek (az i-ypszilon alkotócsoport: Emődi-Kiss Tamás, György Katalin, Horváth Csaba, Papp Tamás) korábban nem is álmodhattak.
Az emlékművet és a Liget egykori főbejáratát jelentő Rondót az új múzeumépület a helyére tette, de külön érdem, hogy súlyt kapott általa még a Műcsarnok hátsó homlokzata is."
1.)
Ami az 56-os emlékművet illeti, azt a förmedvényt
- NEM "keretezni, kiemelni" (vagyis: hangsúlyozni) kellett volna,
- HANEM ellenkező értelemben "kiemelni" (vagyis a Ligetből ELTÁVOLÍTANI) kellett volna.
2.)
HAMIS Mórénak az az állítása, hogy "az új múzeumépület a helyére tette a Rondót".
Amit a "helyére tett", az NEM a Rondó!
A Rondót a Rákosi-érában durván megcsonkították,
ezt a csonkolt állapotot - eléggé el nem ítélhető módon - megtartották 2006-ban, a vaskefe felállításakor.
A Liget projekt keretében, a vaskefe eltávolításával még vissza lehetett volna állítani a Rondót,
de most már, hogy még ezt a monstrumot is mellényomták, ez a lehetőség megszűnt.
(:-((((((((((((((((((((((((
A Rondóról:
https://pestbuda.hu/cikk/20210330_eredetileg_a_varosliget_kapuja_volt_a_rondo_tortenete
3.)
A derék cikkíró valószínűleg "hangsúly"-t akart írni, nem pedig "súly"-t,
de a megállapítása éppen így lett helyes,
mert a Néprajzi Múzeum rettentő tömege durván "lenyomja" a Műcsarnok hátsó homlokzatát
(sőt, a Dózsa Gy. út - Hősök tere felől nézve, az egész Műcsarnokot).
Csak a Néprajzi tetejéről, ügyes beállítással fényképezve állíthatott ilyet Móré.