Mátyás király halála után Visegrád csodás kincseit elhordták, ám még évszázadokkal később is sokan biztosra vették, hogy titkos alagutakban páratlan értékű aranytárgyak rejtőznek. Ismét egy izgalmas cikk a Visegrád Reneszánsza Facebook-oldalról.
Ezt a felvetést erősítette egy múlt században előkerült levél, amelyet 1835-ben vetett papírra egy bizonyos Szelle István. Ő azt állította, hogy felfedezett egy titkos járatot. „A várnak szemben, napkeleti részen találtam mélységet, ahol sok bőrhordóra akadtam, miket bicskámmal fölhasítottam és kifolyt annak sok finom itala. Mindjárt onnét beljebb indultam és találtam sok aranyból csinált medált, gyertyatartókat, beljebb találtam kietlen nagy rézajtókat, lakatokat, melyeket levertem és bementem és
tele arannyal találtam kis zsákokat, melyek akkorák, mint egy kétforintos.”
A levélben azt is megírta, a járatból a Salamon-toronynál jött ki. Hogy valóságot írt-e a férfi anno, talán sosem derül ki, de ami tény, az amatőr kincskeresők rendszeresen felkeresték Visegrádot és környékét. Főleg, hogy sokáig tartotta magát a szóbeszéd, hogy a Pilis gyomra fantasztikus kincseket rejt. 1931-ben is izgalomba jöttek a kincsvadászok. Ekkor arról írtak a lapok, hogy felvetődött, mi lenne, ha kiemelnék a Duna iszapjából azt a két hajót, amelyek még a mohácsi vész után süllyedtek el Esztergom közelében. A cikkek szerint a hajókon – Mária királyné kérésére – Visegrád kincseit szállították Pozsony felé.
A történetírók szerint 72 hajóból állt a kincses „flotilla”, ám Esztergomnál Orbán Endre esztergomi várnagy emberei megtámadtak és kettőt közülük a kincsekkel együtt sikeresen elsüllyesztettek. Ezt a teóriát erősítette, hogy néhány évtizede Visegráddal szemben, a Sólyom-sziget nevű zátonynál egy XVI. századi hajógerendát találtak.
Visegrád látképe a 16. században. Forrás: Wikipedia
1934-ben egy bizonyos Nikoláj Ferenc mindenkinek elmesélte a környéken, hogy biztos benne, Visegrádot és a közeli szigeten található Kisoroszit egy titkos, a középkorban épült alagút kötötte össze. Azt is állította, hogy a beomlott alagútban kincsek, arany- és ezüstedények, valamint ékszerek vannak, csak meg kell keresni az alagút bejáratát, amely szerinte Kisorosziban a Káptalan-dombnál van. Évtizedeken át kutatta a kincseket rejtő alagutat. 1934-ben is ezt tette, pedig akkor már féllábú emberként élt, de kincset végül sohasem talált. Azonban számtalan követője akadt, akik külön parcellákat jelöltek ki maguknak, ahol középkori aranytárgyakat kerestek.
A Magyar Nemzet 1966-ban vetette papírra, hogy egy helyi lakos szerint létezett egy másik titkos alagút, amely a visegrádi vártól a budai Várig tartott. Azt is tudni vélte, hogy mesés kincs lapul a beomlott, befalazott járatokban és a kincsről Törökországban is tudnak. Sőt, náluk a régi térképek is megvannak, bejelölve, hogy a Budáról menekülő őseik hol rejtették el a rengeteg aranyat és ezüstöt, a méregdrága ékszerekről már nem is beszélve. Az, hogy a menekülő törökök is elrejtettek kincseket, évtizedekkel korábban egyszer már elterjedt, akkor sokan állították, hogy az utolsó visegrádi pasa kincséről van szó. Ha nem is kincseket, de kincseket érő leleteket az elmúlt száz év során számtalanszor feltártak már Visegrádon.
Megtalálták a királyi palota Oroszlános és Herkules-kútját, illetve a régészek ráleltek arra a késő gótikus címeres erkély maradványaira is, amelyről Mátyás király Aragóniai Beatrix társaságában, több mint ötszáz évvel ezelőtt a Duna-parti lovagi tornákat szemlélte. Ez, és számos más kincs is megtekinthető a visegrádi Mátyás Király Múzeumban, amely a Visegrád Reneszánsza fejlesztési program részeként újul majd meg.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
Zrednai János érsek óriási szellemi befolyása vitán felül áll, szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és Mátyás királlyal is emiatt került végzetes konfliktusba.
A Jagelló király kezében tartotta az ország irányítását, megőrizte a területi integritást, és uralma alatt egyetlen ellene szervezett felkelésről sem tudunk, de Mohács miatt bűnbakot kellett találni.
Hunyadi fia, Mátyás király bátyja katonaember volt, ám nem örökölte apja megalkuvást nem ismerő természetét. Közreműködött Cillei likvidálásában, majd őt is elérte a végzete.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Mátyás korszakos ellenfele, a leghosszabban uralkodó német-római császár elsőrangú képességekkel rendelkezett, Bécs ostroma sem ingatta meg, a „jók-rosszak” megközelítést pedig ideje elengednünk.
Azonnali hatályú felmentést írt alá a miniszterelnök Havasi Bertalannal kapcsolatban, ami már a Magyar Közlönyben is megjelent.
A Ferencváros kapusa az elveszített bajnoki cím után értékelte a szezont.
