A volt SZDSZ-es képviselő szerint Orbán Viktor nem mondott igazat a háború kapcsán.
A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal a jelek szerint kitart a választási kampányban folytatott „háborús propaganda” mellett. Hétfőn ugyanis az ATV egyik műsorában Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője azt állította, hogy az ukrajnai háború a „mi háborúnk” – írta a Mediaworks Hírcentruma kedden.
A baloldali elemző Orbán Viktor miniszterelnök parlamenti eskütételét követő beszédével kapcsolatban úgy fogalmazott:
„A háború ügyében Orbán Viktor nem mondott igazat, hiszen azt mondta, ez nem a mi háborúnk, nem érint minket. Ez tényszerűen nincs így.
Ha akarjuk, ha nem, ha szeretnénk, ha nem, ez a mi háborúnk, ez a nyugati világról szól...”
Ezt az álláspontot számtalanszor hallhattuk a választási kampányban baloldali politikusoktól, élükön Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel – emlékeztet a Mediaworks Hírcentrum. Horn Gábor mostani kijelentése azért sem mellékes, mert olyan régi megmondóemberről van szó, aki ma is jelentős befolyást gyakorol a baloldali narratívák alakításában. A deklaráltan liberális szellemiségű Republikon irányítója 1994-től 2010-ig SZDSZ-es parlamenti képviselő volt, 2002 és 2008 között a Medgyessy- majd a Gyurcsány-kormányok koalíciós egeztetésért felelős államtitkáraként töltött be bizalmi pozíciót.
Emlékezetes, hogy Horn Gábor a múlt év elején személyesen is részt vett Bige László baloldali milliárdos birtokán egy egyeztetésen, ahol a műtrágyakirály által finanszírozott több tízmillió forintos közvélemény-kutatás adatait elemezték. Magát a felmérést a szintén baloldali kutató cég, a Závecz Research végezte – írták.
Emlékezetes, hogy Márki-Zay Péter indította el a baloldali háborús uszítást még jóval az ukrajnai orosz invázió megkezdése előtt. Gyurcsány Ferenc jelöltje február 13-án a Partizánnak adott interjúban Gulyás Márton műsorvezető kérdésére, miszerint ha kirobban a konfliktus, miniszterelnökként biztosítana-e katonai segítséget, Márki-Zay Péter azt felelte: „Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.” Ebből a nyilatkozatból teljesen világossá vált már 10 nappal az ukrajnai háború kirobbanása előtt, hogy a baloldal célja belesodorni hazánkat a konfliktusba.
Márki-Zay később abszurd kijelentéseket tett, többek között a február 27-én közzétett szokásos heti Facebook-videójában. Ott azt állította: Orbán Viktor egy személyben felelős azért, hogy Ukrajnában háború van és emberek halnak meg.
A baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje mellett Gyurcsány Ferenc is kivette a részét a háborús uszításból. A március végi Facebook-bejegyzésében Orbán Viktort illette kritikával, aki visszautasította Zelenszkij ukrán elnök követeléseit. A baloldal vezetője, a jelenleg legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező DK-elnök lényegében azt állította, hogy ha nem kockáztatjuk akár magyar emberek életét is a fegyverszállításokkal, akkor „pocsék nemzet” vagyunk.
Mindezek mellett Gyurcsány volt honvédelmi minisztere is részt vett a hangulatkeltésben. Juhász Ferenc két nappal a háború kitörése előtt kérte számon a kormányon, hogy miért nem ad magyar lőszert Ukrajnának az orosz katonák lelövésére – olvasható a cikkben.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
Új adóügyi reform teljesítését kötheti ki az EU a következő makrofinanszírozási támogatási részletek folyósításának feltételeként. A tervezett intézkedés összhangban áll az IMF korábbi elvárásaival, Ukrajnában azonban politikai ellenállást váltott ki.
A most hatályát vesztő veszélyhelyzeti rendelet több mint 20 termék behozatalát tiltotta meg Ukrajnából.
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
A Fidesz alapítója a választási vereség okairól, a Tisza térnyeréséről, valamint a jobboldal megújulásról is véleményt mondott.
Wadephul Ukrajnát tekinti példaértékűnek az energiaválság kezelésében.
Az ukrán gazdasági miniszter szerint ezt kétféle módon lehet orvosolni: mozgósítani kell a belső tartalékot, valamint haza kell hívni külföldről az állampolgáraikat. Ukránokra van szükségük Ukrajnában – húzta alá.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
