Egy friss magyar tanulmány szerint szükség van a nők megsegítésére, mert lelki kimerülésük alapjaiban érinti az egész család érzelmi életét.
A járvány és a korlátozások okozta stressz negatív hatásaival szemben a nők kitettebbnek mutatkoztak, mint a férfiak – ez az egyik fontos megállapítása a covid-19-járvány társadalmi gazdasági hatásairól szóló fehér könyvnek, amit az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) megrendelésére a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete (KTI) adott ki. A kötet egészségügyi részével ebben a cikkünkben foglalkoztunk. Most A covid-19-járvány egyéni és közösségi vonatkozásai című fejezetet mutatjuk be, amelynek megállapításai egy országosan reprezentatív egyéni kérdőíves adatfelvételen és ehhez kapcsolódó fókuszcsoportos vizsgálatokon alapulnak.
A szerzők kimutatták: míg a pandémia előtt a magyar társadalom mindössze 53 százalékának voltak olyan segítségnyújtási kapcsolatai, amelyben leginkább kölcsönösen segítették egymást, addig ez a szám az első három hullám alatt 56 százalékra emelkedett. Majd a vizsgálat időpontjára, 2021 decemberére visszaesett – a járvány előttinél számottevően alacsonyabb szintre, 49 százalékra. Ráadásul ez a „visszapattanás” egy új, de jóval erőforrás-szegényebb állapotba történt. A tanulmány készítői meg tudták határozni azt is, hogy az aktív segítő kapcsolatokkal nem rendelkezők (51 százalék) több mint kétharmada a „csak magunkra számíthatunk”, míg közel egyharmaduk az egészségügyi, szociális, gazdasági helyzetük miatt „kiilleszkedők” (azaz kapcsolatvesztettek) csoportjába tartozott.
További érdekes megállapítás, hogy míg a férfiak a védőfaktorok közül a reziliens, vagyis rugalmasan ellenálló megoldásokat, addig a nők a társas támogatást alkalmazták. A nemek között is találtak eltérést:
Hasonló eredményeket igazoltak kutatók korábban, járványtól mentes időszakban katasztrófák következtében. Ezeket az eredményeket a szerzők a nőkre inkább jellemző érzelemfókuszú megküzdési stratégiákkal magyarázzák, a koronavírusjárvány időszaka az élet számos területén megkövetelte a változáshoz való alkalmazkodást, a legátfogóbb összehangoló munkát napi szinten a különböző intézmények (iskola, óvoda, munkahely, család) között.
Fontos azonban, hogy a stressz értékének legnagyobb mértékű csökkenését szintén a nők körében figyelték meg. Az első járványhullám idején egy időben több feladatkör – home office, online tanítással járó segítségnyújtás, rendszeres háztartási munkák (például főzés) – ellátásában rutint alakítottak ki, így a negyedik hullám idején már kevesebb stresszel járt a járvány okozta korlátozás és a változásokhoz szükséges alkalmazkodás, és ezt rugalmasan oldották meg, amit a rezilienciaérték is alátámaszt.
Azt is megfigyelték, hogy a magasabb iskolai végzettségűek magasabb reziliencia (nagyjából: rugalmas ellenállási képesség) és társas támogatási szinttel rendelkeznek. Vagyis ellenállóbbak, és nagyobb arányban fordulnak másokhoz, mint az alacsonyabb iskolai végzettségű társaik.
a legalacsonyabb pedig az érettségi nélküli középfokú végzettségűek körében. A reziliencia az érettségivel rendelkezők körében volt a legmagasabb, és az általános iskola nyolc osztályát el nem végzők körében a legalacsonyabb. A védőfaktor tekintetében a 18–29 éves korosztály van a legalacsonyabb szinten, illetve a 60 év feletti korosztály a leginkább rugalmatlan a változásokkal szemben.
A szerzők szerint a „nőkre vonatkozó beavatkozásokat szükséges megfogalmazni és érvényesíteni”, mivel érzelmi kifáradásuk a személyes szint mellett jelentősen befolyásolja a családok életét, beleértve a párkapcsolatok minőségét, és a gyermekneveléshez szükséges érzelmi biztonságot szintén veszélyezteti. A nők lelki kimerülése az egész család érzelmi életét alapjaiban érinti, a probléma nem egy, hanem két vagy három (akár több) személy lelki stabilitására, jóllétére is kihat.
Nyitókép: Shutterstock.com
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Egyre több huszonéves dönt úgy, hogy egyetem vagy civil munka mellett katonának áll. Mi viszi rá a Z generációt, hogy az okostelefont gépkarabélyra, a kényelmes hétvégét pedig hajnali sorakozóra cserélje?
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
Lőrincz Viktória vagyonnyilatkozatából csak sejteni lehet a vagyoni helyzetét.
De tényleg. Sem igatlan, sem gépjármű, sem pénz, sem megtakarítás. Még ingósága sincs.
