Pont a fiatalokat vitte el nagy arányban a járvány Magyarországon

A nyolcvan pluszos korcsoport többlethalálozása alapján Magyarország az EU-rangsor közepén szerepelt. A hatvan-nyolcvanasok tekintetében hazánkat összesen öt kelet-közép-európai ország előzte meg, míg

Ez az egyik fontos megállapítása a covid-19-járvány társadalmi gazdasági hatásairól szóló fehér könyvnek, amit az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) megrendelésére a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete (KTI) adott ki. A kutatásban összesen 35 kutató vett részt, a KTI kutatóin kívül szociológusok, pszichológusok, matematikusok és egyéb adatokkal foglalkozó szakemberek, az ELKH más kutatóközpontjaiból és azokon kívülről egyaránt. A kötet egyedi, 2022-es reprezentatív nagymintás felméréseken és az elérhető legfrissebb adminisztratív adatokon alapuló elemzéseken nyugszik.

Covid-halálozás: meglepő megállapításra jutott a fehér könyv

A kötet első tanulmánya a koronavírus-esetszámokat és -halálozásokat elemzi. A Hajdu Tamás és Krekó Judit által írt rész már rögtön az elején rögzíti: Magyarország az Európai Unión belül a kevés koronavírusos esetet azonosító országok közé tartozik, ennek okát pedig részben az alacsony tesztelési intenzitásban jelölik meg.

A másik fontos megállapítás, hogy a kórházi kezelésre szorulók és a koronavírus okozta halálozások esetében az EU-s rangsor második helyén, a többlethalálozást tekintve pedig – a legidősebbek kivételével minden korosztályban – a rangsor első negyedében állunk. A tanulmány szerzői a többlethalálozás mutatóját négy életkori kategóriában vizsgálták: 0–39, 40–59, 60–79 évesek, illetve 80 évesek vagy idősebbek. Azt találták, hogy a 0–39 évesek többlethalálozása Magyarországon az EU-n belül az ötödik legmagasabb. Ennek okai lehetnek olyan közvetett tényezők, mint

Hasonló a helyzet a 40–59 évesek esetében is: ott mindössze négy ország produkált rosszabb eredményt nálunk. A 60–79 évesek többlethalálozása is magas hazánkban, csupán öt kelet-közép-európai országban figyelhető meg a magyarországinál nagyobb érték.

Jobb helyen végzett Magyarország a 80 évesek és az annál idősebbek többlethalálozása esetében: itt a magyar érték az uniós rangsorban a tizenegyedik legmagasabb; ennek egyik oka lehet az elmaradt influenzajárvány. Összességében az látszik, hogy az elvesztett életévek szempontjából legfontosabb fiatalabb életkori kategóriák többlethalálozása lényegesen magasabb Magyarországon, mint az EU-tagországok többségében.

Visszaesett a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátásban részesülők száma

A fehér könyv második tanulmányának szerzői – Bárdits Anna, Elek Péter, Mayer Balázs – azt vizsgálják, hogyan hatott a járvány az egészségügyi ellátórendszerre és az egészségi állapotra. A koronavírus-járvány következtében a világszinten tapasztalható tendenciákkal összhangban Magyarországon is jelentős mértékben visszaesett a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátásban részesülők száma, különösen a járvány kezdetén, majd tartósan a szokásos szint alatt maradt. A nem covid-ellátás visszaszorult, de a súlyosabb esetek kevésbé. A szerzők vizsgálták a járvány alatti gyógyszerfogyasztást is. Megállapításuk szerint összességében nem csökkent, a járvány elején megfigyelhető pánikvásárlás pedig a gazdagabb járásokban erősebb volt.

Emellett részletesen megvizsgáltak három fő betegségtípust – a daganatos, a szív- és érrendszeri, valamint a mentális betegségeket – és bemutatták, hogy mindhárom esetében csökkent a felismert és ellátott betegek száma. A kemoterápiák száma lényegében nem csökkent, aminek oka, hogy ezek a betegek már a rendszerben voltak, viszont a sugárterápiák és a műtétek száma és az új esetek száma is csökkent. Ennek oka egyrészt az orvoshoz fordulás halogatása a fertőzéstől való félelem, vagy a lezárások miatt, másrészt az olyan ellátórendszeri intézkedések, mint a halasztható ellátások és a szűrések időleges felfüggesztése.

Ami a mentális egészséget illeti, azt mondhatjuk, hogy sajnos romlott a magyarországi helyzet. Az elérhető legfrissebb, 2020-as adatok szerint a korábbi trendekhez képest 16 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma a férfiaknál.

A szerzők javaslatot is tesznek a fejezetek végén. Úgy vélik, hogy a kiterjedt és célzott tesztelési gyakorlat csökkentheti a mortalitást és magas a társadalmi megtérülési rátája. A jól célzott tesztelések ugyanis lehetővé teszik az enyhe és tünetmentes esetek azonosítását, a fertőzési láncok megszakítását. A második fejezet végén pedig azt állapítják meg, hogy az egyes egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés – a járvány felfutása miatt szükségessé váló – korlátozása esetén fontos figyelembe venni, hogy a kezeletlenül maradt (nem koronavírusos) betegségek később ronthatják a lakosság egészségi állapotát és növelhetik az ellátórendszer igénybevételét.

és az ellátórendszer felkészítése a mentális betegségek növekvő esetszámára.

A járvány egészségügyre gyakorolt hatásai között a fehér könyv, pontosabban ezt a fejezetet jegyző Szabó-Morvai Ágnes vizsgálja a covid-19 szülési eseményekre gyakorolt hatását is.

Megállapítja, hogy a koronavírus-járvány magyarországi megjelenését követő kilencedik hónapban a születések száma jelentősen csökkent, majd a következő negyedévben hasonló mértékű növekedést mutatott, és összességében visszaállt a járvány előtti pályára. A szülési eseményeken belül a császármetszések arányában tapasztalható, évek óta töretlen növekvő trend a járványt megelőzően megtört, majd az arány a járvány kitörését követően tovább csökkent. Ebben jelentős szerepet játszhatott az, hogy a járvány alatt az elektív császármetszések száma csökkenhetett. A megfigyelt magzati halálozások száma a járvány időszakában jelentősen csökkent, aminek a kórházi ellátáshoz való hozzáférési nehézségek miatt a kórházba nem került esetek számának növekedése lehetett a legvalószínűbb oka. Az abortuszok számában és területi megoszlásában tovább folytatódott a járvány előtti csökkenő trend.

Nyitókép: MTI/Balázs Attila