Sisivel ellentétben Ferenc József osztrák császár és magyar király ritkán időzött a Budavári Palotában, amiért, ha finoman is, meg is szólták olykor-olykor az újságok. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Amikor 1868 áprilisában Erzsébet királyné a Budavári Palotában hozta világra gyermekét, Mária Valériát, az újságok örömmámorban törtek ki, hiszen több száz év után született hivatalban lévő uralkodónak gyermeke a palotában. Abban reménykedtek a lapok, hogy Ferenc József és Sisi ezentúl hazajár Budára és nem pedig vendégségbe. Míg Erzsébet királyné szeretett hosszabb ideig a Budavári Palotában időzni, addig Ferenc József általában csak pár napot töltött Budán és akkor is keveset mozdult ki a palotából. Ez alól kivételt jelentett az 1873-as esztendő, a király uralkodásának 25. évfordulója.
Ferenc József ritkán vendégeskedett a budai Várban. Fotó: Wikipedia
A jeles eseményt Pest-Budán is megünnepelték, a korabeli lapok szerint a király és felesége Gödöllőről, egy rókavadászatról érkezett a palotába. Pénteki nap volt, mikor „fényesen kivilágított utcákon át jutottak a színházhoz, melynek homlokzata tűzlángban égett e fölirattal: Éljen Ferenc József.” De nemcsak a Nemzeti Színház épületét világították ki, a Lánchíd és az Akadémia épülete is díszvilágítást kapott a jeles eseményre. A későbbiek során azonban Ferenc József csak annyi időre érkezett a várba, hogy kihallgatáson fogadja az arra érdemeseket, utána már utazott is vissza vonattal Bécsbe, vagy éppen Gödöllőre. 1880-ban éppen ezért már több lap is megfogalmazta óhaját:
„Az ország kívánsága, hogy az uralkodó pár haza és ne látogatóba jöjjön.”
A Képes Néplap ennél is tovább ment, mint írta: „A királyi udvar az utóbbi években oly ritkán időzött Magyarországon, hogy az e fölötti véleménynek most nyílt felszólalásait lehet hallani. Méltányos is a kívánság, hogy a királyi udvartartás legyen Budán, mert Magyarország éppen akkora összeggel járul az összes udvartartás költségeihez, mint Ausztria.”
1880-ban, mikor a kritikus sorok megjelentek, Ferenc József már elhagyta Budapestet, ám a királyi vonatszerelvényt baleset érte, egy sínre tévedt tehenet gázolt el a vonat. A király testi épsége nem volt veszélyben, olyannyira nem, hogy az újságok is megírták: „Őfelségének, ki útközben mélyen aludt, csak reggel jelentették az esetet.” Amíg Sisi a budai Várban időzve gyakran kikocsikázott Pestre, vagy kirándulni ment a budai hegyekbe, addig Ferenc József általában a hivatalos szerepléseknek tett eleget.
Ezért is volt meglepetés, hogy 1889-ben, nem sokkal a gyermeke, Rudolf trónörökös tragikus halála után, a Budán tartózkodó uralkodó a Váci utcai Nemzeti Szállodához ment a hintójával, hogy meglátogassa az ott pihenő és gyengélkedő kalocsai bíborost és érseket, Haynald Lajost. Mint kiderült, azért ment, hogy
1893-ban Ferenc József aztán ismét Pestre látogatott. A pályaudvaron népes küldöttség fogadta, s ott volt Ráth Károly főpolgármester is. Az újságok szerint a következőket mondta, miután leszállt a vonatról: „Igen örvendek, hogy oly hosszú idő után ismét Budapestre jöhettem” – majd mellékesen megjegyezte, ma nagyon hideg őszi idő van, nem lenne jó vadászni. 1894-ben a Budapesti Hírlap aztán újból megfogalmazott egy apró kritikát, de a mondat második felében aztán visszakozott „Saját uralkodónk ritkán jön közénk, bár elődeinek régi gyakorlatához képest, kik soha nem jöttek, ez is nagy haladás.”
1896-ban, a millenniumi ünnepségek miatt aztán sokszor láthatta Budapest az uralkodóját, a Városligetbe is többször kilátogatott megcsodálni az ezredéves kiállítást, májusban pedig egy pompás vacsorát adott a Palotában: „Ott volt a magyar közéletnek minden kiválóbb alakja, a magyar társaságnak színe-java: egyformán volt képviselve a születési és a szellemi arisztokrácia” – írták a lapok a jeles eseményről.
Ferenc József és családja Gödöllőn. Forrás: Wikipedia
A király Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett tragikus halála után legelőször a Hauszmann Alajos vezette nagyszabású építkezés alapkőletételére látogatott el Budára, majd többször is ellenőrizte a palotabővítést. Egyik ilyen látogatása alkalmával hangzott el sokszor ismételt kijelentése: „Minden nagyon szép, minden nagyon jó.” 1912-ben a Pesti Napló vette a bátorságot, hogy szóvá tegye, habár Ferenc József a ritka alkalmak egyikeként 18 napot töltött a Budavári Palotában, ennyi idő alatt
A kérdést is feltette az újság, hogy akkor miért hoztak negyven hintót és hozzá lovakat Bécsből teljesen feleslegesen. Némi meglepetésre válasz érkezett az udvar részéről, amely szerint az uralkodó idős kora miatt nem várható el, hogy naphosszat a városban kocsikázzon és integessen az embereknek.
Ferenc József 1916 novemberében, 68 év uralkodás után, életének 86. évében örökre elaludt. A Királyi Palota IV. Károly 1916. december 30-án tartott koronázásakor töltötte be utoljára eredeti funkcióját. Ezt követően, rövid uralkodása alatt IV. Károlynak a legkisebb gondja volt az, hogy mennyi időt tud a Budavári Palotában tölteni. A király 1918. november 13-án lemondott uralkodói jogairól.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
A modern értelemben vett magyar társadalmi, gazdasági, politikai rendszer a kiegyezés korában jött létre
Tisza Kálmán zseniális hatalomtechnikus volt és puritán ember, aki boldog házasságban élt. Vezetésével új Magyarország született, sikereit a realitásérzékének köszönhette.
A királyné rendszeresen olvasta Jókai regényeit, amikor pedig találkoztak, kedélyesen elbeszélgettek a könyvekről.
Magyarország stabilitása miatt szorgalmazta a kiegyezést, kapott is érte hideget-meleget a politikai szintérre lépő népszerű író.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Azonnali hatályú felmentést írt alá a miniszterelnök Havasi Bertalannal kapcsolatban, ami már a Magyar Közlönyben is megjelent.
A Ferencváros kapusa az elveszített bajnoki cím után értékelte a szezont.
