A Judicial Watch elkészült a magyaroroszági választásokról szóló zárójelentésének hosszú verziójával is. Rövid összefoglaló: A Judicial Watch tegnap bejelentette, hogy egy hattagú választási megfigyelői missziót küldött Magyarországra a 2022. április 3-i országgyűlési választásokra és népszavazásra.
A Judicial Watchnak a magyarországi választások szóló jelentése megállapítja, hogy a magyarországi választás lebonyolítása
hatékony és rendezett volt, figyelemre méltó esemény nem történt.
A Judicial Watch delegációját olyan ügyvédek vezették, akik korábban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumában foglalkoztak választási ügyekkel, ahol fő feladatuk tagállami és szövetségi választások lebonyolításának felügyelete volt. Emellett voltak a delegációnak olyan tagjai is, akik korábban a Judicial Watch kötelékében végeztek választási megfigyelést. A Judicial Watch képviselői a választás napján Budapesten és környékén 52 szavazókört figyeltek meg, 27 helyszínen és sehol nem tapasztaltak említést érdemlő fennakadást, problémát. A magas, 70% körüli országos részvételi ellenére a szavazásra várakozó sorok általában rövidek voltak, és a várakozási idő csak ritkán haladta meg a 15 percet. Úgy tűnik, az a magyar választási gyakorlat, miszerint a minden pártnak minden szavazatszámláló bizottságban lehet delegáltja, hozzájárult ahhoz, hogy a választást zavartalanul lehessen lebonyolítani.
A jelentés szerint a szavazás lebonyolítása sok szempontból hatékonyabb volt, mint amit a misszió tagjai
az Egyesült Államok egyes részein korábban tapasztaltak.
A Judicial Watch megfigyelési módszertana annak vizsgálatára helyezi a hangsúlyt, hogy megfelelően gyakorolható-e a választójog, azaz a polgárok könnyen leadhatják a szavazataikat, amelyek egyenlő súllyal esnek latba. A megfigyelők különösen a választások napján felmerülő konkrét problémák és visszásságok rögzítésére összpontosítanak, mint a törvénytelen szavaztatás, a szavazásra vonatkozó szabályok önkényes módosítása, agresszív szavazási segítségnyújtás, a szavazólapok szabályszerűtlen kezelése, a szavazók megfélemlítése, összetűzések, valamint a szavazók „eltérítésére” vonatkoznak, ami akkor áll fent, ha nem megengedhető, hogy szavazzanak, hiszen nincs náluk a személyazonosságukat igazoló dokumentum.